Hírek

Új programmal, Élménysétákkal és Tudós túrákkal vár az Ökológiai Kutatóközpont

Új kulturális ökológiai programmal bővül az Ökológiai Kutatóközponthoz tartozó vácrátóti Nemzeti Botanikuskert kínálata, 2023-ban élménysétákkal és tudós túrákkal is várják a kert látogatóit.

A hagyományos botanikus kerti látogatáson túl tematikus élmény sétákra hívja a látogatókat az ország leggazdagabb élőnövény-gyűjteménye, az Ökológiai Kutatóközponthoz tartozó vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert. A kiscsoportos interaktív séták során, amelynek mottója, hogy – „Ne csak nézz, szaglással, ízleléssel, tapintással is ismerkedj a növényekkel!” – a kert kurátorai egy adott tematikához kapcsolódóan vezetik be a látogatókat a növényismeretbe és a hozzájuk kapcsolódó kultúrtörténetbe.

Megismétlődnek a tavaly elkezdett élményséták, mint pl. a Tulipánmánia, ahol megtudhatjuk mi a tulipánőrület és milyen utat jártak be a tulipánok az elmúlt évszázadokban, akár a mesékben és a művészetben is. Folytatódik a Biblia növényei élményséta is, ahol több érdekes, ismert és egzotikus bibliai növényt keresünk fel. Olyan kérdéseket is érintünk, hogy például mire használták a füge tejnedvét, miből készült a töviskorona, és mi lehetett a manna.

Az idén további három ázsiai témájú sétával bővül a lehetőségek sora, amely annak köszönhető, hogy Kósa Géza dendrológus, a Nemzeti Botanikus Kert korábbi vezetője a botanikus kertbe több évtizeden át számtalan különleges fát és cserjét telepített, amelyek jelentős részét saját kezűleg gyűjtötte távol-keleti és közép-ázsiai expedíciókon. Így a vácrátóti kert hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű kelet-ázsiai fásszárú gyűjteménnyel rendelkezik.

A Hanami – a japán cseresznyevirágzás séta alkalmával nemcsak a japán cseresznyevirágzás csodálatos ünnepi világába kapunk betekintést, hanem a szigetországban őshonos és gyakran ültetett növényekről is tanulhatunk. A botanikai kalandozás mellett, a japán növények és szimbólumok kapcsán megismerhetjük a szamurájok érdekes és titkos világát.

Hanami Élményséta Bárány Tiborral

A Bambusz és lótusz élménysétán e két, az ázsiai életben és kultúrában az élet szinte minden területét behálózó, ikonikus növénnyel ismerkedhetünk.

Bambusz és lótusz Élményséta – Halász Krisztiánnal

A növényvilág gazdagsága és ennek ismerete szorosan kötődik a gasztronómiához is: A Különleges zöldségfélék az asztalunkon és A fűszerek ízletes világa élménysétáinkon az ehető növényekkel kapcsolatos ismereteinket bővíthetjük.

Ha beköszönt az ősz, a Momidzsigari – színes őszi levélvadászat élménysétán a kert dendrológusa a japán juharokat, azok különböző változatait, illetve azokat a fákat mutatja be, melyek a lombszínezetük által ősszel mutatják meg igazán szépségüket, valamint szakavatott sétavezetőnk által bepillantást nyerünk a szamurájok hagyományaiba is.


Az idei évtől a botanikus kerti séták Tudós túrákkal is bővülnek, ahol az Ökológiai Kutatóközpont kutatói avatják be a látogatókat kutatási témájukba egy élmény dús kerti séta segítségével. A madarak hangja tavasszal hozzátartozik a kiránduláshoz. Miről énekelnek a madarak? – ezen a tavaszi túrán betekintünk a madarak viselkedésébe, szokásaiba, sőt, bekukkantunk egy-két madárodúba is.Tudta, hogy a denevérek a második legfajgazdagabb emlőscsoport a világon? Vagy azt, hogy a lepkék többsége éjszakai életet él és gyakrabban találunk gyors, vagy igen gyors röptű fajokat (ilyenek pl. a szenderek) az éjszakai lepkék között? Az Éjszakai lepkészés és a Denevérhang vadászat sétákon sötétedés után a kert éjszakai életébe pillanthatunk be, hasonlóan a szentjánosbogár túrákhoz.

Éjszakai Lepkészés Tudós Túra – Mészáros Ádámmal

Egy másik, nyári túránkon beporzó barátainkkal, a méhekkel, legyekkel, pillangókkal, vagyis hazánk főbb beporzó csoportjaival ismerkedünk akik nélkül nehéz lenne az élet. Kutató túravezetőnk elmagyarázza a virágok és a beporzó rovarok csodálatos kapcsolatát, bemutatja, hogy miért van rájuk alapvető szükségünk, és konkrét példákkal szemlélteti, mit tehetünk a védelmük érdekében.

A botanikus kert sok hatalmas, öreg fát rejt, többnek saját titka, története van. A Fák-erdők titkai túra során megismerkedünk a kert legnagyobb, legöregebb és legérdekesebb fáival.

Az Ökológiai Kutatóközpont, – amelyhez szervezetileg a Nemzeti Botanikus Kert tartozik – a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák magas színvonalú kutatása mellett küldetésének tartja az ökológia és a fenntarthatóság témakörében a hiteles tájékoztatást és szemléletformálást. 2021-ben életre hívtak egy unikális tudomány-kommunikációs eseménysorozatot, a Kert a köbön-t, amely az idén is folytatódik.

A 2023. május 13-i esten A biológiai invázió problémái és megoldási lehetőségei lesz a beszélgetés témája. A beszélgetés az inváziós fajok által okozott problémák kialakulásának folyamatát és kezelési lehetőségeit járja körül. A júniusi esemény témája a fenntarthatóság eszméje és ennek ütközése a valósággal, vagyis, hogy a most ránk jutó természeti erőforrások többszörösét használjuk fel jelenleg is.
Az Élményséták és Tudós túrák hasonló célkitűzésekkel kínál beavatást a kertkultúrába és a természetesebb tájhoz, növényzethez kapcsolódó kutatási témákba kisebb baráti, családi csoportok részére.

Trópusi Esőerdők Élményséta – Halász Krisztiánnal

 

További megjelenések a témában:

welovebudapest.com - Tulipánmánia élményséta 2023.04.21.

index.hu - Majális, lazulás, Dürer – nyitnak a teraszok a hosszú hétvégén 2023.04.28.

origo.hu - Éjjeli lepkészés és denevérhang-vadászat is lesz a vácrátóti botanikus kertben 2023.05.05.

webradio.hu - Új tematikus programokkal várják a látogatókat a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben 2023.05.05.

hirado.hu - Új tematikus programokkal várják a látogatókat a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben - 2023-05-05

greendex.hu - Új élményséták és tudós túrák várják a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert látogatóit - 2023-05-07

ng.24.hu - Új élményséták a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben - 2023-05-06

magyarmezogazdasag.hu - Tulipánmánia Vácrátóton - 2023-05-05

Nyomtatott sajtó:
Rádió1 - Hírek 6:00 - Élménysétára várják a virágrajongókat április 28-án, pénteken a vácrátóti arborétumban - 2023.04.27.
Duna TV - Család-barát - Összeállítás: Mik láthatóak a Nemzeti Botanikus Kertben? - 2023.04.26.
kultura.hu - Éjjeli lepkészés és denevérhang-vadászat is lesz a vácrátóti botanikus kertben – 2023-05-06
frisshirek.hu - Új tematikus programokkal várják a látogatókat a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben - 2023-05-05
mti.hu - Új tematikus programokkal várják a látogatókat a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben - 2023-05-05
tudas.hu - Új tematikus programokkal várják a látogatókat a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben - 2023-05-05
Sláger FM - Új tematikus programokkal várják a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert látogatóit - 2023-05-05

Hírek

Magyarország tájtípusainak osztályozása a lehetséges növényzet alapján

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai a közelmúltban megjelent tanulmányukban arra a kérdésre keresték a választ, hogy hogyan lehet növényzeti tájosztályozást készíteni olyan területekre, ahol aktuálisan nincs, vagy csak korlátozottan van jelen őshonos növényzet. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával megvalósult projekt keretében a kutatók hazánk lehetséges növényzete alapján statisztikai módszerekkel elkészítették Magyarország tájtípusainak osztályozását, a kapott csoportosításokat pedig térképen ábrázolták. Az új tájosztályozás fenntartható, őshonos alternatívát kínál a városi zöldinfrastruktúra fejlesztéséhez, így hozzájárulhat az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez, emellett élőhelyek, élőhelyegyüttesek helyreállítását is elősegítheti. Az eredményeket bemutató publikáció a rangos Preslia szakfolyóiratban jelent meg.

A csoportosítások, osztályozások a mindennapjainkban is jelen vannak, és rendszerint a megismerést segítik. A tájak, pontosabban a táji mintázatok esetén is e célt szolgálják a különböző tájosztályozások. Ennek során egy lehetséges cél az úgynevezett tájtípusok, tehát egymáshoz hasonló foltok ‒ például kaszálórétek, lápok és üde erdők mozaikja, erdős tájak stb. ‒ megkeresése. Bár ilyenkor gyakran térben egymástól távoli területek kerülnek egy csoportba, az osztályozás értékét az adja, hogy – egy térképet magunk elé képzelve – az azonos színű foltok az egymáshoz hasonló területeket mutatják meg.

Gyakori probléma, hogy az aktuális, azaz a jelenben megfigyelhető (fél)természetes növényzet alapján az ember tájátalakító tevékenysége miatt csak olyan tájosztályozás készíthető, amelyet számos helyen „fehér foltok” tarkítanak. Az ÖK munkatársai a közelmúltban megjelent publikációjukban arra a kérdésre keresték a választ, hogy hogyan lehetne a növényzet alapján, de „fehér foltok” nélkül osztályozni a tájakat.

Erre kínál megoldást a „lehetséges növényzet” elmélete, mely az adott területen és körülmények között túlélni képes növényzetre vonatkozik. Ez elképzelhető akár egy térképsorozatként is, ahol minden egyes térkép külön-külön növényzeti típus „szemüvegén át” mutatja meg, hogy számára hol mennyire alkalmasak a környezeti viszonyok a tájban, például Magyarországon. A közelmúltban publikált tájosztályozás hazánk lehetséges növényzete alapján készült, a tájban rejlő teljes növényzeti lehetőségek, potenciál figyelembevételével. A tájosztályozás elkészítése statisztikai módszerekkel történt, a kapott csoportosítások pedig térképen ábrázolhatók (1-2. ábra), hiszen a téglalapok koordinátái ismertek.

1. ábra: A 6-15 csoportból álló csoportosítások térképi megjelenítése. A nyilak a 8-as és 15-ös csoportokat ábrázoló térképeket jelzik.

A csoportosítások vizsgálata során a 8 és 15 csoportos változatok bizonyultak különösen informatívnak. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az elkészített többrétegű tájosztályozásnak e két szintje mellett további érdekes, különböző részletességű felosztások is rendelkezésre állnak. Ezek célja, hogy lehetőséget adjanak jövőbeli kutatások számára, hogy a különböző részletességű szintek közül a kutatók a számukra legoptimálisabbat tudják kiválasztani és használni. Létrejöttek stabilabb ‒ például a hegyvidéki tájtípus ‒, illetve könnyen darabolódó ‒ köztük a (fél)száraz erdő-gyep mozaikok tájtípusa ‒ csoportok. Érdekes eredmény, hogy a lehetséges növényzet „szemüvegén át” például a Bereg-Szatmári-sík és az Alsó-Duna-völgy egyaránt olyan alföldies növényzetnek képes otthont adni, melyben a homoki növényzeti típusok nem képviseltetik magukat. Noha térben egymástól távol helyezkednek el, a részletesebb osztályozást tekintve is egy csoportba tartoznak ártéri erdők számára alkalmas területekként. Szintén érdekes, hogy a Külső-Somogy, a Zselic és az Őrség között is hasonlóságot jelez az osztályozás, így ezek is azonos csoportba kerültek.

2. ábra: A 15 csoportból álló csoportosítás térképi megjelenítése. Tájtípusok: 01 – löszös és szikes mozaik, 02 – dombvidéki, üde lombhullató erdők, 03 – nem értelmezendő, 04 – hegyvidéki, 05 – vizes, 06 – nem értelmezendő, 07 – alföldies, homoki, 08 – (fél)száraz, dombvidéki erdő, 09 – nem értelmezendő, 10 – nem értelmezendő, 11 – ártéri erdők, 12 – nem értelmezendő, 13 – száraz erdő-gyep mozaik, 14 – nem értelmezendő, 15 – üde erdők, égeresek és lehetséges helyettesítő vegetációként savanyú gyepek (utóbbiak fenntartása aktív emberi kezelést, pl. kaszálást, legeltetést igényel, ennek hiányában becserjésedne, majd beerdősödne).

A kutatók a lehetséges növényzet alapján készített új tájosztályozást összehasonlították a hasonló módszerrel, de aktuális, (fél)természetes növényzet alapján készült korábbi osztályozással. Bár a főbb tájtípusok megfeleltethetők egymásnak, az aktuális növényzet alapján kisebb csoportok kerültek lehatárolásra. Fontos különbségként kiemelhető, hogy az új tájosztályozásban az ártéri erdőkkel jellemzett tájtípus jelentősen szélesebb sávban húzódik a folyók mentén. További jelentős eltérés, hogy a korábbi osztályozás során az első kettéválás a fás/fátlan szempont, most pedig a domborzati viszonyok alapján történt. Az eltérést magyarázhatja, hogy az emberi tevékenység hatására szinte az összes őshonos erdő eltűnt az alföldi területekről.

Az elkészült lehetségesnövényzet-alapú tájosztályozás fenntartható, őshonos alternatívát kínál a városi zöldinfrastruktúra fejlesztéséhez, így hozzájárulhat az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez, továbbá élőhelyek, illetve élőhelyegyüttesek helyreállítását is segítheti. A szakirodalomból ismert tény, hogy az élőhely-helyreállítás sikerességének a valószínűsége növelhető a helyreállítandó célterület környezeti tulajdonságaihoz hasonló körülményekhez alkalmazkodott növények szaporítóképleteinek, például magjainak használatával. A tájosztályozás emellett segítséget nyújthat a helyreállítandó célélőhely(-együttes) meghatározásához is.

A kutatást az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (támogatás száma: SA-64/2021) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (ösztöndíj szám: NTP-NFTÖ-18-B-0456) támogatta.

További megjelenések a témában:

agroinform.hu - Elkészült Magyarország tájtípusainak osztályozása a lehetséges növényzet alapján 2023.04.20.

infostart.hu - Kutatók olyan térképet készítettek Magyarországról, amilyet korábban még sosem 2023.04.23.

origo.hu - Az ÖK kutatói elkészítették Magyarország tájtípusainak osztályozását a lehetséges növényzet alapján 2023.04.21.

greendex.hu - Tájtípusokat osztályoztak az ÖK kutatói 2023.04.26.

innoteka.hu - Hazánk tájtípusai 2023.05.05.

Nyomtatott sajtó:
Innotéka Nyomtatott sajtó - Hazánk tájtípusai 2023-05-23
fataj.hu - Hazánk tájtípusai - 2023-05-22

Hírek

„A tulajdonságok inváziója” – Az invázió, növény-beporzó közösségekre gyakorolt, többszintű hatása

A méhek és más beporzó fajok rendkívül fontos szerepet játszanak a legtöbb szárazföldi ökoszisztémában, így fontos szerepük van többek között a mezőgazdaságban is. Egyre több vizsgálat számol be a beporzó rovarok drasztikus csökkenéséről, melynek egyik oka táplálékforrásaik elérhetőségének beszűkülése. Az idegenhonos fajok erőteljes terjedése (az invázió) a biodiverzitás-csökkenés öt legfontosabb oka közé tartozik. Ahol az inváziós növényfajok megjelennek, és terjedni képesek, ahol egy területet elborítanak, elözönlenek, ott a diverzitás csökken, az élőhelyek homogénebbé válnak. Az invazív növény fajok sok esetben leuralják a virágkínálatot is, segítve egyes velük kompatibilis beporzó fajokat, míg mások táplálékforrásait kiszorítják a tájból. Az inváziós növényfajok jelentős, de tulajdonságaik mentén, sok esetben, egymástól eltérő hatással bírnak az őshonos növényzetre és a beporzó rovarokra is.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Babeş-Bolyai Egyetem kutatói három nemrég megjelent tanulmányukban, tizenkét – különböző tulajdonságokkal rendelkező – lágyszárú inváziós növényfajnak a vegetációra (Fenesi et al. 2023 ), a beporzó-közösségekre (Kovács-Hostyánszki et al. 2022 ), és a beporzó rovarok funkcionális tulajdonságaira (Szigeti et al. 2023 ) gyakorolt hatásait tárták fel. Terepi vizsgálataik során, Magyarországon és Romániában elözönlött és természetközeli területek növény és beporzó közösségeit mérték fel és hasonlították össze. A megfelelő összehasonlítás és részletes feltárás érdekében azonos terepi módszereket, de számos különféle ökológiai indikátort alkalmaztak: az őshonos vegetációmagasságtól, a házi méhek gyakoriságán át, a virágok mélységéig és a beporzó rovarok nyelvhosszáig.

Asclepias

Eredményeik alapján a növényi inváziónak nincs egyetemleges hatása, néhány általános mintázatot kivéve, szinte minden vizsgált ökológiai indikátor esetében vannak eltérések az egyes inváziós növény fajok között. A legfontosabb mondanivaló talán pont az, hogy ahány inváziós növényfaj, és azoknak ahány tulajdonsága, annyiféle hatásuk lehet az elözönlött növény-beporzó közösségekre. A három publikáció kiemelendőbb eredményei, hogy az inváziós növényfajok borítási aránya erősen befolyásolja a megmaradó őshonos vegetáció borítási arányát, összetételét, diverzitását és például a magasságát. Ahogy szorítja ki az inváziós növényfaj az őshonos növényeket egy adott területről, úgy egyre kevesebb marad meg a potenciális és/vagy eredeti közösségekből a területen. Az évelő inváziós növényfajoknak, az egyéves fejlődésű fajokhoz képest, még erősebb a negatív hatása a virágkínálatra és a beporzókra. Ez valószínűleg az erőteljesebb elözönlési képességeiknek, domináns voltuknak, eltérő növekedési és virágzási stratégiájuknak, valamint a későbbi szukcessziós fázisban lévő élőhelyeken való jelenlétüknek köszönhető. Az időbeliség rendkívül fontos a növény-beporzó rendszerekben. Az elözönlött területek hasonlóan működnek, mint a repce- vagy napraforgótáblák: virágzásuk alatt igen jelentős mennyiségű táplálékot nyújtanak, az épp ott és akkor jelen lévő (az inváziós növények virágaival kompatibilis) beporzó rovaroknak, míg virágzásukon kívüli időszakban, ezek a területek rendkívül szegények beporzó táplálékban. Ugyanis, ahol az inváziós növényfajok megjelennek, ott előbb-utóbb uralkodóvá válnak az adott területen, amelyet az év jelentős részében beborítanak zöld növénytömegükkel, de csak rövid ideig virágoznak. Ebből sejthető, amit a vizsgálatok is alátámasztottak, hogy az év nagy részében a természetközeli területeken több és változatosabb a táplálékkínálat. Az invazív növény virágának és a vadméhek jellemző tulajdonságait összehasonlítva is találtak fontos és érdekes összefüggéseket, így például két mély virággal rendelkező inváziós növényfaj esetén több hosszú nyelvű és egyben nagyobb testméretű méhet, míg egy sekély virággal rendelkező inváziós faj esetén több kisebb testméretű méhet találtak az elözönlött területek beporzó közösségeiben. Ez a virágok és beporzóik közti erős méretbeli meghatározottságra utal, ami azt jelenti, hogy egy adott tulajdonság inváziója (pl. ha az invazív növénynek mély virágai vannak) befolyásolja az elözönlött területen fennmaradni képes rovarközösség tulajdonságait (azaz csak azok a hosszú-nyelvű beporzók maradnak meg, amelyek képesek a mély virágokból táplálkozni).

Solidago

A (fél-)természetes élőhelyek megfelelő természetvédelmi kezelése és az inváziós növényfajok elleni eredményes fellépés a beporzók védelme szempontjából is fontos, ugyanakkor egyes inváziós növények fontos táplálékot szolgáltathatnak a beporzó rovaroknak. Így a szimpla irtásuk helyett, inváziós fajonként, lokalitásonként és adott helyzetenként érdemes mérlegelni, hogy mi a legjobb megoldás. Például érdemes lenne megpróbálni úgy harcolni a növényi invázió ellen, hogy közben a beporzó (olykor védett) rovarok táplálékigényét is figyelembe vesszük. Az inváziós növények irtására fordított költségek egy részét megfelelő alternatív táplálékforrásra fordítani, például az elözönlött területek őshonos magkeverékekkel történő felülvetésével. A befolyásoló tényezők és a hatások összességében komplexek és egymásba ágyazottak ezekben a rendszerekben, ezért a részletes folyamatok, a fajok közti pontos kapcsolatok és a természetvédelmi megoldások feltárásához még számos további, részletekbe menő vizsgálatra lenne szükség.

Erigeron

Publikációk:
Fenesi, A., Botta-Dukát, Z., Miholcsa, Zs., Szigeti, V., Molnár, Cs., Sándor, D., Szabó, A., Kuhn, T., Kovács-Hostyánszki, A. (2023).  Journal of Ecology – No consistencies in abundance–impact relationships across herbaceous invasive species and ecological impact metrics – 2023-03-02

Kovács-Hostyánszki, A., Szigeti, V., Miholcsa, Zs., Sándor, D., Soltész, Z., Török, E., Fenesi, A. (2022). Threats and benefits of invasive alien plant species on pollinators. Basic and Applied Ecology, 64:89–102; https://doi.org/10.1016/j.baae.2022.07.003
Szigeti, V., Fenesi, A., Botta-Dukát, Z., Kuhlmann, M., Potts, S.G., Roberts, S., Soltész, Z., Török, E., Kovács-Hostyánszki, A. (in press) Trait-based effects of plant invasion on floral resources, hoverflies and bees; Insect Conservation and Diversity; Res Journals – Trait-based effects of plant invasion on floral resources, hoverflies and bees – 2023-03-18

További megjelenések a témában:

24.hu - Virágok harca - Így lehet egy virág káros a méhekre - 2023-04-22

origo.hu - Magyar és román kutatók az inváziónak a növény-beporzó közösségekre gyakorolt többszintű hatását tárták fel - 2023. 05. 16.

vasarnap.hu - Nagy a baj: Egyre jobban terjednek az invazív fajok hazánkban 2023.05.17.

agrarszektor.hu - Beporzókat vizsgáltak a magyar kutatók: hihetetlen, mire jöttek rá - 2023.05.20.

telex.hu - - Ha már a Stihl és az Obi is a méhlegelőket reklámozza, akkor valamit nagyon jól csinálunk 2023.05.19.

Nyugat.hu - Apró, magányos méheket és darazsakat gyűjtenek Szombathelyen - 2023-06-11

innoteka.hu - Az invázió hatása a növény-beporzó közösségekre - 2023-07-01

Média

Újonnan felbukkanó kórokozók: a denevérek mint a koronavírus és az ebola „gazdái”

Az emberiség végre fellélegzett a koronavírusból, gondolhatnánk, ám a veszély nem múlt el. Az emberi terjeszkedés nyomán bármikor előfordulhat, hogy nagy pusztításra képes kórokozókkal kerülünk kapcsolatba. Ezen terjeszkedések egyik legkockázatosabb területe a legutóbbi időkig még háborítatlan erdők és barlangok világa, hiszen olyan gazdafajokat és mikrobákat rejtenek, amelyekre nem vagyunk felkészülve. Dr. Földvári Gáborral, az Ökológiai Kutatóközpont csoportvezetőjével beszélgetett partneroldalunk a Greendex, ahol szóba kerültek az újonnan felbukkanó kórokozók, valamint, hogy Magyarország mennyire veszélyeztetett általuk.

További megjelenések a témában:

vehir.hu - 2023.04.19.

Hírek

Az ATK és az ÖK kutatói a hasznos pókok mezőgazdasági területeken tapasztalható jelentős visszaszorulására hívják fel a figyelmet

Az ELKH-hoz tartozó Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a mezőgazdaságban hasznos szerepet betöltő pókok állományainak hosszú távú változását tanulmányozták egy 23 évvel ezelőtti kétéves vizsgálat megismétlésével. A vizsgálatok eredményeinek összevetése azt mutatta, hogy a pókállomány jelentősen, mintegy 50 százalékkal csökkent a hazai mezőgazdasági területeken a közel negyed évszázados időtávban. Bár az összfajszám csak minimálisan változott, számos korábban gyakori mezőgazdasági faj létszáma drasztikusan lecsökkent. A pókok esetében világviszonylatban is egyedülálló átfogó kutatást bemutató publikáció a rangos Scientific Reports tudományos folyóiratban jelent meg. 

Hat éve sokkolták a közvéleményt azok a német kutatások, amelyek kimutatták, nem véletlen, hogy ritkábban kell autóablakot mosni egy hosszú úton, ugyanis a repülő rovarok egyedszáma 27 év alatt 75 százalékkal csökkent a németországi védett területeken. A „rovarapokalipszisnek” is nevezett jelenség valódiságát sajnos több további vizsgálat is megerősítette. A rovarok és más ízeltlábúak éppen óriási biomasszájuk és fajgazdagságuk miatt kulcsszerepet ​játszanak​ a földi bioszféra működésében, és különféle ökoszisztéma-szolgáltatások révén az emberiség létének biztosításában is, elég csak a beporzásra vagy a lebontásban, talajképződésben játszott szerepükre gondolni. A kutatók ismeretei azonban a téma fontossága ellenére is hézagosak maradtak. A korábbi kutatások ugyanis néhány gyakori, látványosabb rovarcsoportra koncentráltak, és az okokat illetően is sokszor ellentmondó eredményre jutottak, például azzal kapcsolatban, hogy mennyiben magyarázat erre a globális klíma- és tájhasználat-változás, vagy inkább helyi tényezők, így az intenzív peszticidhasználat és élőhely-átalakítás lehet a jelenség oka.

Az ATK Növényvédelmi Intézetének (NÖVI) Samu Ferenc vezette kutatócsoportja az ÖK Lendület Táj és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoportja munkatársainak bevonásával pókok állományainak hosszú távú változását tanulmányozták. A pókok különféle mezőgazdasági kultúrákban számos rovarkártevő fontos természetes ellenségei. Ugyanakkor az ízeltlábúak e csoportjának populációváltozásai más rovarokhoz képest világviszonylatban is alulkutatottak, és ebben az esetben sem egyértelmű, hogy a változások a globális klímaváltozásra vagy a helyi tényezők megváltozására vezethetők-e vissza. E kérdés megválaszolásához a kutatók egy 23 évvel ezelőtti, két évig tartó vizsgálatot ismételtek meg egy peszticidekkel nem kezelt lucernaföldön és füves szegélyében, a helyi változások hatásainak kiküszöbölésére törekedve. A gyűjtési időszak, a módszerek és a mintavételi erőfeszítés tekintetében az akkor alkalmazott protokollt reprodukálták.

1. ábra. A pókok egyedszámának csökkenése lucernatáblában és füves szegélyében
(Fotó: Lengyel Attila)

A vizsgálatok eredményeinek összevetése a pókállomány drasztikus fogyatkozását mutatta: a lucernában 45 százalékkal, míg a földet övező természetközeli füves szegélyben 59 százalékkal kevesebb pókegyedet találtak. Ugyanakkor a fajgazdagságot illetően csak minimális csökkenést, inkább egyes fajok kicserélődését és sok gyakori faj állományának megtizedelődését tapasztalták. E folyamat eredményeként a természetközeli és az agrárélőhelyek korábban markánsan elkülönült pókközösségei mára hasonlóbbá váltak, ami a változatosság csökkenését jelzi, különösen a hálóépítő mezőgazdasági pókfajok esetében. A vizsgálat nemcsak a hasznos pókok visszaszorulásának veszélyére hívja fel a figyelmet, hanem egyúttal arra is rámutat, hogy a jelenség nem vezethető vissza esetleges lokális változásokra, hanem nagyobb léptékű folyamatok leképeződésével állunk szemben. A klímaváltozás, az intenzív tájhasználat és a természet visszaszorulásának problémaköre jól ismert, a mostani kutatás azonban újabb érvekkel támasztja alá, hogy e kedvezőtlen folyamatok megállításához sürgős cselekvésre van szükség.

2. ábra. A természetközeli szegély és a lucernatábla 23 éve még jól elkülönülő pókfajösszetétele mára jól láthatóan hasonlóbbá vált egymáshoz

Publikáció:

Samu, F., Szita, É., Botos, E., Simon, J., Gallé-Szpisjak, N. & Gallé, R. (2023). Agricultural spider decline: long-term trends under constant management conditions. Scientific Reports 13: 2305. DOI: 10.1038/s41598-023-29003-2

További megjelenések a témában:

korkep.sk - 2023.04.19.

agroinform.hu - 2023.04.19.

trademagazin.hu - 2023.04.19.

hazipatika.com - 2023.04.21.

agrarszektor.hu - 2023.04.20.

greendex.hu - 2023.04.20.

agroforum.hu - 2023-04-20

tisztajovo.hu - 2023.04.20.

agronaplo.hu - 2023-04-20

alternativenergia.hu - 2023.04.21.

pannonrtv.com - 2023-04-20

greenfo.hu - 2023-04-21

infostart.hu - 2023-04-22

innoportal.hu - 2023.04.27.

innoteka.hu - Csökkenő pókállomány 2023.05.09.

felvidek.ma - Jelentősen visszaszorulnak a hasznos pókok a mezőgazdasági területeken 2023.05.15.

Nyomtatott sajtó:
mti.hu - Jelentősen visszaszorulnak a hasznos pókok a mezőgazdasági területeken - 2023-04-19
hir.ma - Jelentősen visszaszorulnak a hasznos pókok a mezőgazdasági területeken - 2023-04-19
tudas.hu - Bekövetkezhet az apokalipszis? -Veszélyben egy fontos faj a kutatók szerint - 2023-04-19
ma.hu - Jelentősen visszaszorulnak a hasznos pókok a mezőgazdasági területeken - 2023-04-20
player.hu - Egyre kevesebb a hasznos pók a magyarországi mezőgazdaságban - 2023-04-20
magyarmezogazdasag.hu - Jelentősen visszaszorulnak a hasznos pókok a mezőgazdasági területeken - 2023-04-22
life.hu - Jelentősen visszaszorulnak a hasznos pókok a mezőgazdasági területeken - 2023-04-23
budaorsiinfo.hu - Jelentősen visszaszorulnak a hasznos pókok a mezőgazdasági területeken - 2023.04.25.
hirek.sk - Jelentősen visszaszorulnak a hasznos pókok - 2023.04.30.
magro.hu - Durván visszaszorulnak a mezőgazdasági területeken a hasznos pókok - 2023-05-15
Innotéka - Csökkenő pókállomány - 2023-05-23

Média

„Kunhalmok” – évezredek történelme és a biológiai sokféleség találkozása

A természettel összhangban élő népcsoportok a generációk során kialakult, extenzív tájhasználat révén sok esetben hozzájárulnak az ökológiai rendszerek és a hozzájuk kötődő biodiverzitás fenntartásához. Az azonban csak egyedi esetekben fordul elő, hogy a hajdanvolt civilizációk eltűnésük után több ezer évvel, akár kontinentális léptékben is jelentős hatással lennének a tájra és a tájban található élővilágra. E jelenséget leginkább a „kunhalmok” vagy más néven „halmok”, „kurgánok” példáján lehet megismerni. Deák Balázs és Valkó Orsolya: „Kunhalmok” – évezredek történelme és a biológiai sokféleség találkozása című írása A Földgömb című folyóirat áprilisi számában jelent meg.

További megjelenések a témában:

Nyomtatott sajtó:
A Földgömb - Nyomtatott sajtó - 2023-04-17

Média

Nem kell az embereknek az erdőbe mennie ahhoz, hogy kullanccsal találkozzanak

Nem kell erdőbe menni ahhoz, hogy kullanccsal találkozunk A vérszívók az enyhe idő beköszöntével a városokban is egyre aktívabbak, mondja Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Nagyon sokan nem tudnak róla. Azt mondja, hogy nemcsak a erdeink (itt nagyon), vagy a parkokban le lehet kullancsokkal találkozni, hanem a saját kertünkben is A kutatásban bárki segíthet. Részletek a Kullancsfigyelő | (kullancsfigyelo.hu) és Kullancs a kertben  oldalon..

További megjelenések a témában:

hang.hu -Már a strandokon is ránk vadásznak a kullancsok - 2023-07-01

baon.hu - Bács-Kiskunban is megjelent a halálos kórt terjesztő afrikai kullancsfajta – podcast - 2023-07-04

weborvos.hu - Bács-Kiskunban is megjelent a veszélyes afrikai kullancsfajta - 2023-07-05

noklapja.hu - Így kell helyesen eltávolítani a kullancsot – és ezt tegyük, ha beszakad a feje - 2023-07-11

Nyomtatott sajtó:
Kossuth Rádió - Napközben - Interjú Lakos Andrással és Földvári Gáborral - 2023.04.21.
Rádió1 - Hírek - RTV Nem kell az embereknek az erdőbe mennie ahhoz, hogy kullanccsal találkozzanak - 2023.04.26.
napi.hu - Mi az? Kicsi, halálos és most van szezonja - 2023.04.24.
Retro Rádió - Hírek 18:00 - 2023.04.25. Az enyhe idő beköszöntével egyre aktívabbak a kullancsok a városokban is, vélik szakértők
Retro Rádió - Hírek -Egyre aktívabbak a városokban is a kullancsok - 2023.04.26.

Média

Nagy bajban a kétéltűek, de a hódok már dolgoznak a megoldáson

Talán sokan nem is gondolnák, de a ma kétes hírnévnek örvendő hódok igen sokat tesznek a kétéltűek megmentéséért, még akkor is, ha nem is ez a céljuk. Vági Balázs Juhász Erikával, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatójával együtt a hódok által létrehozott élőhelyek kutatásával is foglalkozik, ezek kétéltű közösségeit tárja fel: „Nagyon kellemes, pozitív meglepetés volt ezekkel a hód élőhelyekkel találkozni. Rendkívül sokszínűek. A hód munkája nem pusztán annyi, hogy épít egy gátat –  ez csak a kezdet, amivel felduzzasztja a vízfolyást. De kétéltű szempontból az igazán jelentős dolog az, hogy utána ez a víz kilép a mederből. Akár a főmederrel párhuzamosan, akár a gátakon kívül jelentős mennyiségű víz kerülhet szántóföldekre, rétekre és egyéb helyekre. Itt nagyon rövid idő alatt meglepően jól kinéző vizes élőhelyek tudnak létrejönni, pont olyan jellegűek, amilyenek a kétéltűeknek kedvezőek. Különösen amiatt, hogy a sok kétéltűfajra veszélyt jelentő halak nem nagyon jutnak el ide, mivel annyira frissen keletkeztek.”

További megjelenések a témában:

ng.24.hu - 2023.04.17.

Hírek

A szántók visszagyepesítése jelentős előnyökkel jár a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok számára

Az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének (ÖK VÖI) kutatói legújabb konzervációökológiai kutatásukban Lengyel Szabolcs tudományos tanácsadó vezetésével azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a szántók visszagyepesítése a mezei madarak állományait. A Hortobágyi Nemzeti Parkban nagy térbeli léptékű terepi kísérlet keretében gyepesítésen átesett és továbbra is szántóként művelt kontrollterületeken végeztek mintavételt a beavatkozások előtt és után. Az eredmények szerint a mezei madarak fajszáma a kezelt területeken és az extenzív szántókon is jelentősen nőtt, míg az egyedszám és a diverzitás csak a gyepesített területeken növekedett. A szántók végleges visszagyepesítése tehát még az extenzív szántóművelés pozitív hatásainál is jelentősebb előnyökkel jár a mezei madárfajok számára. Az eredményeket bemutató publikáció a Biological Conservation című rangos nemzetközi tudományos szakfolyóiratban jelent meg.

A mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő fajok helyzete Európában rendkívül kedvezőtlen. Ennek fő oka a mezőgazdasági művelés intenzívebbé válása (intenzifikációja), melynek következtében a természetes élőhelyek eltűnnek, leromlanak vagy feldarabolódnak, az alacsony intenzitással művelt területek pedig visszaszorulnak. Az intenzív mezőgazdaság a műtrágyák túlhasználata esetén talaj- és vízszennyezéshez vezethet, a rovarirtó szerek a rovarok táplálékbázisának visszaszorulását és eltűnését okozzák. Emellett a fasorok, sövények kivágása, a mezsgyék beszántása fontos élőhelyeket szüntet meg, a nagytáblás intenzív növénytermesztés pedig a tájszerkezet egyveretűvé válásával, homogenizációjával jár. A sivár tájakban csak kevés generalista faj ‒ köztük a dolmányos varjú, szarka, vetési varjú ‒ találja meg számításait, míg a főként rovarevő énekesmadarak eltűnnek. Az alacsony intenzitású mezőgazdasághoz, például a külterjes állattartáshoz alkalmazkodott számos faj az egyre intenzívebbé váló művelés vagy az alacsony intenzitású mezőgazdasági tevékenység felhagyása miatt egyre kevésbé találja meg életfeltételeit, így állományaik fogyatkoznak.
Ez a folyamat már régóta zajlik kontinensünkön, hiszen a mezei madarak állományai 1990 és 2018 között 32 százalékkal csökkentek Európában. A mezei madárfajok helyzete sajnos sokkal rosszabb, mint az erdei vagy a vizes élőhelyekhez kötődő madaraké, a Természetvédelmi Világszövetség (International Union for Conservation of Nature, IUCN) Vörös Listáján fenyegetett státuszba sorolt fajok 55 százaléka ebbe a csoportba tartozik. A fogyatkozás Nyugat-Európában az 1980-as években, a kelet-európai országokban később, a rendszerváltást követően kezdődött, és az EU-csatlakozás környékén felgyorsult.
Az Európai Unió teljes költségvetésének legnagyobb részét, közel egyharmadát a mezőgazdaság támogatására, ennek jelentős részét az intenzifikáció káros hatásainak mérséklésére fordítják az agrár-környezetvédelmi programokban. Ezek sikeressége ennek ellenére kétséges, a mezei madarak indikátor-indexe még Nagy-Britanniában is évi 5 százalékkal csökken, ahol pedig az ilyen típusú támogatások jelentős részét igénybe is veszik.
Az élőhelyek helyreállítása (restaurációja) elvileg ellensúlyozhatja ezt a folyamatot. A helyreállítási projektek nagy része azonban gyakran a növényzet vagy kiemelt növényfajok visszaállítására koncentrál, így az élőhely-restaurációk állatközösségekre gyakorolt hatásai jóval kevésbé ismertek. Európában eddig egyáltalán nem vizsgálták például a gyepek helyreállításának, azaz a szántóterületek végleges visszagyepesítésének hatásait a mezei madarak állományaira.
A mostani vizsgálat célja annak kiderítése volt, hogyan befolyásolja a szántók visszagyepesítése a mezei madarak állományait. A kutatók ennek során nagy térbeli léptékű terepi kísérletet indítottak, melyhez az „előtte-utána-kontroll-hatás” (Before-After-Control-Impact, BACI) kísérleti elrendezést használták. Ez úgy működik, hogy mind a gyepesítésen áteső (kezelt), mind pedig a továbbra is szántóként művelt (kontroll) területeken már a beavatkozások előtt elindul, és utána is folytatódik a mintavétel. Ennek előnye, hogy egyértelműen eldönthető, hogy a megfigyelt változások egyaránt érintik-e a kezelt és a kontrollterületeket, vagy pedig a kontrollhoz képest a kezelt terület valamilyen más változást is mutat. Az időbeli változásokat így egyértelműen a helyreállításnak lehet tulajdonítani. A Hortobágyi Nemzeti Park Egyek-pusztakócsi-mocsarak tájegységében európai uniós támogatással megvalósított LIFE-Nature projekt során összesen 760 hektár szántóterületen került sor a gyepesítésre. Ez lehetővé tette e beavatkozás három különböző módszerének ‒ fűmagvetés, spontán gyepesedés lucernavetést követően, szénaráhordás ‒ összehasonlítását is. A kísérletben a szántókat alacsony intenzitással ‒ extenzív módon, 100 méter széles sávokban, korlátozott vegyszerfelhasználással ‒ műveltették összesen 150 hektáron.

Magvetéssel restaurált gyep egykori búzaföldön a fűmagvetés után két évvel (Fotó: Lengyel Szabolcs)

Az adatgyűjtés során a kutatók nyolc éven át, 2004 és 2011 között a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület „Mindennapi Madaraink Monitoringja” programjában használt protokoll alapján összesen 69 állandó számlálási ponton végeztek standardizált felmérést (számlálást) minden évben kétszer, a beavatkozás előtt legalább két, utána legalább három évben. Az adatokat általánosított lineáris kevert modellekkel elemezték.

Lucernavetés a gyepek spontán fejlődésének beindítására az előtérben és sávokban művelt extenzív szántóföldek (kontrollterületek) a háttérben (Fotó: Gál Lajos / Hortobágyi Nemzeti Park)

Az eredmények szerint a mezei madarak fajszáma a gyepesített területeken és az extenzív szántókon is jelentősen nőtt, míg az egyedszám és a diverzitás csak a gyepesített területeken növekedett. Az egyedszám itt szignifikánsan nőtt öt mezei faj, a sárga billegető (59%-os növekedés), a sordély (183%), a fürj és a vörös vércse (háromszoros növekedés), valamint a seregély esetében (ötszörös növekedés). Két egyéb, természetvédelmi szempontból kiemelt faj, a füsti fecske és a kék vércse egyedszáma szintén jelentősen, kétszeresére növekedett, míg a nyári lúdé csökkent. Az extenzív szántókon ezzel szemben csak a bíbic esetében nőtt (kilencszeresére) az egyedszám. A leggyakoribb faj, a mezei pacsirta egyedszáma eleve nagyobb volt, és a kezelés után is nagyobb maradt a gyepesítendő területeken, mint az extenzív szántókon, ahol ugyancsak nőtt.
A restauráció három módszere között kevés különbség volt, a változások mindhárom esetben pozitívak voltak. A fűmagvetés inkább a fajszám és a diverzitás növekedésével volt kapcsolatban, míg a spontán gyepesedés a fajszám és az egyedszám hasonló mértékű, de lassúbb emelkedéséhez vezetett. A magvetés különösen kedvezett a sordélynak, a fürjnek és a füsti fecskének, míg a nyári lúdnak és a mezei verébnek egyáltalán nem. A lucernavetés utáni spontán gyepesedés különösen kedvezett a bíbicnek és a füsti fecskének, a szénaráhordás pedig a sárga billegetőnek.

Restaurált gyep az előtérben és a sokszínű hortobágyi táj a háttérben (Fotó: Lengyel Szabolcs)

Az eredmények igazolják azt, hogy a szántóterületek visszagyepesítése több mezei madárfaj számára előnyös lehet, és ezek az előnyök meghaladják még az extenzív szántóművelés előnyeit is. A végleges gyepesítés az állandó növényzeti takarás és stabil táplálékforrások biztosítása, az emberi zavarás csökkenése és a változatos élőhelyek létrejötte révén jelentős előnyökkel jár a mezei madárfajok számára az extenzív műveléssel szemben. Bár a gyepesítés módszerei között nem volt jelentős különbség, a fűmagvetés esetében hamarabb, 2-3 év alatt kialakult a fűfélék által dominált gyep, mint a lucernavetés után, ahol ez csak a lucerna kiritkulásával, 4-5 év után következett be. Ez alapján a fűmagvetésre épülő aktív restauráció gyorsabb eredményekhez vezethet, mint a lucernavetés utáni spontán gyepesedésen alapuló passzív helyreállítás.

A gyepek helyreállítására (az előtérben és az erdő előtt húzódó területeken) sok esetben a rétek és mocsarak szegélyén levő szántókon került sor, hogy pufferterületet képezzenek a megmaradt szántók és a mocsarak között (Fotó: Gál Lajos / Hortobágyi Nemzeti Park)

A mostani vizsgálat az első BACI-elrendezésen alapuló, nagy térbeli léptékű terepi kísérlet Európában, amely a szántók végleges visszagyepesítésének madárfajokra gyakorolt hatásait vizsgálja. A további vizsgálatok célja annak kiderítése, hogy a magasabb egyedszám és diverzitás kapcsolatban van-e a mezei fajok szaporodási sikerével, azaz a gyepesített területeken a szaporodási siker eléri-e a természetes gyepeken költő madarak szaporodási sikerét. Ugyanis ez biztosítaná a gyepesítés kimutatott előnyeinek hosszú távú fennmaradását, a mezei madarak állományainak stabilizálódását vagy növekedését. A mezei madárpopulációk változásaiban országosan megfigyelhető negatív trend ellensúlyozásához azonban a mégoly nagy, 760 hektáros területen kivitelezett gyepesítés is kevés. Ehhez jól átgondolt, regionális szintű tervezés és több helyszínen megvalósuló, gondos kivitelezés szükséges. A vizsgálat eredményei mindazonáltal elsőként igazolják, hogy érdemes belevágni a szántók visszagyepesítésébe a madárdaltól hangos „határ” fennmaradása érdekében.

Publikáció:
Lengyel, Sz., Nagy, G., Tóth, M., Mészáros, G., Nagy, Cs. P., Mizsei, E., Szabolcs, M., Mester, B., Mérő, T. O. (2023). Grassland restoration benefits declining farmland birds: a landscape-scale before-after-control-impact experiment. Biological Conservation 277: 109846. DOI: 10.1016/j.biocon.2022.109846. [IF2022: 7,497] Q1/D1

További megjelenések a témában:

hellovidek.hu - Sok múlik a magyar gazdákon: rengeteg madarat menthetnek meg így a pusztulástól 2023.04.13.

telex.hu - Magyar kutatók gyepkísérlete segíthet abban, hogy újra madárdaltól legyen hangos a határ 2023.04.13.

infostart.hu - Madármentés a Hortobágyon: érdekes eredményt hozott egy nyolc éven át zajló kísérlet 2023.04.15.

origo.hu - Az ÖK kutatóinak vizsgálata szerint a szántók visszagyepesítése jelentős előnyökkel jár a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok számára 2023.04.14.

agroinform.hu - A szántók visszagyepesítése jelentős előnyökkel jár 2023.04.16.

agrarszektor.hu - A kutatók is meglepődtek: váratlan dolog derült ki a madarakról Magyarországon 2023.04.14.

ng.24.hu - Legyen újra madárdaltól hangos a határ! 2023.04.14.

magyarhirlap.hu - A szántók visszagyepesítése jelentős előnyökkel jár 2023.04.17.

TUDOMANYPLAZA.HU - Vegán forradalom. Mi lesz, ha eltűnnek a madarak? - 2023-06-19

Nyomtatott sajtó:
szeged.hu - Magyar gyepkísérlet segíthet a madarakon - 2023-04-14

Média

Bibliai növények, bibliai kert

Fráter Erzsébet a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert kurátora, a Rendszertani gyűjtemény vezetője, a Debreceni Egyetem tiszteletbeli docense, egyebek mellett A Biblia növényei és A Biblia ételei című könyvek szerzője. A szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai kérdezték őt hitről, bibliai növényekről, saját bibliai kert létesítéséről.

További megjelenések a témában:

romkat.ro - 2023.04.05.

Nyomtatott sajtó:
magyarkurir.hu - 2023.04.12. Szőlő, cédrus, füge: bibliai növények nyomában – Beszélgetés Fráter Erzsébet botanikussal
Hangtár Kossuth Rádió RTV 2023.04.13.

Hírek

Kiemelkedően gazdag nárciszbemutató a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben

Az ELKH Ökológiai Kutatóközponthoz (ÖK) tartozó vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert munkatársai tavaly ősszel összesen húszezer nárciszhagymát ültettek el. A korábban soha nem látott változatosságú és tömegű nárcisz nyílása a tulipánok, kockásliliomok, jácintok és más ritka hagymás-gumós növények mellett egyedi színt és illatot nyújt az ébredező tavaszi kertnek.

Fotó: Szakács Éva

„Ősszel közel húszezer nárciszhagymát ültettünk el a kert több pontján, az üvegházak előtti ágyásokba is szép fajták kerültek, így összesen közel félszáz fajta látható idén tavasszal. Nevük sokszor magukért beszél: Baby Moon, Pyjama Party, Moonlight, Sweet Love” – mondja Lunk Gergely, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert főkertésze. „A vadon élő nárciszok eredetileg a Földközi-tenger mellékén honosak, a termékeny, jó vízelvezetésű talajt és a napos vagy félárnyékos fekvést kedvelik, ennek megfelelő részeket választottunk számukra. Virágjukat hat lepellevél alkotja, középen egy jellegzetes, többé-kevésbé forrt melléklepellel. Illatuk, szép formájuk és a fehértől a narancsszínűig széles palettán változó színük miatt az ókor óta szívesen ültetik őket a kertekbe. Mi is így vagyunk ezzel” – folytatja a szakember.

Fotó: Szakács Éva

Az egymással könnyen keresztezhető nárciszok kedveltek a növénynemesítők körében, ma már számtalan szebbnél szebb kertészeti fajtájuk ismert. A közkedvelt fajták leggyakoribb szülőfaja a csupros nárcisz (Narcissus pseudonarcissus), magányosan fejlődő virágának külső leple kénsárga, nagy, tölcséres mellékleple aranysárga.

A kis koronájú nárciszfajták egyik szülőfaja a később virágzó fehér nárcisz (Narcissus poeticus), rendkívül illatos virágjainak külső leple fehér, a belső, sárgás melléklepel jóval rövidebb. Alfaja, a csillagos nárcisz Magyarországon is őshonos, védett növény, Délnyugat-Dunántúl és Erdély üde rétjein él. Erdélyben olyan hangzatos népi elnevezései ismertek, mint a havadi, a kápolna vagy a kódisláb. Szépségéről már az ókori szerzők is írtak, újabb virágkorát pedig a XVI. században, a kolostorkertek közkedvelt virágaként élte. Jelentősége később a sok pompás nárciszfajta mellett csökkent, azonban nemes, elegáns szépségével máig hódít a kertrajongók körében.

A sok ezer szebbnél szebb fajta és hibrid áttekintése nem könnyű feladat. A legelterjedtebb az angliai Királyi Kertészeti Társaság (Royal Horticultural Society, RHS) egységes osztályozási rendszere, amely a nárciszokat származásuk, valamint virágaik formája és szerkezete alapján 12 csoportba sorolja. A legrobusztusabb, leglátványosabb fajták az úgynevezett csupros vagy trombitás nárciszok, melyek mellékleple legalább olyan hosszú, mint lepelleveleik. A kisebb, kecses termetű, változatos virágú, vadon élő fajok külön csoportba tartoznak.

Fotó: Szakács Éva

A nárciszok nevüket egy önmaga szépségébe szerelmes ifjúról, a görög mitológiából ismert Narkisszoszról kapták. A monda szerint a nemes vonású, délceg fiatalemberre sok lány szemet vetett, ám ő kevélyen visszautasította a szerelmet. Egyszer az egyik kikosarazott nimfa a kezét az égre emelve így fohászkodott: „Hát szeresse saját magát, hogy soha ne legyen boldog!” Amikor Narkisszosz legközelebb egy tiszta vizű hegyi forrás ragyogóan csillogó víztükrében megpillantotta magát, szerelemre lobbant. Gyönyörködve csodálta saját szép alakját a víztükörben, és esztelen vágyakozás gyúlt szívében önmaga iránt.

További megjelenések a témában:

hirado.hu - Több ezer nárcisz virágzik a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben - 2023-04-05

webradio.hu - Több ezer nárcisz virágzik a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertn - 2023-04-06

origo.hu - Több ezer nárcisz virágzik a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben 2023.04.06.

hellovidek.hu - Ide érdemes most kirándulni: több ezer nárcisz virágzik a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben 2023.04.10.

wmn.hu - Kimenő Radival: gyönyörködj csodás tulipánmezőkben, és vigyél haza egy csokorral 2023.04.20.

Nyomtatott sajtó:
Kisalföld - 2023.04.12. (11. oldal) Ahol beleharaphat a friss levegőbe
Kelet-Magyarország - Ahol beleharaphat a friss levegőbe - 2023-04-12
Észak-Magyarország - Ahol beleharaphat a friss levegőbe - 2023-04-12
Hajdú-Bihari Napló - Ahol beleharaphat a friss levegőbe - 2023-04-12
dunakeszipost.hu - Mesés kirándulóhelyek Dunakeszi közelében - 2023-04-20

Hírek

A kutatók eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) 2019-ben indította el kutatói-társadalmi összefogáson alapuló Szúnyogmonitor projektjét az emberre és háziállatokra is veszélyes kórokozókat terjesztő inváziós csípőszúnyogfajok intenzív hazai terjedésének felmérése céljából. A monitorozás során a kutatók eddig több ezer befogott egyedet vizsgáltak meg genetikai módszerekkel, komoly járványügyi fenyegetettségre utaló jeleket azonban nem találtak.

Az elmúlt tíz-tizenöt évben Magyarországon megjelent három idegenhonos csípőszúnyogfaj, az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog mára meglehetősen elterjedt hazánkban. A Szúnyogmonitor az ÖK és a Pécsi Tudományegyetem által működtetett citizen science projekt, mely keretében a kutatók e fajok hazai elterjedését mérik fel az ország számos pontjáról beküldött lakossági megfigyelések alapján. Az e-mailen és mobiltelefonos applikáción keresztül beküldött fényképes észleléseket vagy a postán feladott preparátumokat a szakemberek értékelik, és a rendszerezett észlelésekből folyamatosan megújuló elterjedési térképeket készítenek.

Az inváziós szúnyogok számos betegség kórokozóját hordozhatják, melyek terjesztése révén közegészségügyi és állategészségügyi kockázatot jelentenek. A fajok elterjedésének vizsgálata mellett így szintén az ökológusok kiemelt feladata, hogy a befogott példányok szűrésével felmérjék a hazánkban terjedő populációk fertőzöttségét. Ezért ahol már beigazolódott a kérdéses fajok jelenléte, ott a Szúnyogmonitor projekt kutatói a lakossági bejelentések alapján célzottan mintát vesznek a helyi szúnyogközösségből, így az inváziós fajok 2-3000 egyedét sikerül megfogniuk évente. A befogott szúnyogok a projekttel együttműködő laboratóriumokba ‒ az Állatorvostudományi Egyetemre, az ELKH Állatorvostudományi Kutatóintézetbe és a Nemzeti Népegészségügyi Központba ‒ kerülnek, ahol a mintákat polimeráz-láncreakción (PCR) alapuló módszerekkel vizsgálják.

Eddig két trópusi eredetű vírust, az Usutut és a nyugat-nílusi láz vírusát, illetve a Dirofilaria fonalférgeket keresték a mintákban. E vírusok ‒ melyek az emberben influenzaszerű tüneteket okozhatnak ‒ elsődleges gazdái a madarak. Vírussal fertőzött inváziós csípőszúnyogot eddig nem találtak a kutatók a befogott példányokban, de az őshonos szúnyogokon – például a dalos szúnyog egyedein – végzett tesztek néhány esetben pozitív eredményt mutattak. A háziállatok szív- és bőrférgességét okozó fonalférgeket az ázsiai tigrisszúnyogban és a koreai szúnyogban is kimutatták, de e fajokban feleakkora volt a gyakoriságuk, mint a kontrollnak használt, őshonos gyötrő szúnyogokban.
„Az eddigi eredményeink egyelőre nem igazolják, hogy az inváziós csípőszúnyogok komoly járványügyi fenyegetettséget jelentenének Magyarországon. A potenciális és a valós kockázat elkülönítése kiemelten fontos a jelen helyzetben, mert csak így tudunk hatékony és jól átgondolt válaszlépéseket kidolgozni szükség esetére. Kevesen tudják, hogy Magyarországon maláriaszúnyogok is élnek, még sincs maláriajárvány, ugyanis a hazánkban élő egyedek nem fertőzöttek. A kórokozót potenciálisan terjeszteni képes rovarok jelenléte tehát nem jelenti automatikusan a fertőzés veszélyét is” – hangsúlyozza Garamszegi László Zsolt ökológus, az ÖK főigazgatója.
Bár az eddig összegyűlt adatokból kirajzolódó első helyzetkép kedvezőbb, mint sokan várták, a kutatók mégsem dőlhetnek hátra. Szükség van a monitorozás folytatására és kiterjesztésére, több egyedet és nagyobb területen kell szűrni, illetve több kórokozót kell vizsgálni. Emellett fontos feladat a vírusok egyéb gazdaszervezeteinek ‒ például madarak vagy háziállatok ‒ beazonosítása is. A virológiai szűrésekbe be kell vonni a Magyarországon őshonos csípőszúnyogfajokat is a feltételezett fertőzöttségi gócpontokban, mert csak így érthetjük meg, hogy mely fajok, és milyen mértékben jelentenek veszélyt az emberre.

„Az lenne az ideális, ha Magyarországon az ökológiai monitoring alapjain kiépülne egy olyan figyelmeztető rendszer, amelynek segítségével időben megbízható előrejelzést tudnánk adni a kockázatokról. Ezt a célt tűztük magunk elé a nemrég elindult Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projektben. Ha tudjuk, hogy mi történik a szúnyogokban és a természetes ökoszisztémákban, akkor időben tudunk szólni, még a tényleges járványügyi fenyegetettség kialakulása előtt. Persze a hatékony rendszer kiépítéséig még hosszú út vezet, így most az a legfontosabb, hogy folytassuk a szisztematikus monitorozást a lakosság aktív közreműködésével. A terjedő inváziós fajok folyamatosan alakítják ki ökológiai kapcsolataikat, így elképzelhető, hogy idővel a fertőzések terjesztésében játszott szerepük is változik, vagy akár új inváziós fajok is megjelenhetnek. Tehát folyamatosan résen kell lennünk” – magyarázza Garamszegi László Zsolt, aki egyben az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Invázióbiológiai Divíziójának vezetője.
Az eddigi eredmények a gyakorlati intézkedésekről hozott döntések szempontjából is jelentősek lehetnek. A szúnyoggyérítési stratégiák kidolgozásakor ugyanis a csípések visszaszorítása mellett figyelembe veszik az esetleges járványkockázatot is, a közegészséget veszélyeztető helyzetben így a szokásosnál sokkal drasztikusabb irtási program is alkalmazható. Amíg azonban az inváziós szúnyogokról nem igazolódik be, hogy veszélyes kórokozókat terjesztenek, addig nem indokolt miattuk járványügyi helyzetet bevezetni, és ennek megfelelő gyérítési programokat szervezni. A felesleges, pazarló óvintézkedések révén ráadásul nagy mennyiségű környezetkárosító anyag kerül a természetbe. „Fenn kell tartani a szúnyogok által esetlegesen terjesztett kórokozók folyamatos monitorozását, és csak akkor szabad drasztikus ellenlépéseket tenni, amikor e vizsgálatok jelzik a veszélyt” – érvel Garamszegi László Zsolt.

További megjelenések a témában:

webradio.hu - A kutatók eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban - 2023-03-30

hir.ma - A kutatók eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban - 2023-03-30

tudas.hu - A kutatók eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban - 2023-03-30

infodebrecen.hu - - A kutatók eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban | Hírek - 2023-03-30

hellovidek.hu - A magyarokat is csípik az inváziós szúnyogok: veszélyes vírusokat kerestek bennük a kutatók - 2023-03-30

infopapa.hu - A kutatók eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban - 2023-03-30

index.hu - Eddig nem találtak vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban - 2023-03-30

infoesztergom.hu - A kutatók eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban - 2023-03-30

infonyiregyhaza.hu - A kutatók eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban - 2023-03-30

penzcentrum.hu - Betolakodó szúnyogok lepik el az országot: kiderült, hordozzák-e a rettegett trópusi betegségeket - 2023-03-30

infotatabanya.hu - A kutatók eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban - 2023-03-30

bacsmegye.hu - Eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban - 2023-03-30

baranyavar.hu - Eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban - 2023-03-30

gondola.hu - Hazánkban terjedő inváziós szúnyogok - 2023-03-30

hirado.hu - Nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban - 2023-03-30

fejervar.hu - Eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban - 2023-03-30

magyarhirlap.hu - Nincs emberre veszélyes vírus az inváziós szúnyogokban - 2023-03-30

magyarnarancs.hu - Nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban - 2023-03-30

pecsiujsag.hu - Nem találtak emberre veszélyes vírusokat a szúnyogokban - 2023-03-30

pharmaonline.hu - Nem találtak emberre veszélyes vírusokat inváziós szúnyogokban itthon - 2023-03-30

jnsz.hu - Eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban - 2023-03-30

pestpilis.hu - Eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban - 2023-03-30

rtl.hu - Egyelőre nem találtak veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban - 2023-03-30

tolnavar.hu - Eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban - 2023-03-30

alon.hu - Vizsgálták a hazai szúnyogokat, veszélyes vírusokat kerestek - 2023-03-30

blikkruzs.blikk.hu - Terjednek Magyarországon inváziós szúnyogok, megvizsgálták, terjesztenek-e súlyos betegségeket. Itt az eredmény - 2023-03-30

weborvos.hu - Szúnyogvizsgálat: még nincs fenyegetettségre utaló jel - 2023-03-30

berek.hu - Harc a szúnyogok ellen 2023.04.18.

innoportal.hu - A kutatók eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban 2023.04.22.

civilhetes.net - Veszélyes szúnyogok lepik el Európát 2023.04.30.

frisss.hu - Veszélyes szúnyogok lepik el Európát, súlyos betegségeket hozhatnak magukkal - 2023.04.30.

berek.hu - Nagy területen folytatódik a szúnyogirtás 2023.05.03.

magyarhirlap.hu - A lakosság segítségét kérik a kutatókaz inváziós csípőszúnyogok terjedésének megfigyeléséhez - 2023-06-19

webradio.hu - A lakosság segítségét kérik a kutatók az inváziós csípőszúnyogok terjedésének megfigyeléséhez - 2023-06-19

mti.hu - A lakosság segítségét kérik a kutatók az inváziós csípőszúnyogok terjedésének megfigyeléséhez - 2023-06-19

minap.hu - Támadnak az inváziós csípőszúnyogok, a lakosság segítségét kérik - 2023-06-19

weborvos.hu - A lakosság segítségét kérik a szúnyogkutatók - 2023-06-19

portfolio.hu - Felhívást kapott a lakosság az inváziós csípőszúnyogok terjedése miatt - 2023-06-19

atv.hu - Invázió jöhet: egész nyáron szenvedhetünk a szúnyogoktól - 2023-06-19

origo.hu - Szúnyoginvázió jöhet a nyáron - 2023-06-19

ng.24.hu - A lakossági közreműködés az inváziós csípőszúnyogok megfigyeléséhez - 2023-06-19

agrotrend.hu - A lakosság segítségét kérik a kutatók az inváziós csípőszúnyogok terjedésének megfigyeléséhez - 2023-06-19

hvg.hu - Merre járnak Magyarországon a szúnyogok? Most besegíthet a mobiljával magyar kutatóknak, hogy feltérképezzék a helyzetet - 2023-06-19

mandiner.hu - Inváziós csípőszúnyogok fogják ellepni hazánkat - 2023-06-19 15:31:00

penzcentrum.hu - Tömegével lephetik el az ilyen rovarok a magyar kerteket: veszélyes kórt terjesztenek - 2023-06-19

magyarnemzet.hu - Katasztrofális állapot közeleg, a lakosság együttműködését kérik - 2023-06-19

vg.hu - A magyar lakosság segítségét kérik a szúnyoginvázió elleni küzdelemben - 2023-06-19

agroinform.hu - Háziállatra és emberre is veszélyes kórokozókat terjeszthetnek az inváziós csípőszúnyogok - 2023-06-19

magyarmezőgazdaság.hu - Segítsen ön is az inváziós csípószúnyogok felkutatásában - 2023-06-20

infostart.hu - Támadnak az inváziós szúnyogok – már a lakosság segítségét kérik - 2023-06-20

qubit.hu - Felütötte a fejét a malária Floridában - 2023-06-27

Nyomtatott sajtó:
Petőfi Rádió - Nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazai szúnyogokban - 2023-03-30
Blikk - Szúnyogfigyelő-eredmények - 2023-04-04
kemma.hu - Tények a kullancsokról és tanácsok a védekezéshez - 2023-04-03
ripost.hu - Letesztelték a magyar vérszívókat - ilyen betegségeket terjesztenek a hazai szúnyogok - 2023-04-03
kisalfold.hu - Itt a szezon: egy friss kutatásból kiderült milyen betegségeket tejesztenek a hazai szúnyogok - 2023-04-04
erdon.ro - Itt a szezon: egy friss kutatásból kiderült milyen betegségeket terjesztenek a hazai szúnyogok - 2023-04-04
kanizsaujsag.hu - Csípnek, de nem fertőznek a magyarországi szúnyogok - 2023-04-05
Somogyi Hírlap - Megelőzhető a szúnyogok inváziója - 2023-05-04
Metropol - Ebola, sárgaláz és társai: ezeket a súlyos betegségeket terjesztik az idei szúnyogok - 2023-06-21