Hírek

2022. 09. 26. Mázsa Katalin

Kutatók Éjszakája – részletes program

Az ökológia és az evolúció tudománya iránt érdeklődőket játékokkal, előadásokkal, bemutatókkal és filmvetítésekkel várja az Ökológiai Kutatóközpont 2022.szeptember 30-án, 15 órától az Ökológiai Kutatóközpont Karolina úti székházában és 16 órától a Hadik Kávéházban, az Evolúció Éjszakáján és az Ökológusok Éjszakáján. A részletes program a csatolmányban és a Kutatók Éjszakája honlapon található: https://app.kutatokejszakaja.hu/intezmenyek/okologiai-kutatokozpont

Csatolt dokumentum(ok):
kutatók éjszakája 2022 _Ök program

Hírek

2022. 09. 21. Mázsa Katalin

Az Evolúció Éjszakája a Hadikban

A Kutatók Éjszakája rendezvénysorozatban két helyszínen is gazdag programot kínál az Ökológiai Kutatóközpont. A Hadik Kávéházban EvolúciJó játékokon tudhatjuk meg mi az az evolúció és hogyan működik a természetes kiválasztódás, a kerekasztal megbeszélésen feltehetjük azokat a kérdéseket, amit mindig tudni akartunk az evolúcióról. Ezt követik az Evolúciótudományi Intézet kutatóinak előadásai a földi élet legdrámaibb ugrásáról, a nyelv eredetéről, a biohadviselés lehetséges jövőjéről és a kullancsok evolúciós vívmányairól.

Az Ökológiai Kutatóközpont részletes programjai

Kutatók Éjszakája 2022

Hírek

2022. 09. 21. Mázsa Katalin

Az Ökológusok Éjszakája a Karolinán

A Kutatók Éjszakája rendezvénysorozatban két helyszínen is gazdag programot kínál az Ökológiai Kutatóközpont. A Karolina úti székházban az Ökológusok Éjszakáján a közösségi tudomány programoknak lehet részese a látogató, kutassuk együtt, mit rejt a kerti tavad, monitorozzunk együtt szúnyogot, kullancsot, vagy ha horgász vagy, légy tudós horgász! Bemutatókat tartunk a talajok csodálatos világáról, őshonos és inváziós növényekről a kertünkben, a sekély tavak algáiról, a szennyvíztisztítás lépéseiről, a rovarszem titkairól és filmvetítéseket a dunavirág rejtélyéről és a tudós horgászról.

Az Ökológiai Kutatóközpont részletes programjai

Kutatók Éjszakája 2022

Hírek

2022. 09. 19. Mázsa Katalin

Új Élvonal pályázat az Ökológiai Kutatóközpontban

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2022-ben tíz Élvonal pályázatot részesített támogatásban, köztük Valkó Orsolya (ÖK, Ökológiai és Botanikai Intézet, Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport) pályázatát. A kutatási támogatás lehetőséget teremt arra, hogy a kutatócsoportok a következő öt évben olyan világszínvonalú eredményeket ígérő kutatási projektet valósítsanak meg Magyarországon, amely hozzájárulhat az Európai Kutatási Tanács (ERC) által meghirdetésre kerülő kutatás-támogatási programokban való sikeres részvételhez. Valkó Orsolya pályázata a harmadik Élvonal projekt az Ökológiai Kutatóközpontban, Szathmáry Eörs és Batáry Péter pályázata után.

A pályázat címe: Természet-alapú megoldásokra épülő gyeprekonstrukció agrárökoszisztémákban: integrált táj- és magökológiai megközelítés. Az agrártájakban található gyepi élőhelyek kiemelkedő biodiverzitás őrzői, emellett létfontosságú szerepük van az agroökoszisztémák működésében és az ökoszisztéma szolgáltatások biztosításában. Az európai és globális biodiverzitás- és klímavédelmi célkitűzések kiváló lehetőséget nyújtanak ezen élőhelyek rekonstrukciójára. Az Élvonal projekt célja, hogy tájökológiai és magökológiai alapokon egy általánosan alkalmazható döntéstámogató rendszert dolgozzanak ki, amely segíti a restaurációs prioritások meghatározását. A restaurációs ökológia tudományterülete már behatóan foglalkozott a különböző restaurációs módszerek összehasonlító elemzésével és a jó gyakorlatok kidolgozásával. Ugyanakkor jelentős a tudáshiány azzal kapcsolatban, hogy a tájszintű makro- és élőhelyen belüli mikro-léptékű ökológiai folyamatok hogyan befolyásolják a restauráció sikerességét, és hogyan támaszkodhatunk ezen ökológiai folyamatokra a restaurációs priorizálás során. Az Élvonal projektben ezekre a tudáshiányokra keresnek választ a kutatók olyan nagy ismétlésszámú terepi felmérések, tájökológiai, magökológiai és jelleg-alapú elemzések segítségével, melyek lehetővé teszik az eredményeik generalizálását más földrajzi régiók és ökoszisztémák esetén is. A kutatási program három pillérből áll. Elsőként egy 300 mintaterületre kiterjedő robusztus terepi vizsgálatban tér-idő-helyettesítés módszerrel vizsgálják a táji környezet, a környezeti változatosság és a regeneráció kezdete óta eltelt idő hatását a spontán és aktív fűmagvetést követő gyeprekonstrukció sikerességére. Ezt követően vizsgálják az agrártáj regenerációs potenciálját, vagyis a restauráció szempontjából fontos magforrásokat, a magterjedés időbeli (magbank) és térbeli (mageső) komponenseire fókuszálva az 1. pillérben hatóképesnek bizonyuló tényezők függvényében. Végül az 1-2. pillér eredményeit összekapcsolva azt vizsgálják, hogy az agrártájban jelen levő magforrásokból a növények megtelepedését és túlélését hogyan befolyásolják a táj és az élőhely jellemzői, illetve a növényi jellegek. Az eredmények közvetlenül alkalmazhatók a restaurációs projektek tervezésénél, fókuszterületek kiválasztásánál, és a szükséges beavatkozások mértékének meghatározásánál. A hatásmechanizmusok ismeretében olyan priorizálási algoritmust lehet kidolgozni, ami lehetővé teszi a restaurációs programok sikerességének maximalizálását.

Média

2022. 09. 07. Mázsa Katalin

Zöld menedékből izzó pokol – ezzel a három módszerrel tették tönkre kertjeiket a fővárosiak

Miközben az elmúlt 120 év legforróbb nyara tette próbára a városlakókat, Budapesten saját tulajdonosaik sosem látott mértékben pusztítják a kertjeiket. Pedig a főváros nem erdőből álló zöldterületeinek fele magánkézben van, ezért a kerttulajdonosoknak fokozott a felelősségük a város élhetővé tételében. Íme a három leggyakoribb mód, amivel tönkretesszük kertünk élővilágát és fokozzuk a városi hősziget hatást. Plusz néhány tipp ökotudatosoknak, városi lustáknak és merészet gondolóknak, hogyan változtassanak ezen az őszi kerti munkák során.
A Válasz Online a főtájépítész mellett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpont két tudományos munkatársát, Horváth Zsófia kutatásvezetőt (Vízi Ökológiai Intézet) és Török Edina biológust (Lendület Táj- és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport), a városi vizes és száraz élőhelyek kutatóit kérte meg arra, hogy segítsenek a kertek klímavédő funkciójának tisztázásában.
A magánterületek birtokosai is sokat tehetnek a hőszigethatás kialakulása ellen. Ám az utóbbi időkben mintha ezzel éppen ellentétes folyamatok zajlanának, ezek közül azonosítunk most hármat.

1. Műfű = talajölés. A túlburkolás egyik módja a magánkertek műfűvel borítása…Horváth Zsófia elmagyarázza, hogy a műfű lezárja a talajt, elpusztítja a talajlakó élőlényeket, „beporzási sivatagot teremt”. Török Edina emlékeztet rá, hogy a beporzó magányos méhek mintegy 70 százalékánál az utód a talajban fejlődik ki, ami a műfűvel lehetetlenné válik. A lebontásban szerepet játszó hasznos kis élőlények (a gilisztáktól az ugróvillásokig) és az őket fogyasztó ízeltlábúak is elpusztulnak, ha nincs kijárásuk a szabad talajfelszínre…Bardóczi Sándor olyan evidenciákat említ a műfű kapcsán, hogy a műanyag nem termel oxigént, a műfű alatt „berohad” a talaj, és alatta tényleg megszűnik az élet. Tehát aki gondozásmentes műfűbe fektet, az nem zöldfelületet teremt, hanem megszünteti azt, akkor is, ha színében zöld dolgot terít a talajra. Ám ez a zöld az égetően forró nyarak idején a városi kertek hűtőhatása helyett éppen fűtőhatást hoz létre, hiszen ez egy műanyag borítás, ami felforrósodik a tűző napon.

2. A díszkavics kősivatag a városokban – A műfű mellett a másik terjedő divat, amikor a zöldövezetek lakói fehér kősivataggá alakítják a kertjüket.
A városi kavicssivatagok gyorsan terjednek, a kertvárosokban például azért, mert az utcán alkalmazva nem kell az ingatlan előtti közterületen a füvet nyírni, mert a zöldet kiirtják és kövekkel helyettesítik. Az előkertekben az ok hasonló, sokan szépnek és modernnek tartják, ha az ablakukból hófehér vagy fekete köveket nézegethetnek. A jelenség Európa-szerte mára olyan gyakorivá vált, hogy a felforrósodó városok kénytelenek védekezni ellene. Több német önkormányzat megkezdte a kavicskertek betiltását vagy legalábbis megpróbálja korlátozni a terjedésüket. Az ok az lapunk által megkérdezett ökológusok szerint, hogy a kavics sem raktároz vizet, hősziget hatást hoz létre, melegíti a környezetet. Török Edina emlékeztet rá, hogy a hatás hasonló a műfűhöz:
ha a talaj felső rétegeit eltávolítják és vastag kavicsréteggel helyettesítik vagy borítják, az ugyanúgy megakadályozza a beporzók szaporodását, mint a plasztikból készül fűutánzat.
„Ahova kavicsot tesznek, ott nem, vagy alig nőnek virágok, tehát nem lesz mit beporozni, szűkül a beporzók és a talajlakó élőlények élettere” – mondja a biológus. Horváth Zsófia szerint a kerttulajdonosokban tudatosodnia kellene, hogy a városi ingatlanjaiknak ugyan kis területűek, de egy nagyobb egész részeként fontos ökológiai hatásuk van, hiszen övezetekké állnak össze, ezért a magánkerteknek is megvan a maga klímavédelmi jelentősége. Török Edina szerint egyesek talán a luxushatás miatt váltanak ilyen kertekre, ám a kutatások szerint a gazdagok birtokait éppen nem az elsivatagosodás jellemzi, hanem a zöld és főleg a víz jelenléte, egyes térségekben mindkettő a gazdagság egyik szimbólumává válik.

3. Térkő – mozaikszerű beton
Ma már nem jellemző a kertek, udvarok betonnal való leöntése, sokkal többen alkalmazzák erre a célra a térkőnek nevezett, formába öltött kis betondarabokat. Nincs azzal semmi baj, ha a kerti utakat burkolják vele, de egyre terjed az a jelenség, hogy az egész udvar vagy előkert térköves. Ökológiai hatásukat tekintve ez ugyanolyan, mintha kibetonoznák a kertjüket – mondja Horváth Zsófia – csak mostanában a kert betonpuzzle-ból van kirakva. Bardóczi Sándor az elműkövesedés egyik okát abban látja, hogy a családok egyre több gépkocsit tartanak, és ezeknek kell a hely, a kert részben vagy egészben eltűnik, térköves parkolóvá alakul át.
Horváth Zsófia szerint van itt más is: a 70-es, 80-as évek óta nem lehet kiszedni az emberek fejéből a gondolatot, hogy a kertnek rendezettnek kell lennie. Nyilván nem arra gondol, hogy helyes, ha a szétrohadó fél Trabantokat, autógumikat és rozsdás betonkeverőket tárolnak az udvar végében. A középosztály rendmániája azonban olyan erős, hogy még a kirándulók is nehezen látják be: az erdőkben holtfára is szükség van, amin a gombák nőnek vagy ami alá a béka behúzódhat. Az átlag erdőlátogató azt kérdezi, mi ez a szemét, miért nem tartják rendben az erdőt? Hasonló figyelhető meg a saját kertekkel kapcsolatban is. Sokan azt várják el, hogy a gondosan nyírt cserjék és virágok folytonosan vigyázzállásba merevedjenek. Ám ez nem mindenkinek sikerül, a kertészeti kudarcok után jön a díszkő.
Ám a természet rendezetlen, „kell benne a dzsindzsa”, nem kell minden fűszálnak és virágnak szabályosnak lenni – mondja az ökológus. A kertek fontos szerepet játszanak a biodiverzitás, vagyis a fajok sokszínűségének megőrzése terén, ezért erre kellene elsősorban törekedni. A kerttulajdonosoknak el kell tudni viselni, hogy a kertet ősszel betakarják a falevelek; tavasszal a virágszirmok, a gyümölcs potyog, a vadszőlő fut, a szegfű túllép a virágágyás határán, az egyik palánta nem virágzik, a másik „jobban sikerül”, és a magjukat elhullató egynyáriak a következő évben a gyepből is elfoglalhatnak egy darabot. A kerthez hozzátartozik, hogy ilyen aszályos nyáron a locsolás ellenére is kiég a fű. Minderre nem a betonsivatag létrehozása, a műkövezés a válasz, mert az elviselhetetlenné teszi a városi létet. Hanem például a sokféle fajból álló gyepfajták, a virágos gyep vagy a tájpázsitok ültetése, mert ezek jobban bírják a szárazságot is.
Ha túl nagy a terület, amit nehezen tudnak rendben tartani, akkor sem a térkő a megoldás, ültessenek őshonos fákat vagy cserjéket, évelő növényeket – tanácsolja Horváth Zsófia, aki szerint az ökológiailag legjobb megoldás: tavat mindenhova.
Teljes cikk: valaszonline.hu

valaszonline.hu

Média

2022. 09. 06. Mázsa Katalin

Kutatási támogatások: Miért fontos a biológiai sokféleség?

Jelenleg 1 millió növény- és állatfajt fenyeget a kihalás veszélye. A biológiai sokféleségre viszont szükség van a fenntarthatósághoz és az emberi jólléthez. A Biodiversa+ küldetése a társadalomra és a politikára hatást gyakorló kutatások előmozdítása, támogatása, hogy a természet helyre billenjen, a fajok sokfélesége megmaradjon. Júniusi sajtórendezvényükön több mintaadó projekt mutatkozott be.
A Biodiversa+, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos európai partnerség 2021 októberében indult útjára. Elődje, a Biodiversa több mint 15 éves örökségére és eredményeire épül, amely éves pályázati felhívásai révén már 147 transznacionális kutatási projektet finanszírozott 178 millió euró összköltségvetéssel. A Biodiversa+-t a Biodiversa és az Európai Bizottság közösen dolgozta ki, a 2030-ig szóló európai biodiverzitás-stratégia részét képezi. A Biodiversa+-ban 36 európai és társult ország 73 kutatáspolitikai és környezetvédelmi politikai szereplője egyesítette erőit. A hét éves program költségvetése több mint 800 millió euró.
Magyarország Biodiversa+ finanszírozó partnere a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A teljes jogú partnerségi tagság teszi lehetővé magyarországi szervezetek számára a Biodiversa+ által meghirdetett transznacionális pályázati felhívásokon való részvételt.

A Biodiversa+ tanácsadó testületének elnöke 2022-től két éven át Dr. Báldi András ökológus, mely szerepvállalás tovább erősíti Magyarország részvételének jelentőségét a partnerségen belül.

topagrarmagazin.hu

Hírek

2022. 09. 05. Mázsa Katalin

Kert a köbön Fesztivál – sok-sok programmal szeptember 10-11-én!

Szeptember második hétvégéjén programkavalkád várja a vácrátóti botanikus kert látogatóit szombaton és vasárnap, 10:00-19:00 óráig. A rendezvény az általános kerti belépőjegyekkel látogatható! Ez egy különleges hétvége, főszerepben az ökológus! Az alábbi programok összeállításánál célunk volt, hogy a kertben egész nap történjen valamilyen érdekes és értékes esemény, amely gyermekek és felnőttek részére nyújt tartalmas kikapcsolódást:

Szombat:

10:00-17:00 TUDÓSOK SÁTRAI A KASTÉLYNÁL ÉS A TÓPARTON
Vérszívók a városban:
Szúnyogmonitor mikroszkópos program
Kullancsfigyelő
Dunavirágzás az aszfalton: vízi állatok, ahogy még nem láttad!
Éhező méhecskék: betonsivatag vagy utolsó menedék
Vízi élet a lótuszok alatt: kerti tavak élővilágának bemutatója a tóparton

10:00-18:00 Piknik és borkóstoló a kastélynál

10:30 KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ: A Természetművészeti Nyitott Műhely alkotóinak munkáiból, a Képzőművészeti Egyetemmel

11:00-12:00 PORTFÓLIÓHATÁS A TERMÉSZETBEN Kerekasztal-beszélgetés
Ódor Péter (biológus), Lukács Balázs (biológus), Felsmann Balázs (közgazdász)

12:00-13:00 ÖKOLÓGUS MESÉK A FÁK ALATT (Oborny Beáta, biológus)

12:00-13:00 LÓTUSZVIRÁGNÉZÉS (Halász Krisztián, biológus)

13:00-14:00 MEGÉRI-E A SOKFÉLESÉG? Kerekasztal-beszélgetés
Abonyi András (biológus), Botta-Dukát Zoltán (biológus), Suhai Gábor (pszichológus, szervezetfejlesztő)

14:00-15:00 GITÁROZÓ BOTANIKUS AZ ÖREG PLATÁNFA ALATT (Kertész Miklós, biológus)

14:00-15:00 „A DUNAVIRÁG REJTÉLY” FILM VETÍTÉSE ÉS TALÁLKOZÁS AZ ALKOTÓVAL (Kriska György, biológus)

15:00-16:00 MÁS, DE AZÉRT HASONLÓ Kerekasztal-beszélgetés
Löki Viktor (biológus), Fráter Erzsébet (biológus), Áfra János (költő), Juhász Tibor (költő)

18:00-19.30 IVAN & THE PARAZOL KONCERT

20:00-22:00 ÉJJELI LEPKÉSZÉS ÉS FÉNYCSAPDÁZÁS (Mészáros Ádám, biológus)
Az éjjeli lepkészés és fénycsapdázás program részvételi létszáma max. 40 fő, ezért a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Kérjük, az érdeklődők a botanikuskert-
info@ecolres.hu email címen jelentkezzenek szeptember 8-án 16:00 óráig. Visszaigazolást az érkezés sorrendjében küldünk a jelentkezőknek, a részvételi keret beteltéig.

Vasárnap:

9.30-11:00 MERÜLÜNK A TERMÉSZETBEN, azaz Erdőmerülés, mint stresszoldó, egészségmegőrző módszer (Vásárhelyi Kriszta, pszichológus)
A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött a botanikuskert-info@ecolres.hu email címen.

10:00-17:00 MÉZ ÍZBOGOZÓ SÁTOR A KASTÉLYNÁL (Kislépték Egyesület)

10:00-13:00 FURULYASZÓ A MALOMNÁL (Dóra Áron – népi furulyaművész)

10:00-12:00 A FÖLD, AMI ÉGIG ÉR: a GYIK Műhely foglalkozása gyermekeknek

11:00-13:00 MESETÉRKÉP ALKOTÓFOGLALKOZÁS GYERMEKEKNEK a Karbonház előtt

11:00-12:00 A TERMÉSZET AJÁNDÉKAI Kerekasztal-beszélgetés
Báldi András (biológus), Kelemen Eszter (közgazdász), Végh Attila (költő)

12:00-13:00 EGY ÓRA A FLIPSIDE BIG BAND-DEL a trombitánál egy biofizikus

13:00-14:00 TERMÉSZET ÉS LELKI EGÉSZSÉG Kerekasztal-beszélgetés
Dr. Fekete Márta (orvos), Mihók Barbara (ökológus, mentálhigiénés szakember), Sirokai Mátyás (költő)

14:00-17:00 MESETÉRKÉP ALKOTÓFOGLALKOZÁS GYERMEKEKNEK a Karbonház előtt

14:00-15:00 EGY ÓRA A FLIPSIDE BIG BAND-DEL a trombitánál egy biofizikus

14:00-17:00 A FÖLD, AMI ÉGIG ÉR a GYIK Műhely foglalkozása gyermekeknek

16:00-17:00 BIOLÓGUS FUVOLAJÁTÉKA (Vásárhelyi Zsóka, biológus) ÉS VEZETETT SÉTA A TRÓPUSI ESŐERDŐBEN (Halász Krisztián, biológus)
A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött a botanikuskert-info@ecolres.hu email címen.

18:00-19.00 SÁRIK PÉTER TRIÓ KONCERT

JEGYEK ELŐVÉTELBEN VÁLTHATÓK: ide kattintva

Forrás: botanikuskert.hu

Média

2022. 09. 05. Mázsa Katalin

Segítség az aszályban: elérhetőek a Nemzeti Víztudományi Program előadásai

A Magyar Tudományos Akadémia 2016-ban indult Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testülete már több alkalommal foglalkozott az aszály hatásainak kérdéseivel. Az idei, nagyon száraz időszakban többféle cikk is megjelent a témában, ezért az érdeklődőknek megbízható forrásból származó tanulmányokat ajánlottak az aszállyal kapcsolatban. Elérhetőek a letölthető tanulmányok az NVP irányító testületének ajánlásával, jó olvasást kívánunk hozzájuk!

Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársának tanulmánya: Már a kaktusz terjed az Alföldön – Lukács Balázs biológus a sivatagosodásról (Ökológiai Kutatóközpont)

magro.hu

Média

2022. 09. 02. Mázsa Katalin

Káros fajokat hurcolnak be a sirályok

A sirályok rendkívül okos és alkalmazkodóképes madarak, mindent megesznek, és remekül érzik magukat a városokban. Ugyanakkor hatalmas távolságokra tudnak repülni, így begyükben messzire elszállíthatják az idegenhonos növények magjait, állatok petéit. A sárgalábú sirályok mára szinte megszállták Barcelona belvárosát. Immár egészségügyi problémát is okoznak, mivel több más kórokozó, például a madárinfluenza mellett az antibiotikumokra rezisztens E. coli baktériumokat is terjeszthetik. A spanyol hatóságok a városban elszaporodott sirálypopuláció magas népegészségügyi kockázataira való tekintettel gyérítést végeztek, ezáltal az ökológusoknak alkalmuk nyílt az elpusztult fiókák béltartalmának vizsgálatára.
Lovas-Kiss Ádám, az ÖK Vízi Ökológiai Intézetében működő Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport munkatársa spanyol kollégáival együttműködésben azt kutatta, hogy milyen szerepet játszanak a vízimadarak a különféle élőlények szállításában. „A mostani kutatásban arra voltunk kíváncsiak, hogy a fiókákat etető felnőtt sirályok milyen növényfajok magvait viszik a Barcelona belterületén élő utódaiknak. Azt is megvizsgáltuk azonban, hogy e magok életképesek-e, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a sirályok szerepet játsszanak a növények terjesztésében” – emelte ki Lovas-Kiss Ádám. „A kutatás másik ágában felnőtt sirályokra erősítettünk GPS-jeladókat, amiből megtudtuk, hogy hova járnak ki enni, és mely területekre szállíthatják el a növények és állatok terjesztésére alkalmas magokat, petéket.”
A kutatást összefoglaló tanulmány a Science of The Total Environment tudományos folyóiratban jelent meg.

24.hu

További megjelenések a témában:

origo.hu - Sirályok is szállíthatják a belükben az invazív fajokat - 2022-09-01

index.hu - Magas népegészségügyi kockázatot jelentenek a sirályok - 2022-09-01

berek.hu - Invazív fajok: a sirályok segítenek?! - Berek - 2022-09-02

agroinform.hu - Durva dolog derült ki a sirályokról – Magyarországon is gond lehet ebből - 2022-09-01

qubit.hu - 2022.09.02 - A barcelonai sirályok a madárinfluenza kórokozója mellett az inváziós növények terjesztésében is kulcsszereplők

hirtv.hu - A sirályok a főbűnösök az inváziós fajok terjedésében - 2022-09-02

infostart.hu - Lehet, hogy a sirályokon utazgat egy sor kártevő - 2022-09-02

hirek.sk - Egy kutatás szerint népegészségügyi kockázatot jelent a sirály, sok kórokozót terjeszthet - 2022-09-02

agrarszektor.hu - 2022.09.04. Riasztó dolog derült ki ezekről a madarakról: óriási veszélyt jelentenek

magyarmezogazdasag.hu - 2022.09.05. - A sirályok szerepét vizsgálták az invazív fajok terjedésében az ökológusok

ng.24.hu - 2022.09.10. - Sirályok szerepe az inváziós fajok terjesztésében

Nyomtatott sajtó:

mti.hu - 2022.09.01. 11:30:49 A sirályok szerepét vizsgálták az invazív fajok terjedésében az ökológusok

budaorsiinfo.hu - A sirályok szerepét vizsgálták az invazív fajok terjedésében az ökológusok - 2022-09-02

bama.hu - Jelentős szerepe van a sirályoknak az invazív fajok terjedésében - 2022-09-01

baon.hu - Jelentős szerepe van a sirályoknak az invazív fajok terjedésében - 2022-09-01

beol.hu - Jelentős szerepe van a sirályoknak az invazív fajok terjedésében - 2022-09-01

boon.hu - Jelentős szerepe van a sirályoknak az invazív fajok terjedésében - 2022-09-01

bumm.sk - A sirályok szerepét vizsgálták az invazív fajok terjedésében - 2022-09-01

erdon.ro - Jelentős szerepe van a sirályoknak az invazív fajok terjedésében - 2022-09-01

hir.ma - A sirályok szerepét vizsgálták az invazív fajok terjedésében az ökológusok - 2022-09-01

kisalfold.hu - Jelentős szerepe van a sirályoknak az invazív fajok terjedésében - 2022-09-01

sonline.hu - Jelentős szerepe van a sirályoknak az invazív fajok terjedésében - 2022-09-01

player.hu - A sirályok szállítják az invazív fajokat ide-oda - 2022-09-02

Színes Ász - Megszállták a sirályok Barcelonát - 2022.09.06.

Média

2022. 09. 02. Mázsa Katalin

Ilyen monumentális gátat tud építeni egy hódcsalád – videó

Kétméteres gáttal elrekesztett hódtó, embermagas hódvár, hódok által ásott csatorna is látható a valahol Fejér megyében készített felvételen. Rövidfilmet forgatott egy hazai kutató egy közelebbről meg nem nevezett Fejér megyei helyszínen, ahol impozáns hódtavat alakított ki egy hódcsalád, vízlépcsővel, két méter magas, 30 méter hosszú gáttal, embermagasságú várral, sőt a faágak könnyebb szállítását szolgáló csatornával (!). A Juhász Erika hódkutató, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa, a Hódtérkép egyik kezelője által készített kisfilmből kiderül, milyen pozitív hatással van egy-egy ilyen építmény a környék vízháztartására és ökoszisztémájára, és hogy milyen további élőlények számára teremtenek élőhelyet a tájrendező hódmérnökök.

hvg.hu

Nyomtatott sajtó:

borsod24.hu - Komoly, monumentális gátat épített egy hódcsalád, teljesen megváltoztatva az élővilágot – videó - 2022-09-01

Vas Népe - 2022.09.06. (16. oldal) A hód lesz a fókuszban

Média

2022. 09. 02. Mázsa Katalin

Elérte az Alföldet a kaktuszinvázió

Összesen 20-30 helyen az országban felütötték fejüket a kaktuszok, már az Alföldön is van belőlük. A témában Csecserits Anikót, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársát kérdeztük. Az inváziós kaktuszfajok az amerikai kontinensről kerültek be Európába. Észak-Amerikában egészen a kanadai prériig őshonosak, így a Magyarországhoz hasonló szélességi körökön, sőt ennél hidegebb éghajlaton is régóta képesek túlélni a telet. Itthon a 2000-es évek óta ismertek, és egy-egy helyszínen már 20 éve megtalálhatók. Ahol a talaj száraz és könnyen átereszti a vizet, egyes kaktuszoknak a túlélésben a -20 fokos fagy sem okoz problémát – mondta a portálnak Csecserits Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa. Ezek az Amerikából hozott hidegtűrő kaktuszok az ördögnyelv-fügekaktusz vagy heverő medvetalpkaktusz (Opuntia humifusa) és a Kolorádói medvetalpkaktusz (Opuntia phaeacantha). A kaktuszok felelőtlen kiültetéssel vagy zöldhulladék útján kerülnek a természetbe, irtásukra több alkalommal, több helyszínen is sor került. Természetes ellenség hiányában jelenlétükkel könnyen kiszoríthatják az alacsonyabb tűrőképességű őshonos fajainkat, melyek kevésbé ellenállók a rendkívüli (aszályos, forró) időjárásnak. Jellemzőjük, hogy nem őshonosak, viszont rendkívül szívós növények, melyek veszélyesek lehetnek a hazai növényvilágra.

Ha vadon élő kaktuszt látnak, értesítsék a “Kaktuszok a természetben” Facebook csoportot üzemeltető szakmabelieket.

24.hu

További megjelenések a témában:

atv.hu - Megtelepedtek a kaktuszok az Alföldön - 2022-09-01

demokrata.hu - Már kaktuszok is nőnek az Alföldön - 2022-09-01

femcafe.hu - Sivataggá válik egész Magyarország? - 2022-09-01 - videó -

hvg.hu - Megjelentek a kaktuszok az Alföldön - 2022-09-01

magyarhirlap.hu - Megtelepedtek a kaktuszok az Alföldön - 2022-09-01

infostart.hu - Inváziós kaktuszok jelentek meg az Alföldön – videó - 2022-09-03

berek.hu - Már az Alföldet is elérte a kaktuszinvázió - 2022-09-02

hellovidek.hu - Veszélyes növény terjed megállíthatatlanul: ez az inváziós faj komoly gondot jelent - 2022-09-02

agrarszektor.hu - Ez durva: nem is gondolnád, milyen növények tarolták le az Alföldet - 2022-09-02

index.hu - 2022.09.11. - Hogyan kezdett el terjedni a kaktusz Magyarországon?

agrotrend.hu - Hogyan kezdett el terjedni a kaktusz Magyarországon? - 2022-09-11

Nyomtatott sajtó:

gyorplusz.hu - A kaktuszok már az Alföldön vannak - 2022-09-01

rtl.hu - Kaktuszok jelentek meg az Alföldön - 2022-09-02 07

hirosveny.hu - A sivatagi kaktuszok már az Alföldön vannak - 2022-09-01

idokep.hu - A kaktuszok már az Alföldön vannak - 2022-09-01

noizz.hu - Elérte Magyarországot a vadnyugat: kaktuszok nőnek az Alföldön - 2022-09-01

szegeder.hu - Vadnyugat az Alföldön: megjelentek a kaktuszok, melyek veszélyesek lehetnek a hazai növényvilágra - 2022-09-01

index.hu - 2022.09.03. - Invazív kaktuszok burjánzanak az Alföldön

hiros.hu - A kaktuszok már az Alföldön vannak - 2022-09-04

Színes Ász - Kaktuszok nőnek az Alföldön - 2022-09-03

femina.hu - Kaktuszok bukkantak fel az Alföldön, és ez egyáltalán nem jó hír - 2022-09-02

radio88.hu - Az Alföldön is megjelentek a kaktuszok - 2022-09-02

blikk.hu - Ilyen nincs! Kaktusztok lephetik el az Alföldet, „Kis-Mexikóvá” válhat a magyar puszta - 2022-09-02

agroinform.hu - 2022.09.02. 11:56:00 Szúrós betolakodók az Alföldön: kaktuszok fogják beteríteni a tájat?

delmagyar.hu - 2022.09.07. Kaktuszok jelentek meg az Alföldön

szegedma.hu - 2022.09.11. Kaktuszinvázió fenyegeti a Homokhátságot!

Trend FM - Hírek 20:00 - 2022.09.10. Az Alföldön is megjelentek a kaktuszok

Média

2022. 09. 01. Mázsa Katalin

Pénteken lesz a dunai kérészek rajzása

A nyár nagy természeti eseménye a dunavirágzás, azaz a dunai kérészek rajzása. Ebből az alkalomból rendez fesztivált a Dunakanyarkult, a Duna–Ipoly Nemzeti Park és a Verőcei Művelődési Ház. A Dunavirág ünnep szeptember 3-án, 10-től 21 óráig Verőcén, a művelődési házban és a Duna-parton kulturális programokkal és természetfigyelő élményekkel várja a felnőtteket és gyerekeket.
A tiszai kérész ismertebb a dunai társánál, hiszen a Dunán negyven évig nem jelentkeztek ezek a tűnékeny rovarok. Csak 2012 óta figyelhető meg újra a kérészek násztánca a Dunakanyarban, miután a bécsi szennyvíztisztító üzemet modernizálták. Idén korábban, látványosan indult a rajzás.
Az élőhelyen kívül a dunavirág és tiszavirág több vonásban eltér. A dunavirág fejlődése rövidebb, a kifejlett kérész kisebb és fehér. Azonos azonban a látványos rajzás: a lárvák felúsznak a vízfelszínre, vedlenek, és szárnyas rovarrá változnak, párzanak, majd a nőstények néhány kilométert repülnek folyásiránnyal szemben a folyó fölött, lerakják petéiket a vízbe, és elpusztulnak.
A művelődési házban többször vetítik Kriska György és Kriska Ferenc A dunavirágrejtély című filmjét, mely annak ered nyomába, hogy mi lehet az a titokzatos jel, amely egyszerre indítja be többmilliónyi kérész kirepülését az esti órákban. Kriska György hidrobiológus (ELTE, MTA) előadást is tart a helyszínen. Potyó Imre természetfotós előadása is hallható lesz, akinek Dunavirágzás a természetfotós objektívén keresztül címmel kiállítása is nyílik. A közvetlenebb ökológiai vonalat Soltész Zoltán (Ökológiai Kutatóközpont) előadása képviseli Mit irtunk mi? Szúnyogok és dunavirágok címmel. A hajók világába pedig Sevcsik András előadása vezet be. A zsűritagok – Győrffy Ákos, Makáry Sebestyén, Végh Attila – megválasztják majd a dunavirágzás poétáját is az előre beküldött versek szerzői közül.

magyarnemzet.hu

Média

2022. 08. 31. Mázsa Katalin

Rendkívül népszerűek lettek a hazai botanikus kertek

Jelentősen nőtt a hazai botanikus kertek és arborétumok látogatottsága a koronavírus-járvány alatt, mert a pandémia miatt nagyon sokan kívánkoztak a szabad levegőre, és természeti környezetben próbáltak kikapcsolódni. Az intézmények szeretnék fenntartani az érdeklődést, ennek érdekében újabb és újabb fejlesztésekben gondolkodnak.
Kevesen gondolnák talán, de a vácrátóti botanikus kertet csak a múlt század közepén, 1951-ben alapították, az intézmény előtörténete azonban jóval régebbre nyúlik vissza – erről Zsigmond Vince (képünkön), a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége elnöke, a Nemzeti Botanikus Kert vezetője beszél lapunknak. A birtokot 1871-ben a dúsgazdag Vigyázó Sándor gróf vásárolta meg, aki 1921-ig volt az ingatlan tulajdonosa, és ez a fél évszázad valóságos aranykort hozott a kert életében. A grófnak határozott elképzelése volt, egy szentimentális tájképi kertet kívánt létrehozni.
…Bár a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert most is rendkívül impozáns, az intézmény vezetése további fejlesztésekben gondolkodik. Zsigmond Vince kifejti, hogy az idő nem áll meg, korszerűsítésre mindig szükség van. Itt egyrészt a rekonstrukciós munkákra kell gondolni, bizonyos épített elemeket indokolt visszaállítani, akár műemlékvédelmi és kerttörténeti megfontolásból is, de ezek a felújítások turisztikai szempontból is fontosak. A közeljövőben helyre szeretnénk hozatni az eredeti kőpadokat, és újraindítani a legalább másfél évtizede működésképtelen vízesést, amelyhez már a tervek is rendelkezésre állnak. Vissza szeretnénk építeni a Ferenc-halmi kilátót és a malom fölötti kőhidat is. Van egy kertképileg zavaró szivattyúház is a Nagy-tó mellett, amit szeretnénk lesüllyeszteni. Két növényházunk is elavult, amelyek helyett hosszabb távon újakat, korszerűbbeket kell építenünk, a pálmaházat bővítenénk is. Ezek mellett – a megnövekedett érdeklődésnek köszönhetően – indokolt lenne egy majd egy látogatóközpont építése is – mutat rá.
…Az utóbbi évtizedekben a botanikus kertek egyre több funkciót töltenek be, túl a mai napig meglevő oktatáson és tudományos kutatáson, megjelent a széles körű ismeretterjesztés, ezt az élő növénnyel, az élménnyel tudják összekötni. Ezt növénynévtáblák, egyéb információs felületek szolgálják, és egy-egy intézményben vannak vezetett séták is.
Kialakult mára az intézmények természetvédelmi funkciója is, amely azonban összetett. Egyrészt nagyon sok botanikus kert és arborétum természetvédelmi terület, az értéket az ottani élővilág hordozza, és ezeken a helyeken sok védett faj él. Másrészt létezik a botanikus kertekben az ex situ (eredeti, természetes helyén kívüli) fajmegőrzés, és ennek köszönhetően egy intézmény nagyon sok olyan – adott esetben védett – fajnak ad otthont, amelynek egyébként máshol van az eredeti élőhelye. Emellett például a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben van magbank is, ahol több száz hazai védett és fokozottan védett faj magját őrzik. Ezek hatalmas tartalékot jelentenek egy-egy ország számára, főleg a botanikus kertekben meglevő tudással együtt. Ehhez kötődik a génbanki funkció, hiszen a kertek a hazai növényi genetikai tartalékok szempontjából rendkívül gazdagok. A világban egyre inkább védik az ilyen tartalékokat, és korlátozzák a kivitelt. A botanikus kertek állománya éppen ezért mind jobban felértékelődik, mert az őrzött tartalék a túlélés záloga lehet, emiatt stratégiai jelentőségű.

Fontos kiemelni azt is, hogy a botanikus kertek mára nagyon fontos ökoturisztikai attrakciókká váltak. Jelentős részük nem a köz számára létesült, de mára ez a helyzet nagyon megváltozott, és mindinkább nyitottak a publikum irányába. Az intézmények egyre komolyabb látogatószámokat érnek el kiegészítő vagy főattrakcióként.

magyarnemzet.hu

Média

2022. 08. 30. Mázsa Katalin

Veszélyes kullancsfaj jelent meg Magyarországon: így ismerheted fel

A klímaváltozás hatására hazánkban is megjelent a Hyalomma kullancsfaj, amely képes hordozni és terjeszteni számos veszélyes kórokozót, többek között a Krími-Kongói vérzéses lázat okozó vírust is – adta hírül a ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ELKH ÖK) által elindított Kullancsfigyelő projekt. A Hyalomma kullancsok veszélyesek az emberre, a kutyára, a lóra és a szarvasmarhára is!

Hogyan lehet felismerni a Hyalomma kullancsot?
A többi hazai kullancsfajhoz képest a leglátványosabb különbség a lábak erőteljes sávozottsága. Ezen kívül a Hyalomma fajoknál jellemző a háti rész aljának barázdáltsága. Ovális formájúak, nagyjából a hátuk közepénél a legszélesebbek. Méretük nemtől függően eltér, a nőstények átlagosan 5.5-6.5 mm, a hímek 3.8-5.6 mm hosszúak, ezzel a hazánkban előforduló kullancsokhoz képest kifejezetten nagynak számítanak. A 12°C feletti hőmérséklet ideális a felnőtt példányok számára, azonban a nagy forróságban, ha a talaj hőmérséklete 45°C fölé emelkedik, elbújnak. A Hyalomma kullancsok szeme jól fejlett, gyorsak és képesek üldözni is áldozatukat. Nem lesből támadnak, hanem aktívan vadásznak, akár métereken át követik a kiszemelt gazdát.
Felnőtt Hyalomma kullancsot észleltek már Németországban, Svédországban, Csehországban és Magyarországon is.

hellovidek.hu

További megjelenések a témában:

penzcentrum.hu - Magyarországon eddig nem látott kullancs terjed idehaza: szuperveszélyes emberre és állatra is - 2022-08-29

Nyomtatott sajtó:

Blikk – Nyomtatott sajtó - 2022.08.30. Veszélyes kullancs érkezett

Hírek

2022. 08. 30. Mázsa Katalin

Magyar ökológus az invazívnövény-terjesztő barcelonai sirályok nyomában

A sirályok rendkívül okos és alkalmazkodóképes madarak. Mindent megesznek, és remekül érzik magukat a városokban. Viszont hatalmas távolságokat tudnak repülve megtenni, így begyükben messzi földre elszállíthatják az idegenhonos növények magjait, állatok petéit. Lovas-Kiss Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont kutatója spanyol kollégáival együttműködve vizsgálta a Barcelonában kikelt sirályfiókák béltartalmát, és megállapította, hogy bizony e tengeri madarak jelentős szerepet vállalnak az agresszíven terjedő, és a helyi ökoszisztémákban zavart okozó fajok szállításában.

A sárgalábú sirályok mára szinte megszállták Barcelona belvárosát. Immár egészségügyi problémát is okoznak, mert az antibiotikumokra rezisztens E. coli baktériumokat is terjeszthetnek több más kórokozó, például a madárinfluenza mellett. E népegészségügyi kockázat miatt gyérítik a sirályokat a városban: felkutatják a sirályfészkeket, és leölik a fiókákat. Ez a körülmény azonban kivételes alkalmat kínál a kutatók számára, hogy többet megtudjanak a sirályok táplálkozásáról, illetve jelen esetben konkrétan a gyomrukban szállított növényi magvak, termések, hajtások összetételéről. Az ökológusok nem vettek részt a fiókák gyérítésében, ők csak a béltartalommintákat kapták meg a közegészségügyi hatóságoktól.
„Arra voltunk kíváncsiak, hogy a fiókákat etető felnőtt sirályok milyen növényfajok magvait viszik a Barcelona belterületén élő fiókáiknak. De azt is megvizsgáltuk, hogy e magok életképesek-e, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a sirály a faj terjesztésében szerepet játsszon – mondja Lovas-Kiss Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet, Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport munkatársa. – A kutatás másik ágában felnőtt madarakra erősítettünk GPS-jeladókat, amiből megtudtuk, hogy a sirályok hova járnak ki enni, és hova szállíthatják el a növények és állatok terjedésére alkalmas magokat, petéket.”
Lovas-Kiss Ádám tehát azt kutatja, hogy a vízimadarak milyen szerepet játszanak a különféle élőlények szállításában. A fiókák béltartalmának elemzésekor megállapították, hogy az általuk elfogyasztott (és a szüleik által gyűjtött) növények általában Barcelona környékén honos gyomfajok voltak. Viszont találtak közöttük egészen veszélyes invazív fajokat is. Az egyik faj, a Solanum elaeagnifolium annyira új faj Európában, hogy magyar neve még nincs is (hiszen – egyelőre – nem jelent meg nálunk), de a csucsorfélék közé tartozik. Apró pirosodó termései vannak, amit az állatok elfogyasztanak, majd az élőhelyétől messze kiürítik, és ott a növény kicsírázhat, és rögtön versenyelőnybe kerül az ott élő fajokkal szemben.
A GPS-nyomkövetéses vizsgálatokból kiderült, hogy a növényszállítás kétirányú: a sirályok új növényfajok magvait viszik be a városba, de az ott elterjedt invazív fajok magvait ki is viszik Barcelonából, sokszor olyan természetes élőhelyekre, ahol azok a növények még nem voltak honosak. „Az inváziós fajok többsége az új élőhelyén először a városokban jelenik meg, hiszen általában az ember közreműködésével érkeznek, akár egy másik kontinensről – folytatja Lovas-Kiss Ádám. – Majd, miután a növény már megtelepedett a városi környezetben, a sirály (másodlagos vektorként) ezt a városi invazív növényt viszi ki a természetes ökoszisztémákba.”
Természetesen nem csupán a sirályok felelősek az invazív növények terjesztéséért, más madarak is részt vesznek ebben. A sirály életmódja azonban nagyon alkalmassá teszi őt erre a kevésbé hasznos ökológiai szolgáltatásra. Gyakorlatilag minden ehetőt elfogyasztanak a városokban, előszeretettel túrják föl (sőt a nagyobbak borogatják föl) a kukákat. Teljesen mindenevők, legyen az növény, állat, emberi hulladék, mindent megesznek, így minden lehetőségük megvan arra, hogy a városi környezetbe kikerülő inváziós növények szaporítódarabjait kebelezzék be, majd szállítsák messzire.
Az ökológus szerint a sirályok intelligenciája és mozgásképessége is ideális terjesztővé teszi őket. Magyarországi kutatási tapasztalataiból tudja, hogy ha egy élőhelyen hálóval-csalival egyszer sikerült elkapni egy sirályt (ami egyébként rendkívül nehéz művelet a madarak ravaszsága miatt), akkor ott soha többé nem lehet megfogni utána még egyet, mert a többi sirály pontosan tudni fogja, hogy ott veszély fenyeget. Az egyik madár, amelyet a Hortobágyon szereltek fel nyomkövetővel, egyetlen nap leforgása alatt elrepült Budapestre, ott körülnézett, majd ellátogatott a Fertő-tóhoz, majd szinte az egész országot körülrepülve tért vissza a Hortobágyra. Ebből is látszik, hogy bármit is szállítanak a sirályok a bélrendszerükben, az egyik napról a másikra egy másik országban találhatja magát.

Fotó: Simay Gábor

Média

2022. 08. 29. Mázsa Katalin

Teljesen eltűnhet a lucfenyő Magyarországról a klímaváltozás és az azzal járó aszály miatt

Eltűnhet a lucfenyő Magyarországról a klímaváltozás és az azzal járó aszály miatt, erre figyelmeztetnek a szakemberek. Idén már 10-15 ezer milliárd forintos kárt okozott a rekord szárazság a mezőgazdaságban. Égett fák hevernek a földön a Bükk-hegység keleti részén, az erdőben hatalmas tűz pusztított még július elején, mintegy 65 hektárnyi terület kapott lángra a rekkenő hőségben. A tűz elől az állatok elmenekültek, de rengeteg rovar veszett oda, a növényzetben pedig hatalmas károk keletkeztek. A szakemberek szerint a klímaváltozás miatt folyamatosan változik Magyarország éghajlata, ami a hasonló esetek mellett azt is jelenti, hogy bizonyos növények jövője is veszélybe kerül. Horváth Iván, Budapesti Erdőgazdaság Zrt.: a lucfenyőre ki merem mondani, hogy keresztet lehet vetni, eltűnik Magyarországról. Itt-ott maradvány nyilván marad majd, de összefüggő nagy lucosaink nem lesznek. A lucfenyő legyengül a klíma szárazodása és melegedése következtében, és mivel legyengül, nem képes ellenállni olyan kártevőknek, amelyeknek, ha egészséges volna, ellen tudna állni. Kröel-Dulay György, Ökológiai Kutatóközpont: az aszály a következő évtizedek egyik legnagyobb ökológiai veszélye lehet. A csapadékos napok száma csökken. Tehát míg 100-120 évvel ezelőtt az év 365 napjából átlagosan 107 napon esett a csapadék, ez jelenleg már csak 90 körül van. Ez a különbség azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden hatodik csapadék esemény már eltűnt. A szakértők azt mondják, hogy a klímaváltozás hatásait meg lehet próbálni mérsékelni, de mára már világossá vált, hogy muszáj lesz alkalmazkodni hozzájuk.

Hír TV, Híradó - 2022.08.26. 12 óra

Média

2022. 08. 28. Mázsa Katalin

A szúnyogirtás árnyoldalai – interjú Soltész Zoltánnal

A szúnyogirtás árnyoldalai – Kiirtjuk a környezetünket? – Soltész Zoltánnal, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársával készült interjú a Klubrádió Reggeli gyors és Esti gyors műsorában. Ha az ember elmegy nyaralni, főleg vízpartra, akkor nem nagyon jó, hogyha megeszik a szúnyogok. Viszont, ha meg elég erőteljesen irtják a szúnyogokat, akkor talán a nyaralás idén kellemesebb, de hát kérdés, hogy ez milyen károkat okoz a természetben. Szóval hogy lehet-e, vagy meg lehet-e egyáltalán az egyensúlyt találni ebben a dologban. Az idei évben az aszály miatt viszonylag kevés volt a szúnyog. A mai modern szúnyogirtás már integrált, bevonják a lakosságot is. Ha a kertben, az eső után az edényekben felgyűlt vizet kiöntjük, már sokat tettünk a csípőszúnyogok gyérítéséért. A kémiai szúnyogirtás során a vegyszer a hasonló méretű más rovarokat is kiirtja. A biológiai szúnyogirtás során az imágók ki sem fejlődnek ott a lárvákat irtják.. A szúnyogcsípés veszélyét valójában az jelenti, hogy a csípés során kórokozókat is tudnak az újonnan betelepült szúnyogok terjeszteni. A biológiai irtás során ez a probléma ki sem alakul.

KlubRádió - Reggeli gyors - 2022.08.23. 08:47:06

További megjelenések a témában:

KlubRádió - Esti gyors - 2022.08.23. 18:40:47 - Összeállítás: Milyen hatásai lehetnek a szúnyogok ellen használt vegyszereknek?

Média

2022. 08. 22. Mázsa Katalin

Interjú Lukács Balázs Andrással, a Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársával

A Debrecen melletti tavakról is elég riasztó képeket közölnek a szakemberek, kiszáradást, pusztulást látni. – A folyók vízszintje is apad. Úgyhogy mindezt megpróbáljuk összefoglalni Dr. Lukács Balázs András segítségével, aki az Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa. A Jazzy Rádió Millásreggeli műsorában készült az interjú.
Az, hogy a Velencei-tó kapcsán mit lehet tenni, az nehéz kérdés, mert nyilván a globális klímaváltozást nem Magyarországon lehet megoldani, ez globális környezeti probléma. Itt azok, amiket 20 éve mindig szajkóznak, hogy kellene csökkenteni a kibocsátásokat, ezeket kellene valósan foganatosítani. Regionális szinten egy csapadékgazdálkodás vagy vízgazdálkodás, azért ez elég komplex dolog, nem lehet függetleníteni például a vízügyi szakmát az agráriumtól, illetve az erdőgazdálkodástól. A komplex környezetgazdálkodás és tájgazdálkodás egészével lehet ezeket a folyamatokat valahogy jobb irányba terelni, tehát itt mondtam az előbb példát, hogy a vízmegtartás az egy dolog, de például a párologtatás csökkentésére számos olyan módszer van, például az erdősítés, az árnyékolás, tehát a fákkal való árnyékolás, nemcsak egy kis udvar vagy egy utca esetében lehet jelentős hatást tenni, hanem mondjuk az egész Alföld szintjén, ha növelnénk a fás területek arányát, az jelentős hatással lehetne. A rendszerváltás óta Magyarországon például szembeötlő, hogy eltűntek mondjuk a mezővédő erdősávok. Ezek azon túlmenően, hogy például segítették, hogy kevesebb legyen a szállópor-koncentráció, ne fújja el a talajt, a felszántott talajról a talajt, a szél azon túlmenően a vízgazdálkodásban és az árnyékoláson keresztül azért segítette a gazdálkodókat, a jobb talajviszonyokat teremtett. Ezek azért eltűntek. Az erdőállományunk területe nem csökkent, sőt nőtt, azonban az erdők típusának az aránya azért nem túl jó irányba alakult, sok esetben inkább víz elvonuló nyarasokat ültettek az Alföldön, tehát ezek inkább elvonják a vizet és párologtatják, míg az őshonos fajok azért nem, azoknak a vízmérlege azért inkább a pozitív irányba mutat, tehát egy tölgyes erdőnek az ilyen fajú vízmérlege. Tehát rengeteg ilyen komplex környezetgazdálkodási eszközt vagy módszert kellene foganatosítani az egész országban, hogy ezeken a problémákon enyhíteni lehessen.

Jazzy Rádió Millásreggeli - 2022. 08. 19.

Média

2022. 08. 22. Mázsa Katalin

Ez lenne a legjobb erdőgazdálkodási módszer itthon

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) erdőökológiai kutatócsoportjának munkatársai meghatározó szerepet vállaltak abban a nemzetközi kutatásban, amelynek keretében az egyes erdőgazdálkodási módok hatását vizsgálták az európai erdők állapotának alakulására. Az eredmények rávilágítottak az alternatív erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásának fontosságára, amelyek hozzájárulnak a biodiverzitás védelméhez és az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások lehető legnagyobb változatosságának biztosításához. A tanulmány a nagy presztízsű Ecological Applications szakfolyóiratban jelent meg.
A kutatás eredményei szerint olyan táji szintű, mozaikos gazdálkodásra lenne szükség, amely integrálja a faanyagtermelést nem szolgáló védett kíméleti területeket (például idős erdőfoltok, erdei vizes élőhelyek) és azokat a gazdasági művelés alatt álló erdőtömböket, amelyekben megtalálhatók a természetközeli erdők legfontosabb elemei, így a nagy méretű, idős habitatfák, valamint a fekvő és álló holtfák. A tanulmányban foglaltak sok tekintetben illeszkednek ahhoz az előremutató, EU-szintű törekvéshez, amelynek célja a természetközeli erdőgazdálkodás meghonosítása a gyakorlatban.

24.hu

További megjelenések a témában:

elkh.org

agroinform.hu - 2022.08.19. Hogyan védhetjük meg az erdeinket? A kutatók megmondják

agrarszektor.hu - 2022.08.20. Óriási áttörés jöhet az erdőgazdálkodásban: erre jöttek rá a magyar kutatók

fataj.hu - 2022.08.22. - Természetes bolygatást mintázó erdőgazdálkodás javallott

tudomanyplaza.hu - 2022.08.23. - Természetes bolygatást utánzó erdőgazdálkodás kellene

innoteka.hu - 2022.09.07. - Lehet bolygatni az erdőket!

Hírek

2022. 08. 21. Mázsa Katalin

Szuperkooperátor vagy sárkányfog-vetemény? Ember és kooperácó

Az emberek akkor is tudnak nagy csoportban együttműködni, ha a tagok nem közeli rokonai egymásnak, s ebben egyedülállók vagyunk az élővilágban. Prof. Szatmáry Eörs, evolúcióbiológus és Pléh Csaba, pszichológus-nyelvész akadémikus professzorok, valamint Csepeli György szociálpszichológus és Pók Attila történész körüljárják, hogy miként alakulhatott ki ez a különleges képesség, és milyen társadalmi előfeltételei vannak a sikeres együttműködésnek?
Léteznek-e genetikai különbségek az együttműködési hajlamban? Hol húzódnak határaink? Milyen kihívást jelent a globális felmelegedés, illetve fennmarad-e egyáltalán a civilizáció?
A Kert a köbön rendezvénysorozat következő estje Vácrátóton, 2022. augusztus 27-én 18 órakor.

Program:

18:15-től Dr. Halász Krisztián kurátor tart ismertetőt a lótuszokról.

19:00-tól: Társaság a köbön beszélgetés:
Prof. Szathmáry Eörs – evolúcióbiológus, akadémikus
Pléh Csaba – pszichológus, nyelvész, akadémikus
Csepeli György – szociálpszichológus
Pók Attila– történész

20:30-tól: Koncert: Magashegyi Underground

Jegyárak:
Belépőjegy 1 fő részére: 4.000 Ft/fő
Páros belépőjegy: 6.000 Ft/2 fő
Jegyek már elővételben kaphatók ide kattintva, vagy a botanikus kert pénztárában vásárolhatók.
Pénztárzárás a rendezvény napján: 19:00 órakor.

Forrás: botanikuskert.hu

Hírek

Hírek

Hírek

Hírek

Média

Média

Hírek

Média

Média

További megjelenések a témában:

Média

Média

További megjelenések a témában:

Média

Média

Média

További megjelenések a témában:

Hírek

Média

Média

További megjelenések a témában:

Média

Média

További megjelenések a témában:

Hírek

Intézetek