Hírek

Mi volt az élet utolsó univerzális közös őse előtt? Szöllősi Gergely ERC-támogatással keresi a választ

Az INTREEG projekt kutatásvezetői balról jobbra: Tom A. Williams, Anja Spang, Szöllősi Gergely és Bastien Boussau.
Az INTREEG projekt kutatásvezetői balról jobbra: Tom A. Williams, Anja Spang, Szöllősi Gergely és Bastien Boussau.

Az élet több mint négymilliárd éves történetének rekonstruálására vállalkozik az INTREEG nemzetközi kutatási projekt, amely elnyerte az Európai Kutatási Tanács 2026-os Synergy Grant támogatását. A négy kutatásvezető egyike Szöllősi Gergely, az Okinaván működő japán kutatóegyetem, az Okinawa Institute of Science and Technology (OIST) kutatója, valamint a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Meddig lehet visszakövetni az élet történetét a ma élő élőlények genomjaiból? Erre a kérdésre keres választ az INTREEG – Integrating interactions into phylogenetics to reconstruct genome and biosphere evolution – projekt négy nemzetközi kutatócsoport együttműködésében.

A projekt kutatásvezetői Anja Spang, a Holland Királyi Tengerkutató Intézet kutatója és a projekt vezető kutatásvezetője, Tom A. Williams, a Bathi Egyetem professzora, Bastien Boussau, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kutatója, valamint Szöllősi Gergely, az Okinawa Institute of Science and Technology kutatója és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

A projekt hat évig tart, teljes költségvetése mintegy 7,8 millió euró, amelyből körülbelül 1,4 millió euró jut az OIST kutatócsoportjának. Ez az első alkalom, hogy az OIST kutatója ERC-támogatást nyert. Szöllősi Gergely a pályázatot az OIST-ről adta be, ezért a támogatás befogadó intézménye az okinavai kutatóegyetem.

Az INTREEG kutatói azt vizsgálják, hogy a ma élő szervezetek genomjaiban megőrzött információk alapján meddig lehet visszatekinteni az élet fejlődésében, és milyenek lehettek az evolúció korai szakaszaiban élt mikrobák, azok genomjai, anyagcseréje és környezete.

A jelenlegi filogenetikai rekonstrukciók nagyjából az utolsó univerzális közös ősig, a LUCA-ig érnek vissza, amely több mint négymilliárd évvel ezelőtt élhetett. A ma alkalmazott modellek jellemzően egymástól független folyamatként kezelik a fehérjék egyes pozícióinak, a genomok génjeinek és a mikrobiális közösségek fajainak evolúcióját. A valóságban azonban ezek kölcsönösen hatnak egymásra.

A négy kutatócsoport több százezer genom és gépi tanulási módszerek segítségével tárja fel ezeket a kölcsönhatásokat, majd beépíti őket az evolúciós modellekbe. Ezzel a kutatók a LUCA előtti időszakba, a sejtek alapvető alkotóelemeinek kialakulásáig szeretnék kitolni a rekonstruálható élet történetének határát.

„A ma élő élőlények genomja az élet történetének lenyomata, de ma csak a LUCA-ig, a több mint négymilliárd éve élt utolsó univerzális közös ősig tudjuk visszaolvasni. A kölcsönhatások nemcsak kihagyott biológiát, hanem eddig kiaknázatlan információt is jelentenek. Több százezer genom és a gépi tanulás segítségével végre megtanulhatjuk ezeket az összefüggéseket az adatokból. A kérdés az, hogy így mennyivel láthatunk messzebbre az élet történetében” – mondta Szöllősi Gergely.

A projekt azokat a leszármazottak nélkül kihalt, úgynevezett „szellemvonalakat” is megpróbálja rekonstruálni, amelyek génjei génátadás révén más evolúciós vonalakban fennmaradtak.

Az OIST csapata a kölcsönhatásokat figyelembe vevő módszereket és a múltbeli mikrobiális közösségek rekonstrukcióját fejleszti. Emellett ez a kutatócsoport koordinálja a négy partner által használt közös szoftver- és adatinfrastruktúra kialakítását.

Képaláírás: Az INTREEG projekt kutatásvezetői balról jobbra: Tom A. Williams, Anja Spang, Szöllősi Gergely és Bastien Boussau. Fotó: Szöllősi Gergely