Az élet több mint négymilliárd éves történetének rekonstruálására vállalkozik az INTREEG nemzetközi kutatási projekt, amely elnyerte az Európai Kutatási Tanács 2026-os Synergy Grant támogatását. A négy kutatásvezető egyike Szöllősi Gergely, az Okinaván működő japán kutatóegyetem, az Okinawa Institute of Science and Technology (OIST) kutatója, valamint a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
Meddig lehet visszakövetni az élet történetét a ma élő élőlények genomjaiból? Erre a kérdésre keres választ az INTREEG – Integrating interactions into phylogenetics to reconstruct genome and biosphere evolution – projekt négy nemzetközi kutatócsoport együttműködésében.
A projekt kutatásvezetői Anja Spang, a Holland Királyi Tengerkutató Intézet kutatója és a projekt vezető kutatásvezetője, Tom A. Williams, a Bathi Egyetem professzora, Bastien Boussau, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kutatója, valamint Szöllősi Gergely, az Okinawa Institute of Science and Technology kutatója és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
A projekt hat évig tart, teljes költségvetése mintegy 7,8 millió euró, amelyből körülbelül 1,4 millió euró jut az OIST kutatócsoportjának. Ez az első alkalom, hogy az OIST kutatója ERC-támogatást nyert. Szöllősi Gergely a pályázatot az OIST-ről adta be, ezért a támogatás befogadó intézménye az okinavai kutatóegyetem.
Az INTREEG kutatói azt vizsgálják, hogy a ma élő szervezetek genomjaiban megőrzött információk alapján meddig lehet visszatekinteni az élet fejlődésében, és milyenek lehettek az evolúció korai szakaszaiban élt mikrobák, azok genomjai, anyagcseréje és környezete.
A jelenlegi filogenetikai rekonstrukciók nagyjából az utolsó univerzális közös ősig, a LUCA-ig érnek vissza, amely több mint négymilliárd évvel ezelőtt élhetett. A ma alkalmazott modellek jellemzően egymástól független folyamatként kezelik a fehérjék egyes pozícióinak, a genomok génjeinek és a mikrobiális közösségek fajainak evolúcióját. A valóságban azonban ezek kölcsönösen hatnak egymásra.
A négy kutatócsoport több százezer genom és gépi tanulási módszerek segítségével tárja fel ezeket a kölcsönhatásokat, majd beépíti őket az evolúciós modellekbe. Ezzel a kutatók a LUCA előtti időszakba, a sejtek alapvető alkotóelemeinek kialakulásáig szeretnék kitolni a rekonstruálható élet történetének határát.
„A ma élő élőlények genomja az élet történetének lenyomata, de ma csak a LUCA-ig, a több mint négymilliárd éve élt utolsó univerzális közös ősig tudjuk visszaolvasni. A kölcsönhatások nemcsak kihagyott biológiát, hanem eddig kiaknázatlan információt is jelentenek. Több százezer genom és a gépi tanulás segítségével végre megtanulhatjuk ezeket az összefüggéseket az adatokból. A kérdés az, hogy így mennyivel láthatunk messzebbre az élet történetében” – mondta Szöllősi Gergely.
A projekt azokat a leszármazottak nélkül kihalt, úgynevezett „szellemvonalakat” is megpróbálja rekonstruálni, amelyek génjei génátadás révén más evolúciós vonalakban fennmaradtak.
Az OIST csapata a kölcsönhatásokat figyelembe vevő módszereket és a múltbeli mikrobiális közösségek rekonstrukcióját fejleszti. Emellett ez a kutatócsoport koordinálja a négy partner által használt közös szoftver- és adatinfrastruktúra kialakítását.
Képaláírás: Az INTREEG projekt kutatásvezetői balról jobbra: Tom A. Williams, Anja Spang, Szöllősi Gergely és Bastien Boussau. Fotó: Szöllősi Gergely

