bool(true)

Az ökológiai és természetvédelmi kutatásokban világszerte egyre nagyobb szerepet kapnak a citizen science (vagy magyarul közösségi tudományos) projektek. Az ilyen programokban a lakosság segíti a kutatókat fotók, hangfelvételek, megfigyelések beküldésével, vagy éppen adatelemzéssel. A Magyarországon működő hasonló kezdeményezések közül nem kevesebb, mint 17 projekt összesítette az adatait egy közös kutatásban. 

A szerzők arra voltak kíváncsiak, itthon milyen szocio-ökonómiai és környezeti körülmények befolyásolhatják a részvételi aktivitást. A citizen science adatok földrajzi elhelyezkedését egy független adminisztratív adatbázissal összevetve a kutatók találtak néhány általános, és számos projekt-specifikus összefüggést. 

Azt az eredményt kapták például, hogy minél nagyobb a természetvédelmi területek aránya, és minél kisebb a népsűrűség egy járásban, lakosságarányosan annál több bejelentkezés érkezik onnan. Továbbá, Budapestet nem számítva, a diplomások és az idősek aránya is pozitív összefüggést mutatott a részvételi aktivitással. A vagyoni helyzet és a gyerekek arányának tekintetében számos projekt-specifikus összefüggést találtak, de általános szabályszerűség nem mutatkozott.

A kutatás nem csak arra mutat rá, hogy Magyarországon milyen a citizen science adatok eloszlása, hanem újabb robusztus eredményekkel támasztja alá azt a nézetet, hogy a közösségi tudományos adatok elemzésénél figyelembe kell venni a különféle torzításokat. A szerzők azt remélik, eredményeik más országok tudósait is hozzásegítik majd a hatékonyabb projekttervezéshez, illetve a pontosabb elemzések készítéséhez.

Az elmúlt években a citizen science (közösségi tudomány) módszertana jelentős lendületet kapott, és egyre fontosabb szerepet játszik a nagy léptékű ökológiai és természetvédelmi kutatásokban. Az önkéntesek bevonásával olyan térbeli és időbeli lefedettség érhető el, amely hagyományos kutatási keretek között gyakran nem lenne megvalósítható. Ugyanakkor a módszer alkalmazása sajátos kihívásokkal is jár. A citizen science adatokon alapuló kutatásokat például sok kritika éri amiatt, hogy a megfigyelések sűrűsége jelentősen eltérhet térben és időben, ami megnehezíti az adatok közvetlen összehasonlítását a szisztematikus mintavételen alapuló kutatások eredményeivel. Ennek hátterében állhatnak részben valós biológiai különbségek (pl. időszakosan vagy foltokban előforduló fajok megfigyelése esetén), de legalább ilyen fontos szerepe lehet az önkéntesek eloszlásának és viselkedésének.

E kérdés vizsgálatára a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai által vezetett csapat egy újszerű megközelítést alkalmazott: a citizen science projektekből származó, több mint 300 000 megfigyelést tartalmazó adatbázist vetették össze a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) területi adataival, járási szinten. A citizen science projektek között volt ízeltlábúakra, puhatestűekre, hüllőkre, madarakra, emlősökre, de még vízfolyásokra és kis tavakra fókuszáló is. A megközelítés leegyszerűsítve a következően hangzik: megnézték, hogy a járási lakosság és a környezet tulajdonságainak van-e szisztematikus hatása a beküldött megfigyelések mennyiségére. A módszer egyik legnagyobb előnye, hogy két egymástól független adatforrást kapcsol össze: míg a citizen science adatok az önkéntesek aktivitását tükrözik, addig a KSH adatok a társadalmi és környezeti háttértényezőket írják le. Ez a függetlenség biztosítja, hogy a kérdőíves vizsgálatokra jellemző torzítások ne befolyásolják az eredményeket. Az alkalmazott meta-analízis során projektenként és általánosságban is azonosíthatók összefüggések, így az eredmények több szinten is hasznosíthatóak.

Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a részvételi aktivitás nem véletlenszerű. Pozitív összefüggés figyelhető meg a természetvédelmi területek arányával: általánosságban minél nagyobb a természetvédelmi területek aránya egy járásban, annál több önkéntes megfigyelés érkezik onnan. Hasonló a helyzet a népsűrűséggel, csak fordítva: általánosságban minél ritkábban laknak egy járást, annál kisebb lesz a részvételi aktivitás. A kutatók olyan elemzést is végeztek, ahol a budapesti járásokat kizárták az adatokból, hogy kiderüljön, az extrém nagy népsűrűségű és más tekintetben is ,,kilógó” főváros mennyire torzítja az eredményeket. Budapest kizárásával a diplomások aránya és az idősebb korosztály aránya is pozitív összefüggést mutatott a citizen science aktivitással, viszont a népsűrűség hatása eltűnt.

A kutatás emellett finomabb léptékű mintázatokat is feltárt. Érdekes módon például a saját kertben végezhető citizen science programok szignifikánsan pozitív összefüggést mutattak a gyerekek arányával, és ilyen összefüggést csak ezeknél a projekteknél találtak. Hasonló érdekes mintázatként emelkedett ki, hogy azok a projektek, amelyek különleges élőhelyekkel foglalkoznak, több megfigyelést kaptak olyan járásokból, ahol alacsonyabb a diplomások aránya és az átlagos jövedelem, ami pedig erősen összefügghet az urbanizáció alacsony mértékével. Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy az eredmények értelmezése mindig kontextus függő. A részvételi aktivitást számos tényező befolyásolhatja, beleértve a vizsgált kutatási témát, a kommunikáció hatékonyságát, valamint az adott projekt mögött álló intézményi és társadalmi hátteret.

Összességében, a tanulmány első szerzője Vásárhelyi Zsóka szerint a kutatás rámutat arra, hogy a citizen science adatok rendkívül értékesek, ugyanakkor nem torzítatlanok. A módszer sikeres alkalmazásához elengedhetetlen, hogy a kutatók tudatosan kezeljék ezeket a torzításokat a projektek tervezése, az adatgyűjtés, az elemzés és az eredmények interpretációja során.

Publikáció: 
Zsóka Vásárhelyi, Barbara Barta, Marianna Biró, Zoltán Csabai, Gábor Földvári, Bálint Halpern, Zsófia Horváth, Erika Juhász, Balázs Károlyi, Kornélia Kurucz, Zsuzsanna Márton, László Mezőfi, Péter Lovászi, Barna Páll-Gergely, Bálint Pernecker, Ádám Selmeczi-Kovács, Zoltán Soltész, Éva Szabó, Ágnes Turóci, Vadonleső Group, Judit Vörös, László Zsolt Garamszegi :
Environmental and socio-economic factors behind data provision in 17 citizen science projects

Ábrafelirat: 17 citizen science kutatási projektből származó megfigyelés adatai
Annak ellenére, hogy az egyes projektekben nem véletlenszerű mintavétel történt, a több mint 300 000 helyszínt tartalmazó egyesített adatállomány hatékonyan lefedi az egész országot.

Ábra: Vásárhelyi Zsóka; Stadia Maps; ggplot2