Kutatócsoportok

object(WP_Post)#13969 (24) {
  ["ID"]=>
  int(1323)
  ["post_author"]=>
  string(1) "1"
  ["post_date"]=>
  string(19) "2022-04-11 16:13:25"
  ["post_date_gmt"]=>
  string(19) "2022-04-11 16:13:25"
  ["post_content"]=>
  string(1964) "A biológiai inváziók az egyik legnagyobb kihívást jelentik korunkban az emberiség számára. A távoli utazások megszaporodása és az élőhelyek tönkretétele miatt egyre gyakrabban tapasztalható világszerte a eredetileg távoli vidékekről behurcolt fajok megtelepedése olyan élőhelyeken, ahol korábban még soha nem észlelték őket. Megtelepedés után néhány faj spontán terjedésnek indul és akár tömegessé is válhat. Egy uralkodóvá váló idegenhonos faj alapjaiban változtathatja meg az elözönlött ökoszisztéma tulajdonságait, beleértve a sokféleség és az általa nyújtott javak elvesztését vagy megváltozását. Nagyon gyakran nem egy, hanem több idegenhonos faj egyszerre válik uralkodóvá egy őshonos ökoszisztémában - ezt hívjuk többfajú inváziónak. Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy a több idegenhonos faj együttes hatása hogyan változtatja meg a sokféleséget és az életközösségek működését. Vajon az egyes invazívok hatásai összeadódnak, erősítik, vagy éppen kioltják egymást? A kutatás alapkérdése, hogy milyenné alakul a gyepek és parlagok növényzete a több idegenhonos fajjal történő invázió hatására. Vizsgálni fogom, hogy (i) a selyemkóró (Asclepias syriaca), valamint kanadai és a magas aranyvessző (Solidago canadensis, S. gigantea) különböző mértékű borítása külön-külön és együttes jelenlétük esetén hogyan hat a finom térléptékű sokféleségre, hogy (ii) hogyan különböznek a különböző idegenhonos fajok által elözönlött és nem elözönlött foltokon előforduló őshonos fajok jellegei, illetve hogy (iii) a többfajú invázió hatására hogyan változik meg a közösség változatossága táji léptékben. Az eredmények fontos ismereteket nyújtanak majd az inváziók folyamatairól, valamint szakmai alapot nyújtanak az özönfajok által veszélyeztetett ökoszisztémák kezeléséhez."
  ["post_title"]=>
  string(83) "A többfajú növényi invázió hatása a lokális és táji szintű diverzitásra"
  ["post_excerpt"]=>
  string(0) ""
  ["post_status"]=>
  string(7) "publish"
  ["comment_status"]=>
  string(6) "closed"
  ["ping_status"]=>
  string(6) "closed"
  ["post_password"]=>
  string(0) ""
  ["post_name"]=>
  string(71) "a-tobbfaju-novenyi-invazio-hatasa-a-lokalis-es-taji-szintu-diverzitasra"
  ["to_ping"]=>
  string(0) ""
  ["pinged"]=>
  string(0) ""
  ["post_modified"]=>
  string(19) "2022-09-19 17:38:46"
  ["post_modified_gmt"]=>
  string(19) "2022-09-19 15:38:46"
  ["post_content_filtered"]=>
  string(0) ""
  ["post_parent"]=>
  int(0)
  ["guid"]=>
  string(59) "https://ecolres.hun-ren.hu/?post_type=projektek&p=1323"
  ["menu_order"]=>
  int(0)
  ["post_type"]=>
  string(9) "projektek"
  ["post_mime_type"]=>
  string(0) ""
  ["comment_count"]=>
  string(1) "0"
  ["filter"]=>
  string(3) "raw"
}

object(WP_Post)#13369 (24) {
  ["ID"]=>
  int(2028)
  ["post_author"]=>
  string(1) "1"
  ["post_date"]=>
  string(19) "2022-05-09 15:08:17"
  ["post_date_gmt"]=>
  string(19) "2022-05-09 15:08:17"
  ["post_content"]=>
  string(1180) "Az elmúlt 10 ezer évben, a Holocén során a Föld önszabályozó folyamatai folyamatosan fenntartották az emberiség fejlődéséhez megfelelő feltételeket. Most azonban az emberi tevékenység veszélyezteti ezeknek a szabályozó folyamatoknak a működését. Kutatók különböző káros folyamatok tekintetében megbecsülték az emberiség számára még biztonságos működés bolygó szintű határait. A biodiverzitás csökkenés van leginkább túl a biztonságos határon. Ennek a folyamatnak a megállítása vagy legalább lelassításához és az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartható használatához teremtik meg az elméleti alapot a társulások szerveződésének szabályait feltáró kutatások. A jelleg-alapú megközelítések összekapcsolása a modern koegzisztencia elmélettel hatékony eszköz lehet, de további módszertani fejlesztésekre van szükség ezen a területen, elsősorban a fajon belüli változatosság figyelembe vételére. A tervezett projektben ilyen új módszereket fogunk fejleszteni, teszteljük működésüket szimulált adatokon és alkalmazzuk a megfelelőnek bizonyult módszereket terepi vizsgálatokban."
  ["post_title"]=>
  string(82) "A fajon belüli változatosság szerepe a növényközösségek szerveződésében"
  ["post_excerpt"]=>
  string(0) ""
  ["post_status"]=>
  string(7) "publish"
  ["comment_status"]=>
  string(6) "closed"
  ["ping_status"]=>
  string(6) "closed"
  ["post_password"]=>
  string(0) ""
  ["post_name"]=>
  string(71) "a-fajon-beluli-valtozatossag-szerepe-a-novenykozossegek-szervezodeseben"
  ["to_ping"]=>
  string(0) ""
  ["pinged"]=>
  string(0) ""
  ["post_modified"]=>
  string(19) "2022-09-19 17:44:57"
  ["post_modified_gmt"]=>
  string(19) "2022-09-19 15:44:57"
  ["post_content_filtered"]=>
  string(0) ""
  ["post_parent"]=>
  int(0)
  ["guid"]=>
  string(59) "https://ecolres.hun-ren.hu/?post_type=projektek&p=2028"
  ["menu_order"]=>
  int(0)
  ["post_type"]=>
  string(9) "projektek"
  ["post_mime_type"]=>
  string(0) ""
  ["comment_count"]=>
  string(1) "0"
  ["filter"]=>
  string(3) "raw"
}

object(WP_Post)#13912 (24) {
  ["ID"]=>
  int(2049)
  ["post_author"]=>
  string(1) "1"
  ["post_date"]=>
  string(19) "2022-05-09 20:32:47"
  ["post_date_gmt"]=>
  string(19) "2022-05-09 20:32:47"
  ["post_content"]=>
  string(1700) "Az ökológiai kutatások egyik fő célja az élőlényközösségek szerveződését meghatározó folyamatok megértése. Ez az ismeret adja az elméleti hátterét a természetvédelmi tervezésnek és az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartható használatának. A közösségszerveződés szűrők sorozataként fogható fel, ahol a regionális fajkészlet fajainak az a része alkotja a lokális közösséget, amely minden szűrőn átjutott. Ebben a projektben két szűrőre fókuszálunk: a környezeti szűrőre (a fajoknak képesnek kell lenniük túlélni és szaporodni az adott környezetben) és a korlátozott hasonlóságra (az együtt élő fajok populáció-szabályzásának különböznie kell, hogy elkerüljék a kompetitív kizárást). A környezeti szűrő hatására az együtt élő fajok hasonlítanak a helyi környezethez való alkalmazkodást biztosító tulajdonságaikban, míg a korlátozott hasonlóság miatt különböznek a populációregulációhoz kapcsolódó jellegekben (pl. tápanyag felvétel és tápanyag hasznosítás). A jelleg-alapú vizsgálatok ezeket a hatásokat mérik a közösség megfigyelt összetételét null-modellekkel összehasonlítva. A vizsgálatok eredménye erősen függ a kiválasztott jellegektől. Mivel az ilyen vizsgálatokban számos faj jellegeit kell mérni, a legtöbb kutatásban könnyen és olcsón mérhető jellegeket használnak. Ebben a projektben mi eddig ritkán használt jellegeket vizsgálunk, a levelek kémiai összetételét és stabil izotópok arányát, amelyek a könnyen mérhető jellegeknél szorosabban kapcsolódnak a tápanyag felvételhez és a tápanyag-hasznosítás hatékonyságához."
  ["post_title"]=>
  string(113) "Jelleg-alapú társulászerveződés vizsgálatok: a forráshasznosítás jellegek bevonása teljesebb képet ad?"
  ["post_excerpt"]=>
  string(0) ""
  ["post_status"]=>
  string(7) "publish"
  ["comment_status"]=>
  string(6) "closed"
  ["ping_status"]=>
  string(6) "closed"
  ["post_password"]=>
  string(0) ""
  ["post_name"]=>
  string(100) "jelleg-alapu-tarsulaszervezodes-vizsgalatok-a-forrashasznositas-jellegek-bevonasa-teljesebb-kepet-ad"
  ["to_ping"]=>
  string(0) ""
  ["pinged"]=>
  string(0) ""
  ["post_modified"]=>
  string(19) "2022-09-19 17:52:21"
  ["post_modified_gmt"]=>
  string(19) "2022-09-19 15:52:21"
  ["post_content_filtered"]=>
  string(0) ""
  ["post_parent"]=>
  int(0)
  ["guid"]=>
  string(59) "https://ecolres.hun-ren.hu/?post_type=projektek&p=2049"
  ["menu_order"]=>
  int(0)
  ["post_type"]=>
  string(9) "projektek"
  ["post_mime_type"]=>
  string(0) ""
  ["comment_count"]=>
  string(1) "0"
  ["filter"]=>
  string(3) "raw"
}