Kutatócsoportok

Durva-léptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője:

tudományos tanácsadó

A kutatócsoport tagjai:

A kutatócsoport tevékenysége:

A csoport elsősorban földrajzi léptékű vegetációs vizsgálatokat végez, általában vegetációs és környezeti adatbázisok felhasználásával. Ennek során érdeklődésünk fókuszában az éghajlat- és tájhasználat-változás, valamint a biológiai invázió hatásának dokumentálása, modellezése és előrejelzése áll.

A European Vegetation Survey munkacsoporthoz kapcsolódva gondozzuk a hazai cönológiai felvételek adatbázisát, amely alapján elsősorban fátlan vegetációtípusok osztályozásának revízióján dolgozunk. Ehhez kapcsolódóan módszertani fejlesztéseket végzünk a vegetációosztályozás területén.

Növényi tulajdonságok felhasználásával kutatjuk a közösségek szerveződésének szabályait (assembly rules).

Válogatott publikációk

Bede‐Fazekas, Ákos; Somodi, Imelda.: The way bioclimatic variables are calculated has impact on potential distribution models METHODS IN ECOLOGY AND EVOLUTION. 11: 1559-1570
2020

Rédei, Tamás; Csecserits, Anikó; Lhotsky, Barbara; Barabás, Sándor; Kröel-Dulay, György; Ónodi, Gábor; Botta-Dukát, Zoltán.: Plantation forests cannot support the richness of forest specialist plants in the forest-steppe zone FOREST ECOLOGY AND MANAGEMENT. 461: -
2020

Mcdonald Grant C.; Bede‐Fazekas Ákos; Ivanov Anton; Crecco Lorenzo; Székely Tamás; Kosztolányi András.: Landscape and climatic predictors of Kentish Plover (Charadrius alexandrinus) distributions throughout Kazakhstan Ibis, 23 April 2022, Early View
2022

Bede‐Fazekas, Ákos; Somodi, Imelda.: The way bioclimatic variables are calculated has impact on potential distribution models METHODS IN ECOLOGY AND EVOLUTION. 11: 1559-1570
2020

Konrád Krisztina Dóra; Bede-Fazekas Ákos; Molnár Zsolt; Somodi Imelda.: Multilayer landscape classification based on potential vegetation PRESLIA 0032-7786 2570-950X. 94: 631-650
2022

Konrád Krisztina Dóra; Bede-Fazekas Ákos; Bartha Sándor; Somodi Imelda.: Adapting a multiscale approach to assess the compositional diversity of landscapes LANDSCAPE ECOLOGY, (2023)
2023

Botta‐Dukát, Zoltán; Lukács, Balázs András.: Optimal pooling of data for the reliable estimation of trait probability distributions GLOBAL ECOLOGY AND BIOGEOGRAPHY. 30: 1344-1352
2021

Botta-Dukát, Zoltán; Kovács, Bence; Gyalus, Adrienn.: Oversimplified models underestimate the role of local environmental filtering JOURNAL OF VEGETATION SCIENCE 1100-9233 1654-1103. 33: e13154-
2022

Botta‐Dukát, Zoltán.: Are traits drivers or consequences of competition? Comments to Carmona et al JOURNAL OF ECOLOGY. 109: 2540-2549
2021

Csecserits, Anikó; Halassy, Melinda; Lhotsky, Barbara; Rédei, Tamás; Somay, László; Botta-Dukát, Zoltán.: Changing assembly rules during secondary succession: evidence for non-random patterns BASIC AND APPLIED ECOLOGY. 52: 46-56
2021

de Bello, Francesco; Botta‐Dukat, Zoltan; Leps, Jan; Fibich, Pavel.: Towards a more balanced combination of multiple traits when computing functional differences between species METHODS IN ECOLOGY AND EVOLUTION. 12: 443-448
2021

Lengyel, Attila; Botta‐Dukát, Zoltán.: Silhouette width using generalized mean—A flexible method for assessing clustering efficiency ECOLOGY AND EVOLUTION. 9: 13231-13243
2019

Lengyel, Attila; Roberts, David W.; Botta‐Dukát, Zoltán.: Comparison of silhouette‐based reallocation methods for vegetation classification JOURNAL OF VEGETATION SCIENCE. 32: -
2021

Botta-Dukát Zoltán.: Quartile coefficient of variation is more robust than CV for traits calculated as a ratio SCIENTIFIC REPORTS, 13 : 1 Paper: 4671 (2023)
2023

Projektek

A többfajú növényi invázió hatása a lokális és táji szintű diverzitásra

Témavezető:
object(WP_Post)#14050 (24) {
  ["ID"]=>
  int(1323)
  ["post_author"]=>
  string(1) "1"
  ["post_date"]=>
  string(19) "2022-04-11 16:13:25"
  ["post_date_gmt"]=>
  string(19) "2022-04-11 16:13:25"
  ["post_content"]=>
  string(1964) "A biológiai inváziók az egyik legnagyobb kihívást jelentik korunkban az emberiség számára. A távoli utazások megszaporodása és az élőhelyek tönkretétele miatt egyre gyakrabban tapasztalható világszerte a eredetileg távoli vidékekről behurcolt fajok megtelepedése olyan élőhelyeken, ahol korábban még soha nem észlelték őket. Megtelepedés után néhány faj spontán terjedésnek indul és akár tömegessé is válhat. Egy uralkodóvá váló idegenhonos faj alapjaiban változtathatja meg az elözönlött ökoszisztéma tulajdonságait, beleértve a sokféleség és az általa nyújtott javak elvesztését vagy megváltozását. Nagyon gyakran nem egy, hanem több idegenhonos faj egyszerre válik uralkodóvá egy őshonos ökoszisztémában - ezt hívjuk többfajú inváziónak. Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy a több idegenhonos faj együttes hatása hogyan változtatja meg a sokféleséget és az életközösségek működését. Vajon az egyes invazívok hatásai összeadódnak, erősítik, vagy éppen kioltják egymást? A kutatás alapkérdése, hogy milyenné alakul a gyepek és parlagok növényzete a több idegenhonos fajjal történő invázió hatására. Vizsgálni fogom, hogy (i) a selyemkóró (Asclepias syriaca), valamint kanadai és a magas aranyvessző (Solidago canadensis, S. gigantea) különböző mértékű borítása külön-külön és együttes jelenlétük esetén hogyan hat a finom térléptékű sokféleségre, hogy (ii) hogyan különböznek a különböző idegenhonos fajok által elözönlött és nem elözönlött foltokon előforduló őshonos fajok jellegei, illetve hogy (iii) a többfajú invázió hatására hogyan változik meg a közösség változatossága táji léptékben. Az eredmények fontos ismereteket nyújtanak majd az inváziók folyamatairól, valamint szakmai alapot nyújtanak az özönfajok által veszélyeztetett ökoszisztémák kezeléséhez."
  ["post_title"]=>
  string(83) "A többfajú növényi invázió hatása a lokális és táji szintű diverzitásra"
  ["post_excerpt"]=>
  string(0) ""
  ["post_status"]=>
  string(7) "publish"
  ["comment_status"]=>
  string(6) "closed"
  ["ping_status"]=>
  string(6) "closed"
  ["post_password"]=>
  string(0) ""
  ["post_name"]=>
  string(71) "a-tobbfaju-novenyi-invazio-hatasa-a-lokalis-es-taji-szintu-diverzitasra"
  ["to_ping"]=>
  string(0) ""
  ["pinged"]=>
  string(0) ""
  ["post_modified"]=>
  string(19) "2022-09-19 17:38:46"
  ["post_modified_gmt"]=>
  string(19) "2022-09-19 15:38:46"
  ["post_content_filtered"]=>
  string(0) ""
  ["post_parent"]=>
  int(0)
  ["guid"]=>
  string(59) "https://ecolres.hun-ren.hu/?post_type=projektek&p=1323"
  ["menu_order"]=>
  int(0)
  ["post_type"]=>
  string(9) "projektek"
  ["post_mime_type"]=>
  string(0) ""
  ["comment_count"]=>
  string(1) "0"
  ["filter"]=>
  string(3) "raw"
}
Lengyel Attila
Tervezett futamidő: 2021-2024
A biológiai inváziók az egyik legnagyobb kihívást jelentik korunkban az emberiség számára. A távoli utazások megszaporodása és az élőhelyek tönkretétele miatt egyre gyakrabban tapasztalható világszerte a eredetileg távoli vidékekről behurcolt fajok megtelepedése olyan élőhelyeken, ahol korábban […]

A fajon belüli változatosság szerepe a növényközösségek szerveződésében

Témavezető:
object(WP_Post)#13450 (24) {
  ["ID"]=>
  int(2028)
  ["post_author"]=>
  string(1) "1"
  ["post_date"]=>
  string(19) "2022-05-09 15:08:17"
  ["post_date_gmt"]=>
  string(19) "2022-05-09 15:08:17"
  ["post_content"]=>
  string(1180) "Az elmúlt 10 ezer évben, a Holocén során a Föld önszabályozó folyamatai folyamatosan fenntartották az emberiség fejlődéséhez megfelelő feltételeket. Most azonban az emberi tevékenység veszélyezteti ezeknek a szabályozó folyamatoknak a működését. Kutatók különböző káros folyamatok tekintetében megbecsülték az emberiség számára még biztonságos működés bolygó szintű határait. A biodiverzitás csökkenés van leginkább túl a biztonságos határon. Ennek a folyamatnak a megállítása vagy legalább lelassításához és az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartható használatához teremtik meg az elméleti alapot a társulások szerveződésének szabályait feltáró kutatások. A jelleg-alapú megközelítések összekapcsolása a modern koegzisztencia elmélettel hatékony eszköz lehet, de további módszertani fejlesztésekre van szükség ezen a területen, elsősorban a fajon belüli változatosság figyelembe vételére. A tervezett projektben ilyen új módszereket fogunk fejleszteni, teszteljük működésüket szimulált adatokon és alkalmazzuk a megfelelőnek bizonyult módszereket terepi vizsgálatokban."
  ["post_title"]=>
  string(82) "A fajon belüli változatosság szerepe a növényközösségek szerveződésében"
  ["post_excerpt"]=>
  string(0) ""
  ["post_status"]=>
  string(7) "publish"
  ["comment_status"]=>
  string(6) "closed"
  ["ping_status"]=>
  string(6) "closed"
  ["post_password"]=>
  string(0) ""
  ["post_name"]=>
  string(71) "a-fajon-beluli-valtozatossag-szerepe-a-novenykozossegek-szervezodeseben"
  ["to_ping"]=>
  string(0) ""
  ["pinged"]=>
  string(0) ""
  ["post_modified"]=>
  string(19) "2022-09-19 17:44:57"
  ["post_modified_gmt"]=>
  string(19) "2022-09-19 15:44:57"
  ["post_content_filtered"]=>
  string(0) ""
  ["post_parent"]=>
  int(0)
  ["guid"]=>
  string(59) "https://ecolres.hun-ren.hu/?post_type=projektek&p=2028"
  ["menu_order"]=>
  int(0)
  ["post_type"]=>
  string(9) "projektek"
  ["post_mime_type"]=>
  string(0) ""
  ["comment_count"]=>
  string(1) "0"
  ["filter"]=>
  string(3) "raw"
}
Botta-Dukát Zoltán
Tervezett futamidő: 2017-2022
Támogatás összege: 39.768.000 Ft
Az elmúlt 10 ezer évben, a Holocén során a Föld önszabályozó folyamatai folyamatosan fenntartották az emberiség fejlődéséhez megfelelő feltételeket. Most azonban az emberi tevékenység veszélyezteti ezeknek a szabályozó folyamatoknak a működését. Kutatók különböző káros folyamatok tekintetében […]

Jelleg-alapú társulászerveződés vizsgálatok: a forráshasznosítás jellegek bevonása teljesebb képet ad?

Témavezető:
object(WP_Post)#13993 (24) {
  ["ID"]=>
  int(2049)
  ["post_author"]=>
  string(1) "1"
  ["post_date"]=>
  string(19) "2022-05-09 20:32:47"
  ["post_date_gmt"]=>
  string(19) "2022-05-09 20:32:47"
  ["post_content"]=>
  string(1700) "Az ökológiai kutatások egyik fő célja az élőlényközösségek szerveződését meghatározó folyamatok megértése. Ez az ismeret adja az elméleti hátterét a természetvédelmi tervezésnek és az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartható használatának. A közösségszerveződés szűrők sorozataként fogható fel, ahol a regionális fajkészlet fajainak az a része alkotja a lokális közösséget, amely minden szűrőn átjutott. Ebben a projektben két szűrőre fókuszálunk: a környezeti szűrőre (a fajoknak képesnek kell lenniük túlélni és szaporodni az adott környezetben) és a korlátozott hasonlóságra (az együtt élő fajok populáció-szabályzásának különböznie kell, hogy elkerüljék a kompetitív kizárást). A környezeti szűrő hatására az együtt élő fajok hasonlítanak a helyi környezethez való alkalmazkodást biztosító tulajdonságaikban, míg a korlátozott hasonlóság miatt különböznek a populációregulációhoz kapcsolódó jellegekben (pl. tápanyag felvétel és tápanyag hasznosítás). A jelleg-alapú vizsgálatok ezeket a hatásokat mérik a közösség megfigyelt összetételét null-modellekkel összehasonlítva. A vizsgálatok eredménye erősen függ a kiválasztott jellegektől. Mivel az ilyen vizsgálatokban számos faj jellegeit kell mérni, a legtöbb kutatásban könnyen és olcsón mérhető jellegeket használnak. Ebben a projektben mi eddig ritkán használt jellegeket vizsgálunk, a levelek kémiai összetételét és stabil izotópok arányát, amelyek a könnyen mérhető jellegeknél szorosabban kapcsolódnak a tápanyag felvételhez és a tápanyag-hasznosítás hatékonyságához."
  ["post_title"]=>
  string(113) "Jelleg-alapú társulászerveződés vizsgálatok: a forráshasznosítás jellegek bevonása teljesebb képet ad?"
  ["post_excerpt"]=>
  string(0) ""
  ["post_status"]=>
  string(7) "publish"
  ["comment_status"]=>
  string(6) "closed"
  ["ping_status"]=>
  string(6) "closed"
  ["post_password"]=>
  string(0) ""
  ["post_name"]=>
  string(100) "jelleg-alapu-tarsulaszervezodes-vizsgalatok-a-forrashasznositas-jellegek-bevonasa-teljesebb-kepet-ad"
  ["to_ping"]=>
  string(0) ""
  ["pinged"]=>
  string(0) ""
  ["post_modified"]=>
  string(19) "2022-09-19 17:52:21"
  ["post_modified_gmt"]=>
  string(19) "2022-09-19 15:52:21"
  ["post_content_filtered"]=>
  string(0) ""
  ["post_parent"]=>
  int(0)
  ["guid"]=>
  string(59) "https://ecolres.hun-ren.hu/?post_type=projektek&p=2049"
  ["menu_order"]=>
  int(0)
  ["post_type"]=>
  string(9) "projektek"
  ["post_mime_type"]=>
  string(0) ""
  ["comment_count"]=>
  string(1) "0"
  ["filter"]=>
  string(3) "raw"
}
Botta-Dukát Zoltán
Tervezett futamidő: 2021-2025
Támogatás összege: 47.918.000 Ft
Az ökológiai kutatások egyik fő célja az élőlényközösségek szerveződését meghatározó folyamatok megértése. Ez az ismeret adja az elméleti hátterét a természetvédelmi tervezésnek és az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartható használatának. A közösségszerveződés szűrők sorozataként fogható fel, ahol a […]