Hírek

Beporzás: a természetes jobb

A Padovai Egyetem és az Ökológiai Kutatóközpont kutatása a „Nature Communications” című folyóiratban jelent meg, amely szerint az állatok által beporzott gyümölcsök 23%-kal jobb minőségűek. A beporzó szervezetek számos növényfaj, köztük sok, az emberi táplálkozásban használt növény, például a gyümölcsök és zöldségek szaporodásához elengedhetetlenek. A mérsékelt égövi környezetben a beporzók főként rovarok, például méhek, lepkék, sok kétszárnyú (pl. zengőlegyek) és néhány bogár, míg a trópusi és szubtrópusi régiókban a beporzók közé tartoznak a madarak, denevérek és néhány további emlős is. Az elmúlt évtizedekben számos beporzó faj diverzitása és abundanciája világszerte csökkent (beporzó válság vagy pollinációs krízis), ezért a tudományos erőfeszítések e szervezetek mezőgazdaságban betöltött jelentőségének számszerűsítésére összpontosítottak, és számos kísérleti tanulmányt tettek közzé a terméshozamra, a termelés stabilitására és a termés minőségére gyakorolt hatásukról.

Példák, amelyek azt mutatják, hogy a beporzók hatását hogyan vizsgálják a termésminőségre a kutatási kísérletekben. Balról jobbra: beporzók kizárása, szabad állati beporzás, kézi beporzás.

A „Global meta-analysis shows reduced quality of food crops under inadequate animal pollination” című kutatás, amelyet Elena Gazzea és Lorenzo Marini, a Padovai Egyetem, és Batáry Péter az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a Nature Communications folyóiratban tettek közzé, azt a célt tűzte ki, hogy a beporzóknak a termények minőségére gyakorolt hatását először számszerűsítse globális szinten egy meta-analízis segítségével, amely egy olyan statisztikai módszer, amely lehetővé teszi a témában meglévő szakirodalom mennyiségi szintézisét.
Az adatokat a tudományos publikációk főbb adatbázisaiban végzett irodalomkutatással gyűjtötték össze: a világ 48 országában és 48 különböző terményen végzett 190 független tanulmány adatait használták fel. Az állati beporzás hatását úgy számszerűsítették, hogy összehasonlították a beporzókkal és anélkül termesztett termések minőségében – alak, méret, megjelenés, íz és táplálkozási tulajdonságok – mutatkozó különbségeket.
Az eredmények azt mutatják, hogy az állati beporzás kulcsszerepet játszik a mezőgazdasági termelés minőségének meghatározásában. Az állatok által beporzott gyümölcsök átlagosan 23%-kal jobb minőségűek, ami azt jelenti, hogy a gyümölcs minőségének közel egynegyede függ a beporzó állatok jelenlététől.

Az állati beporzók elsősorban a gyümölcsök és zöldségek érzékszervi tulajdonságait (például alakját és méretét), valamint a betakarítás utáni tartósságukat befolyásolják pozitívan, míg a táplálkozási tulajdonságokhoz és az ízhez kevésbé járulnak hozzá. Az állati beporzás minőségre gyakorolt előnyei függetlenek a földrajzi régiótól és a beporzó fajoktól. Az adatelemzések az optimálistól eltérő beporzás jeleit is kimutatták, ami a beporzók csökkenéséből eredhet a mezőgazdasági tájakon, és ez veszélyeztetheti a termények minőségét. Általánosságban azonban a mézelő méhekhez hasonló beporzók használata fenntartja a legjobb minőségű gyümölcs- és zöldségtermesztést.

A nem megfelelő állati beporzásból eredő esztétikai alak- és mérethibák eper esetén

„Tanulmányunk eredményei nagyon fontos következményekkel járnak az agrár-élelmiszeripari ágazat számára” – magyarázza Batáry Péter, a tanulmány szerzője. A feldolgozatlan élelmiszerek, például a gyümölcsök és zöldségek minősége olyan szabványokon alapul, amelyek elsősorban a megjelenésükkel és az eltarthatóságukkal kapcsolatosak.
A nem optimális beporzás következtében a normálistól eltérő gyümölcs- és zöldségtermények a teljes mezőgazdasági termelési láncra kihatnak, a mezőgazdasági termelők jövedelmétől kezdve a fogyasztók döntéséig, hogy megvásárolják-e a terméket vagy sem”. A tökéletlen és rövid életű gyümölcsök termesztése tehát növeli a tápanyagokban gazdag élelmiszerek pazarlását, és a mezőgazdasági területeket feleslegesen terheli, hogy kompenzálja az agrár-élelmiszerpiac számára kielégítő minőségű termelés hiányát.
„A beporzók globális csökkenése nemcsak a terméshozamot és annak térbeli és időbeli stabilitását, hanem a mezőgazdasági termelés minőségét is veszélyezteti. Az állati beporzás és az élelmiszer-pazarlás közötti kapcsolatot az agrár-élelmiszeripari politikák eddig szinte figyelmen kívül hagyták, holott fontos gazdasági, társadalmi és környezeti következményekkel jár, különösen egy olyan korban, amikor a tápanyagokban gazdag élelmiszerek fogyasztása világszerte nem optimális” – magyarázza Elena Gazzea, a tanulmány első szerzője.

További megjelenések a témában:

agroinform.hu - Sokkal jobb minőségű gyümölcsök – ez a titkuk 2023.08.15.

hvg.hu - Kiderült, mitől függ a gyümölcsök minősége - 2023-08-19

origo.hu - Meglepő, mitől lesz minőségibb a gyümölcs - 2023-08-18

agraragazat.hu - Az állati beporzás kulcsszerepet játszik a mezőgazdaságban - 2023-08-19

demokrata.hu - A gyümölcsök minősége a beporzó állatok jelenlététől is függ - 2023-08-18

webradio.hu - 2023.08.18. 12:04:25 A gyümölcsök minősége a beporzó állatok jelenlététől is függ

agroforum.hu - 2023.08.21. Így növelhető akár negyedével a gyümölcsök minősége

cspm.hu - 2023.08.21. Fontos az állati beporzás a gyümölcsöknek - Csak POZITÍVAN Magazin

innotéka.hu - Az állati beporzás jelentősége - 2023-09-07

InfoRádió – Szigma - Interjú Batáry Péterrel - 2023.08.22.

Nyomtatott sajtó:
mti.hu - A gyümölcsök minősége a beporzó állatok jelenlététől is függ - 2023-08-18
agroinform.hu - Aktuális teendők a gyümölcsösben, diófametszéssel kapcsolatos tudnivalók és egy elképesztő magyar innováció 2023.08.20.
player.hu - Jobbak a gyümölcsök, ha állatok is részt vettek a beporzásban - 2023-08-18
szeged.hu - Szeged.hu - Ismét bebizonyosodott, óriási szükség van a beporzó állatokra, hiszen a gyümölcsök minősége tőlük is függ - 2023-08-18
duol.hu - A gyümölcsök minősége a beporzó állatok jelenlététől is függ - 2023-08-20
trademagazin.hu - A gyümölcsök minősége a beporzó állatok jelenlététől is függ - Trade magazin - 2023-08-20
behir.hu - A gyümölcsök minősége a beporzó állatok jelenlététől is függ - 2023-08-19
eduline.hu - Beporzóválság - akár a gyümölcsök minőségét is befolyásolhatja a beporzást végző fajok egyedszámának csökkenése - 2023-08-19
agroinform.hu - Új magyar felfedezés: a beporzás szerepe a gyümölcsök minőségében - 2023-08-20
profitline.hu - Ettől a tényezőtől is függ a gyümölcsök minősége - 2023-08-19
tudas.hu - A gyümölcsök minősége a beporzó állatok jelenlététől is függ - 2023-08-18
Trend FM - Hírek A gyümölcsök minősége közel egynegyed részben függ a beporzó állatok jelenlététől- 2023-08-19
ma.hu - A gyümölcsök minősége a beporzó állatok jelenlététől is függ - 2023-08-19
budaorsiinfo.hu - A gyümölcsök minősége a beporzó állatok jelenlététől is függ - 2023-08-19
24 óra - Új veszély: a beporzóválság - 2023-09-02
Délmagyarország - Új veszély: a beporzóválság - 2023-09-02
Nógrád Megyei Hírlap - Új veszély: a beporzóválság - 2023-09-02
Kisalföld - Itt az új veszély: a beporzóválság - 2023-09-02
Innotéka - Az állati beporzás jelentősége - 2023-09-15

Hírek

Kísérlettel bizonyították a kémiai és a biológiai rendszerek közötti átmeneti szerveződési forma létét

Szathmáry Eörs akadémikus, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi intézet kutatóprofesszorának meghatározó részvételével jelentős új eredményt ért el egy nemzetközi kutatócsoport az élet keletkezésének kutatásában. A publikáció a Nature Chemistry folyóiratban, a világ egyik vezető kémiai szakfolyóiratában jelent meg.

A rendszerkémia tudományága különböző autokatalitikus rendszerek elemzésével és szintézisével foglalkozik, és ezért szorosan kapcsolódik az élet eredetének vizsgálatához, mivel olyan rendszereket vizsgál, amelyek a kémiai és a biológiai evolúció közötti átmenetnek tekinthetők: bonyolultabbak az egyszerű molekuláknál, de egyszerűbbek az élő sejteknél. Az autokatalízis folyamata során a kémiai reakció egyik terméke viselkedik katalizátorként, ahogy egyre többször végigmegy a kémiai reakció, a katalizátorból is egyre több képződik, a folyamat öngerjesztővé válik.

Gánti Tibor már 1978-ban elméletileg leírta az önreprodukáló mikrogömböket. Ezek membránján belül elkülönített (kompartmentalizált), kismolekulájú autokatalitikus anyagcsere-hálózat működik. Elmélete szerint, ahogy zajlik az autokatalitikus folyamat, termelődik a membránt felépítő anyag, ami végül a gömbök osztódásához vezet. E rendszer élő sejtnek tűnhet, de hiányzik belőle a genetikai anyag. Szathmáry definíciója szerint e mikrogömbök „infrabiológiai” kémiai rendszernek tekinthetők, hiszen nem érik el a biológiai szervezettség szintjét, viszont a szokványos kémiai reakciók összetettségét már meghaladják.

Gánti Tibor / Gulyás László festménye

Ilyen rendszerek léte csak kísérletesen igazolható és ezt a kísérletet mutatja be a Nature Chemistry tanulmány. A kísérletet a párizsi ESPCI (École Supérieure de Physique et de Chimie Industrielles) intézet biokémiai laborjában végezték el Andrew Griffiths professzor és munkatársai. Griffiths dolgozta ki korábban a Cambridge-i Egyetemen az in vitro kompartmentalizációs technikát, amellyel apró kompartmentumokat lehet előállítani, és ez nemcsak az evolúciókutatásban hasznos, de a biotechnológiai fejlesztéseket is segítheti. Kutatási együttműködésük Szathmáry Eörs akadémikussal tíz évvel ezelőttre nyúlik vissza, Szathmáry első ERC (Európai Kutatási Tanács) Advanced kutatási támogatásában már dolgoztak együtt.

A tanulmány jelentősége abban áll, hogy a világon elsőként mutatták ki kísérletesen, hogy a genetikai anyag és enzimek nélküli, kis molekulákból álló autokatalitikus reakciók hálózatának működése a kompartmentek növekedéséhez és osztódásához, azaz új generációk kialakulásához vezet. Az eredmény alapvető fontosságú a rendszerkémia elveinek kísérleti igazolása szempontjából, és új irányt mutat az élet eredetének kutatásában is. A kísérlettel bizonyították, hogy lehetséges a kémiai és a biológiai rendszerek közötti átmeneti organizációkat létrehozni.
„Másrészt pedig különösen örülök, hogy ezáltal egy magyar tudós, Gánti Tibor hosszú ideig méltatlanul mellőzött gondolatai fordulnak termőre. Mindez azt mutatja, hogy a mai tudomány fejlődése sem egyértelmű és magától értetődő. Hiába hisszük, hogy ma már nem fordulhat elő, hogy egy-egy eredményt csak évtizedek múltán vesznek komolyan, ez a kísérlet bizonyítja, hogy ilyen hibák még ma is történnek. A tudomány fejlődése mozaikos: bizonyos elemei gyorsan haladnak, más részek viszont évtizedekig stagnálhatnak.”- nyilatkozta Szathmáry Eörs akadémikus az mta.hu-nak.

Szathmáry Eörs Fotó: MTA/Szigeti Tamás

Névjegyek:

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke. Kutatásai során az élet keletkezésétől kezdve az emberi nyelvkészség kialakulásáig számos evolúciós folyamatot vizsgált és modellezett. John Maynard Smithszel közösen írt könyvét, az Az evolúció nagy lépéseit a modern evolúcióbiológia alapműveként tartják számon.

További megjelenések a témában:

HVG - Tudomány - Az élet keletkezése Szathmáry Eörs szaporodó sejtek kialakulása - 2023-08-07

qubit.hu - Szathmáry Eörs és kollégái áttörést értek el a földi élet kezdeteinek kutatásában - 2023-09-04

innoteka.hu - Evolúciós forgatókönyvek - 2023-09-07

Hírek

Fény derül az inváziós poloskákra

Napjainkban drámaian növekszik az idegenhonos fajok száma az egész világon, így Közép-Európában is. Ezek a fajok nem őshonosak nálunk, ám a rendkívül fokozott globalizáció következtében, az elmúlt évtizedek közlekedési, kereskedelmi, áruszállítási gyakorlata miatt számos állatfaj került hozzánk messzi tájakról. Az egyik legújabb jövevény az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys), ami immáron 10 éve akadálytalanul terjed hazánkban. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársai arra keresték a választ, hogy az ázsiai márványospoloska összetett szeme mely spektrális tartományokra a legérzékenyebb és milyen hullámhosszak a legvonzóbbak e faj számára.

A legfajgazdagabb osztály a rovaroké aminek képviselői az egész Földet meghódították: világszerte találkozhatunk a kisebb-nagyobb bogarakkal, legyekkel, darazsakkal, a gyakran színpompás éjjeli és nappali lepkékkel, a vízpartokat őrző szitakötőkkel. Nem meglepő tehát, hogy az inváziós fajok jelentős része is közülük kerül ki, mivel kistermetűek, jól alkalmazkodnak, és igen szaporák. A rovarok közül is a poloskák (Heteroptera) az a csoport, ahonnét a legtöbb inváziós faj ismert. Az ágyi poloska (Cimex lactarius) az évszázadok alatt minden országba eljutott, és az ember fő külső élősködőjévé vált szerte a világon. Közel 50 éve jelent meg hazánkban a platánfákat szívogató platán-csipkéspoloska (Corythucha ciliata), amelyet a platán levelein, illetve a platánfák kérge alatt bárki megtalálhat. Az elmúlt 30 évben kiugróan felgyorsult az inváziós poloskák terjedése. 2000-ben jelent meg nálunk a zöld vándorpoloska (Nezara viridula), amely világszerte komoly növénykártevőnek számít, és idehaza is jelentős problémákat okoz a gyümölcsösökben és zöldségeskertekben – legfőképp a paradicsomon. 2004 óta megállíthatatlanul terjed nálunk a nyugati levéllábú-poloska (Leptoglossus occidentalis), amely a tujákat és a fenyőket pusztítja, igen gyakran repül be épületekbe is.

A legveszedelmesebb, és egyik legújabb jövevény az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys), amely 2013-as első hazai észlelése óta akadálytalanul terjed. Megjelenése és bűze zavarja az embereket, táplálkozása során megszúrja, és élvezhetetlenné teszi a gyümölcsöket és a zöldségeket. Gyakran a zöld vándorpoloskával együtt jelentkezik, óriási egyedszámban képes fellépni. Hazánkban 2019 és 2020 őszén voltak igen komoly, a lakosságot bosszantó “poloskarajzások”, ám 2021-ben is tömeges volt a megjelenésük.

Házfalat ellepő ázsiai márványospolokák (fotó: Horváth Dávid, forrás: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0)

Az említetteken túl közel 20 egyéb idegenhonos poloskafaj ismert hazánkból, előfordulásuknak közvetlenül vagy közvetetten köze van a modern emberi civilizációhoz.
A kutatók az ázsiai márványospoloska összetett szemeinek spektrális érzékenységét vizsgálták elektroretinográfiával, továbbá azt kutatták, hogy melyek azok a spektrális tartományok, amelyek jobban, és melyek azok, amelyek kevésbé vonzóak e címerespoloskák számára.

ERG.jpg: Hangulatkép az elektroretinográfiai mérésről (fotó: Egri Ádám)

„Mérési eredményeink arra utalnak, hogy az ázsiai márványospoloska fotoreceptorkészletét alapvetően kétféle típusú, egy zöld- és egy ultraibolyaérzékeny receptortípus alkotja.” – mondja Egri Ádám, a Journal of Pest Science rangos folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője.
Egy ilyen fotoreceptorkészlet már lehetővé tesz némi színlátást, ami jó eséllyel segíthet a poloskáknak a zöldségek és gyümölcsök vizuális úton történő megtalálásában. A színlátás egyébként kifejezetten elterjedt a rovarvilágban, például méhek, bizonyos szentjánosbogarak, szenderek mind rendelkeznek e képességgel, csak hogy néhány példát említsünk.
A vizsgálatok során arra is fény derült, hogy miként függ az ázsiai márványospoloska fényhez való vonzódása a fény hullámhosszától. Az valószínűleg sokunk számára ismert, hogy ezek a rovarok vonzódnak a fényhez, hiszen főleg ősszel, amikor a telelőhelyet kereső egyedek rejtekhelyet keresnek, előszeretettel repülnek be lakások és házak ablakain alkonyatkor, amikor már égetjük a lámpát.
„Kísérleteinkből kiderült, hogy ezek a poloskák annál nagyobb vonzalmat éreznek a fény iránt, minél kisebb a fény hullámhossza” – mondja Mészáros Ádám PhD hallgató.
Más szóval az emberi szem számára pirosas, sárgás fények a legkevésbé, míg a kék és ultraibolya fények a leginkább vonzóak e rovarok számára. Ebből következik, hogy a rövidebb hullámhosszokban gazdag hideg fehér fényű lámpák vonzóbbak a poloskák számára, mint a meleg fehér fényűek, amikben inkább a spektrum hosszabb hullámhosszú komponensei dominálnak. Érdemes lehet tehát inkább meleg fényű lámpákat használni otthonunkban, ha csökkenteni szeretnénk a poloskák (és más rovarok) által okozott kellemetlenségeket.

Kiemelt kép: Ázsiai márványospoloska (fotó: Kriska György)

További megjelenések a témában:

telex.hu - Egy egyszerű trükkel megálljt parancsolhatunk a hívatlan, büdös látogatóknak - 2023-08-28

agrarszektor.hu - Nyakunkon a poloskainvázió: méreg helyett így védekezhetsz ellenük - 2023-08-28

infostart.hu - Támadnak a poloskák – félelmetes, hogy mit látnak - 2023-08-29

hellovidek.hu - Véget érhet a szenvedés? Kiderült, így űzhetjük el leghatásosabban a poloskákat a lakásból - 2023-08-28

origo.hu - Veszélyes poloskák terjednek Magyarországon - 2023-08-28

magyarhirlap.hu - Veszélyes poloskák terjednek Magyarországon 2023.08.29.

greenfo.hu - A meleg fehér fény segít távol tartani a poloskákat - 2023-08-30

magyarhirlap.hu - Kiderült, milyen fényeket kedvelnek leginkább a poloskák 2023.08.30.

qubit.hu - Hideg fényre gyűlnek a márványpoloskák - 2023-08-30

blikk.hu - Magyar kutatók rájöttek, hogyan lehet távol tartani a poloskákat-2023-08-31

agroinform.hu - Új felfedezés: magyar kutatók jöttek rá, hogyan akadályozhatjuk meg a poloskák otthonunkba jutását - 2023-09-03

raketa.hu - Magyar kutatók jöttek rá, hogyan lehet csökkenteni az esélyét, hogy a poloskák bejussanak a lakásba - Raketa.hu - 2023-09-03

tudomanyplaza.hu - Az ázsiai márványospoloska nem akármilyen fényhez vonzódik - 2023-09-03

agroinform.hu -Poloskamentes otthon? Van rá megoldás! - 2023-09-14

Nyomtatott sajtó:
boon.hu - Egyre drámaibb a helyzet: veszélyes poloskák terjednek hazánkban - 2023-08-28
bama.hu - Egyre drámaibb a helyzet: veszélyes poloskák terjednek hazánkban - 2023-08-28
erdon.ro - Egyre drámaibb a helyzet: veszélyes poloskák terjednek hazánkban - 2023-08-28
kemma.hu - Egyre drámaibb a helyzet: veszélyes poloskák terjednek hazánkban - 2023-08-28
ripost.hu - Közeledik a poloskaszezon: íme néhány hatásos fegyver ellenük - 2023-08-28 16
szoljon.hu - Egyre drámaibb a helyzet: veszélyes poloskák terjednek hazánkban - 2023-08-28
delmagyar.hu - Egyre drámaibb a helyzet: veszélyes poloskák terjednek hazánkban - 2023-08-28
agroforum.hu - A poloskák egyszerű módszerrel tarthatók távol - 2023-08-29
evamagazin.hu - Ezzel a trükkel megakadályozhatod, hogy berepüljenek hozzád a poloskák - 2023-08-29
agroinform.hu - Ezzel az egyszerű módszerrel tényleg megvédheted az otthonodat a poloskáktól - 2023-08-30
blikk.hu - Magyar kutatók rájöttek, hogyan lehet távol tartani a poloskákat 2023.08.31.
Blikk Nők - Itt a tuti módszer a poloskák ellen - 2023-09-06

Hírek

Árpád híd fénysorompó – Tudományos innováció a dunavirág védelmében

Fénnyel a városi fényszennyezés ellen

A dunavirág kérészfaj nyár végi rajzását évről-évre nagy érdeklődés övezi, hiszen ilyenkor akár a tiszavirág nyár eleji rajzását is meghaladó mértékű kérésztömeg jelenhet meg a Dunán, illetve annak mellékfolyóin, például a Rábán vagy az Ipolyon. A hidak és a folyópartok világító fényforrásaihoz vonzódó és azok körül órákig röpködő dunavirág egyedek különleges “táncát” ilyenkor sokfelé meg lehet figyelni.

A dunavirág a tiszavirághoz hasonlóan védett kérészfaj, melynek tömegrajzásait 1960-as évek után évtizedekig nem lehetett megfigyelni a Dunánál a víz szennyezettsége miatt. 2010 utáni visszatérése a vízminőség egyértelmű javulását jelzi, ám tömeges megjelenésével egy korábban nem vizsgált összetett ökológiai csapdára is fény derült.

Fotó: Potyó Imre

A kérész nőstények a párosodás után úgynevezett kompenzációs repülésbe kezdenek, melynek során a folyó középvonala felett a folyásiránnyal szemben repülnek néhány km-t, mielőtt lerakják petéiket. Repülésüket a vízről visszavert vízszintesen poláros fény vezérli. Ha útjukat egy híd keresztezi, annak tükörképe és a híd árnyéka eltünteti e folytonos poláros jelet, miáltal a kérészek megszakítják kompenzációs repülésüket. Mivel a dunavirág rajzása sötétedés után történik, a feltorlódó, erős fototaxissal rendelkező kérészeket a hidak és a parti fényforrások magukhoz vonzzák. Később a rovarok a lámpák alatti aszfalt útra szállnak le petézni, mert az aszfaltfelszínt tévesen víznek érzékelik a róla visszavert erősen és vízszintesen poláros fény miatt. A lerakott peték kiszáradva elpusztulnak, így veszélybe kerül a dunavirág utódgenerációja. Mivel rajzáskor egy adott helyszínen sokmillió egyed lehet érintett, a természetvédelmi kár óriási. Az elpusztult és eltaposott kérészek tetemei gyakran egybefüggő síkos réteget alkotnak, ami közlekedésbiztonsági szempontból igen balesetveszélyes.

kérész rajzás Fotó: Potyó Imre

A probléma megoldására a legkézenfekvőbb megoldás a közvilágítás lekapcsolása lenne a rajzás időszakára, ez azonban forgalmas útszakaszokon újabb közlekedésbiztonsági kockázatot okozna. Alternatív megoldásként az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet és az ELTE munkatársai egy olyan fénysorompót alakítottak ki, mely a kérészeket a víz felszíne fölött tartva megakadályozza, hogy a kérésztömeg a folyót elhagyva a part menti vagy a hídon lévő lámpákhoz repüljön.

Budai Duna-ág Fotó: Kriska Ferenc

A fejlesztés fontos részét képezte az a kutatás, amelyben az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai, Egri Ádám, Kriska György és Mészáros Ádám arra keresték a választ, hogy milyen spektrumú fénnyel lehet a dunavirágot a leghatékonyabban vonzani. A kísérleti adatok kiértékelése során arra az eredményre jutottak, hogy a dunavirág fényhez való vonzódása a hullámhossz csökkenésével nő. Eredményeiket a nívós Insect Conservation and Diversity szaklapban közölték.

Egyeztetés indulás előtt Kriska György és Egri Ádám. Fotó: Kriska Ferenc

A tahitótfalui Tildy Zoltán hídon 2019 tavaszán e megfontolások eredményeként született meg a világviszonylatban első kérészvédő fénysorompó. A fénysorompó a híd pilléreire folyásirányban felszerelt két nagy fényerejű, kék színű LED-es fényforrásból áll, amelyek alkonyatkor automatikusan kapcsolnak be négy órás üzemidőre a rajzási időszak 3–4 hetében minden este. A hatás fokozása céljából a hídon lévő meleg fehér közvilágítási lámpák fényereje a fénysorompó üzemelése alatt automatikusan a hatóságok által még engedélyezett minimális szintre csökken. Így a védő fénysorompók még feltűnőbbé válnak a rajban érkező dunavirágok számára, ezért a kérészeknek a lehető legnagyobb hányada a fénysorompókhoz vonzódik és nem repül fel a hídra. Ennek eredményeképp egyrészt a dunavirág utódgenerációja nem szenved akkora kárt, másrészt pedig a hídon kisebb valószínűséggel alakul ki balesetveszélyes kérésztetem-takaró.

A dunavirág védelmében tett intézkedések sorában igen fontos lépés, hogy most már a budapesti Árpád hídon is bevetésre készek a tudományos innováció eredményeként megalkotott kérészmentő lámpák. Számos szakmai megbeszélést követően egy esős estén, 2023. augusztus 1-én zajlott le az az utolsó helyszíni egyeztetés és terepi kipróbálás, amely során a Főpolgármesteri Hivatal, a Belügy Minisztérium, a Budapest Közút Zrt., a Hajózási Engedélyezési és Ellenőrzési Osztály illetékesei és az Ökológiai Kutatóközpont szakértői Egri Ádám és Kriska György vízre szállva is szemrevételezték az elkészült védőeszközt és meghatározták ennek működési keretét.

Szemrevételezés a Dunáról. Háttérben Egri Ádám, előtérben Kriska György Fotó: Kriska Ferenc

A pesti és a budai Duna-ág pilléreire kettesével felszerelt kérészvédő fények a közvilágítással együtt kerülnek bekapcsolásra a kérészrajzás néhány hetében és este 11-ig működve segítik a dunavirág túlélését a budapesti folyószakaszon. A fények a víz felé irányulnak így nem növelik a Főváros fényszennyezését.

Budai Duna-ág Fotó: Kriska Ferenc
Pesti Duna-ág Fotó: Kriska György

Habár a fényszennyezés káros ökológiai hatásairól számtalan tanulmány készült már, igen ritkán születik olyan, amelyben a megoldási javaslat is benne rejlik. Minden bizonnyal ennek tudható be, hogy az Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak fentebb említett tanulmányát a Science tematikus összefoglalója is idézte mint jó gyakorlatot a rovarok közvilágítás okozta pusztulásának megakadályozására:A dunavirággal kapcsolatos kutatásokról már három díjnyertes filmet is megtekinthetnek az érdeklődők. Ezek a kezdeti lépésektől egészen a kérészvédő fénysorompó megvalósításáig mutatják be a kérészek megmentéséért folytatott küzdelmet:
A dunavirág mentőakció (50 perc) – 2016
A dunavirág rejtély (40 perc) – 2022
Poláros Világ (60 perc) – 2022

További megjelenések a témában:

24.hu - Fénysorompókkal mentenék meg a dunai kérészeket 2023.08.06.

greenfo.hu - Fénnyel a városi fényszennyezés ellen – tudományos innováció a dunavirág védelmében - 2023-08-05

player.hu - Fénysorompót szereltek az Árpád hídra, de nem a gyorshajtók miatt - 2023-08-04

ng.24.hu - Dunavirágmentő lámpák az Árpád hídon is 2023.08.10.

telex.hu - Még a szuperhold sem indította be a dunavirágok tömegrajzását - 2023-09-02

Hírek

Sikeresen ívott a magyar bucó a mohácsi Duna-szakaszon idén tavasszal

Szalóky Zoltán, Maroda Ágnes és Sály Péter, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) halökológusai immár harmadik éve végeznek halállomány-felmérést a kutatóközpont Közcélú Monitorozási projektje keretében, Tóth Balázs (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) és Mórocz Attila (Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság) szakmai közreműködésével. Június végén Mohácsnál számos, idei szaporulatból származó, 32–42 mm közötti testhosszú magyar bucó-ivadékot fogtak a kutatók. Ez örömteli meglepetésnek számít, ugyanis a hazánkban fokozottan védett őshonos halfaj csak ritkán kerül szem elé.

Fotó: Idei szaporulatból származó magyar bucó-ivadékok a testhossz-mérő tálcán Fotó: Szalóky Zoltán

A magyar bucó (Zingel zingel) a Duna és a Dnyeszter vízgyűjtőjén őshonos, hazánkban fokozottan védett fenéklakó sügérféle halfaj. Teste hosszan elnyúlt orsó alakú, szája alsó állású, pikkelyei a bőrében mélyen ülő, úgynevezett fésűs pikkelyek, ezért kézbe véve – a többi sügérféléhez hasonlóan – érdes tapintású. A felnőtt egyedek testhossza jellemzően 20–30 cm. A nagy folyók kavicsos, homokos aljzatú, gyors sodrású mederfenekén gerinctelenekkel és kisebb halakkal táplálkozik. Szaporodása a vizek tavaszi melegedésével márciusban, áprilisban történik. Mivel jellemzően a parttól távolabbi mederfenéken tartózkodik, a Duna parti életterében végzett tudományos halállomány-felmérések során csak néha kerül szem elé, ha mégis, akkor többnyire növendék, illetve felnőtt példányokkal lehet találkozni.

Növendék magyar bucók Fotó: Szalóky Zoltán
Magyar bucó (nagyobb példány) és közeli rokona, a német bucó (kisebb példány). Az éjszaka aktív életmódot élő bucók szemének ezüstös fénylését a szem ideghártyájához kapcsolódó fényvisszaverő réteg (tapetum lucidum) okozza. Fotó: Maroda Ágnes
Fotó: Mélységi elektromos keceháló leengedés előtt (Fotó: Szalóky Zoltán)

Ritka előfordulása okán örömteli meglepetést okozott, hogy június végén Mohácsnál számos, idei szaporulatból származó, 32–42 mm közötti testhosszú magyar bucó-ivadékot fogtak a kutatók.
Szalóky Zoltán, Maroda Ágnes és Sály Péter, az ÖK halökológusai immár harmadik éve végeznek halállomány-felmérést a kutatóközpont Közcélú Monitorozási projektje keretében, Tóth Balázs (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) és Mórocz Attila (Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság) szakmai közreműködésével.

A kutatók a Duna főágában éjjel a parti, nappal a mélységi életteret mintázták. A mélységi mintákban nagy számban fogták a magyar bucó közeli rokonának, a szintén fokozottan védett német bucónak (Zingel streber) a felnőtt egyedeit is. Továbbá, a magyar bucó mellett előkerültek a védett selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) idei ivadékai is. E faj élőhelye és életmódja hasonlít a bucófajokéhoz, de jobban kötődik a homokos aljzathoz és a mérsékeltebb áramláshoz.

Fotó: Éjszakai mintavétel a parti élettérben Fotó: Maroda Ágnes

További megjelenések a témában:

magyarhirlap.hu - 2023.08.02. Sikeresen ívott a magyar bucó a mohácsi Duna-szakaszon

agrotrend.hu - Sikeresen ívott a magyar bucó - 2023-08-02

origo.hu - Sikeresen ívott a magyar bucó a mohácsi Duna-szakaszon - 2023-08-02

webradio.hu - Sikeresen ívott a magyar bucó a mohácsi Duna-szakaszon - 2023-08-02

pecsiujsag.hu - Örömteli meglepetés: sikeresen ívott a magyar bucó a mohácsi Duna-szakaszon - 2023-08-02

ma.hu - Sikeresen ívott a magyar bucó a mohácsi Duna-szakaszon - 2023-08-03

magyarhirlap.hu - 2023.08.02. Sikeresen ívott a magyar bucó a mohácsi Duna-szakaszon

agrarszektor.hu - 2023.08.06. Hatalmas fogás: nem mindennapi halakat találtak a magyar kutatók

ng.24.hu - 2023.08.05. Magyar bucók a mohácsi Duna-szakaszán

berek.hu - Jó hír: sikeresen szaporodik a Dunában a fokozottan védett hal - 2023-08-04

Nyomtatott sajtó:
mti.hu - Sikeresen ívott a magyar bucó a mohácsi Duna-szakaszon - 2023-08-02
baranyavar.hu - Sikeresen ívott a magyar bucó a mohácsi Duna-szakaszon - 2023-08-05
teol.hu - Sikeresen ívott a magyar bucó a mohácsi Duna-szakaszon - 2023-08-06

Hírek

Elindult az első vízi ökológiai kísérlet az Ökológiai Kutatóközpont vácrátóti kísérleti területén

A vácrátóti „Tízhold” területen az Ökológiai és Botanikai Intézet és a Vízi Ökológiai Intézet közös munkája nyomán a növényházi kísérleti rendszerrel párhuzamosan két mezokozmosz infrastruktúrát is kiépítenek a kutatók, amelyek rövid- és hosszú távú kísérletek végzésére lesznek alkalmasak. Ezek közül az ÖK Mezokozmoszok kísérleti infrastruktúra készült el elsőként, és már zajlik benne az első kísérlet, amelynek során a Vízi Ökológiai Intézet kutatói a klímaváltozás (hőhullámok) és a fragmentáció együttes hatását vizsgálják egy OTKA projekt keretein belül.

Egyszerűsített kísérletes ökoszisztémák (mezokozmoszok) kiépítése a kísérleti területen

A H2020 AQUACOSM-plus projekt Transnational Access programja lehetőséget biztosított arra, hogy számos külföldi kutató és gyakornok is részt vehessen a kísérletben. A program kiemelt célja a kutatók közti kapcsolatépítés mellett, hogy minél több hallgató és fiatal kutató megismerkedhessen a kísérletes vízi ökológia eszköztárával és gyakorlatot szerezzen a projekt partnereinél zajló mezokozmosz kísérletekben való aktív részvételen keresztül. Az Ökológiai Kutatóközpont így összesen 10 nemzetközi vendéget fogad a következő két hónap során a program keretein belül Görögországból, Szerbiából, Spanyolországból, az Egyesült Királyságból, Chiléből és Uruguay-ból, akikhez csatlakozik egy törökországi Erasmus+ hallgató és több magyar egyetemista gyakornok is.

Az ÖK Mezokozmoszok (a jelenleg még kialakítás alatt álló Magyar Kísérletes Tóhálózattal közösen) elnyerték az NKFIH „Ígéretesen fejlődő kutatási infrastruktúra” elismerését.

Hírek

A nagy folyók kovaalga közösségében is súlyos károkat okoz a tartós csapadékhiány

Az időjárási szélsőségek, az aszály hatása azonnal szembetűnő például a mezőgazdasági területeken, vagy az erdők esetén. A klimatikus szélsőségek, bár talán kevésbé érzékelhetően, de hasonlóan jelentős következményekkel járnak a folyók élővilágára is.

Az Ökológiai Kutatóközpont VÖI Tisza-kutató Osztályán működő Funkcionális Algológiai Kutatócsoport kutatói a Győr-Moson-Sopron vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztály munkatársaival együttműködésben a Rába folyó bevonatlakó kovaalga közösség összetételének hosszú távú változásait vizsgálták.

A Rába Magyarország harmadik legnagyobb folyója, a Duna legjelentősebb hazai mellékfolyója. Vízgyűjtőjén az elmúlt öt évben a csapadék drasztikus csökkenését tapasztalták a környezetvédelmi gyakorlatban dolgozó szakemberek, akik azzal a megfigyeléssel keresték meg az ÖK kutatóit, hogy a trendszerűen, folyamatosan csökkenő csapadék mennyisége valószínűleg a bevonatalkotó kovaalga közösségek összetételére is hatással van.

A közös munka eredményeként a rangos Ecological Indicators folyóiratban megjelent publikációjukban a következő kérdésre keresték a választ: az egyszeri aszályos események és a trendszerű, azaz folyamatos csapadékcsökkenés hasonló változásokat eredményez-e a folyó kovaalga (diatóma) összetételében? Ugyanis más ökoszisztémákban már kimutatták, hogy az élőlényközösségek ellenálló képessége eltérő lehet attól függően, hogy az aszály rendszeresen, hosszan tartóan, vagy csak időszakosan lép fel.
Folyóvizeink jó állapotának fenntartása, a károsító hatások, pl. tápanyag terheltség csökkentése fontos társadalmi érdek, ennek jogszabályi hátterét az EU Víz Keretirányelv (bővebben angolul, magyarul) határozza meg, amelyet Magyarország is követ. Felszíni vízfolyásaink ökológiai állapotának jellemzésére, nyomon követésére a szakemberek a folyók élővilágát rendszeresen monitorozzák, amelyben kiemelt szerepe van a bevonatalkotó kovaalgáknak is. Ezek a parányi élőlények meghatározó szerepet töltenek be a táplálékláncban, ahogy az elsődleges termelésben is.

„Bár mikroszkopikus méretűek, az általuk is alakított biofilm (bevonat) már szabad szemmel is jól látható, tapintható, pl. a strandok lépcsőin, köveken, parti és vízi növényeken. Talán kevesen tudják, hogy mekkora csodát is rejt ez a bevonat, kis erdőként tárul fel a mikrovilág, ha adott a lehetőség megfelelő nagyításon megnézni, ahol vannak a felszínen megtapadó, sokszor igen apró fajok, hasonlóan a gyepszinthez és kiemelkedő, elágazók, hasonlóan a fákhoz. Mint ahogy az erdőket is, úgy a bevonatot is a környezet alakítja, az ott található fajok és egyedek száma, az, hogy milyen tulajdonságokkal bíró fajok fordulhatnak egyáltalán elő az adott biofilmben nagyban függ attól, milyen hatások érik az adott vizet. A tápanyag-terhelés mellett olyan veszélyeztető források, mint a gyógyszer származékok mennyiségének növekedése, a vízhőmérséklet emelkedése, a víz tartózkodási idejének megváltozása, vagy akár a vízszint és vízhozam drasztikus csökkenése, vagy éppen a villámárvizek levonulása jelentősen befolyásolja ennek a parányi erdőnek az összetételét. Ez pedig végül más, magasabb rendű taxonómiai csoportokra, pl. vízi gerinctelenekre, halakra, is hatással lesz.” – mondta el B-Béres Viktória tudományos főmunkatárs, a tanulmány egyik vezető szerzője.

Ezen folyamatok megértéséhez kiemelten fontos a hosszú távú adatsorok elemzése és értékelése. A tanulmány szerzői a Rába esetében rendelkezésre álló 15 évet felölelő adatsorokat használták fel a vizsgálatukhoz. A 2007-től 2021-ig tartó időszakot az éves csapadékösszegek alapján két részre lehetett osztani. 2007-2016-ig fluktuáló, szárazabb és nedvesebb évek váltották egymást, míg 2017-től a monoton csökkenő éves csapadékösszegek voltak a jellemzők.
„Eredményeink azt mutatták, hogy az egyszeri száraz események alig befolyásolták a bevonatalkotó kovaalga állományok összetételét, ill. biológiai sokféleségét. Ezzel szemben a folyamatosan csökkenő csapadék (aszályos időszak) kifejezetten csökkentette a fajszintű és a funkcionális (egyedre jellemző tulajdonságon alapuló) változatosságot. A korábbi hasonlattal élve, mintha az apró erdőnk erdős pusztává változott volna. Dominánssá váltak a kicsi, az alzathoz erősen tapadó fajok, mint pl. az Amphora pediculus és Reimeria sinuata és nagyon lecsökkent a nagyobb „fa jellegű” fajok aránya. Ez azért is probléma, mert ezek a típusú algák a folyó táplálékhálózatában fontos szerepet töltenek be, csigák, makroszkopikus gerinctelenek táplálékai, tehát a hiányuk, vagy legalábbis egyedszámuknak a csökkenése a folyók nagyobb termetű élővilágára is károsan hat” – mondta B-Béres Viktória.

Reimeria sinuata: az egyik kovaalga faj, amely az aszály hatását jelezte a Rábában

Ebben a tanulmányban először elemezték az egyszeri száraz események és a csapadékmennyiség trendszerű változásai hatása közötti különbségeket egy nagy folyó bevonatlakó kovaalga közösségére. Az eredmények egyértelműen rávilágítottak arra, hogy az éves csapadékmennyiség folyamatos csökkenése sokkal jelentősebb összetételbeli és biodiverzitásbeli változásokat eredményez, mint az egyszeri száraz év. Az éghajlati forgatókönyvek a közeljövőben szélsőséges vízháztartási viszonyokat vetítenek előre, beleértve a hosszabb csapadékszegény időszakokat is. Ezért minden olyan ismeret, amely előre jelzi a folyók mikroszkopikus élővilágának változásait, segíthet a hatóságok cselekvési terveinek kidolgozásában a folyóvízi ökoszisztémák funkcionális és szerkezeti jellemzőinek megőrzése, és ezáltal a bevonatlakó algaközösségek által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása érdekében. A tanulmány közvetetten arra is felhívja a figyelmet, hogy mennyire sérülékenyek akár a nagy, állandó vízellátottságú vízi ökoszisztémák is az aszályos időszakokra, ezért rendkívül fontos a felelős vízgazdálkodás. A lakosság is segíthet azzal, hogy ha jelzik a zöldhatóságok ( pl. Győr, Debrecen) felé a rendkívüli vízszennyezéseket, nyers szennyvíz leeresztést, a vízpartokon szemét lerakását, elpusztult nagy mennyiségű kagyló vagy haltetemeket.

Publikáció

Zsuzsanna Nemes-Kókai, Krisztián Kovács, Gábor Borics, Rezső Mayer, Zoltán Novák, Ákos Gábor Robotka, Júlia József, Károly Érczes, Áron Lukács, Viktória B-Béres: Continuous precipitation loss induced more pronounced compositional and diversity changes in the lotic phytobenthos than one-off drought events Ecological Indicators, Volume 148, 2023, 110051, ISSN 1470-160X,
https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2023.110051.

Cím kép: Mintavétel a Rábából

További megjelenések a témában:

klubradio.hu - Interjú Béres Viktóriával, az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet tudományos főmunkatársával - 2023-07-20

qubit.hu - Az ÖK kutatóinak eredményei szerint a nagy folyók kovaalga-közösségeiben is súlyos károkat okoz a tartós csapadékhiány - 2023-07-19

agrarszektor.hu - Elképesztő felfedezést tettek a magyar kutatók a folyókkal kapcsolatban - 2023-07-22

Hírek

Megnyitott az MTA Fenntartható Technológiák Alprogram honlapja

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 195. közgyűlésének Díszünnepségét követő sajtótájékoztatón jelentette be Freund Tamás, az MTA elnöke, a nyilvánosság számára, hogy a tudós testület négy témában indít nemzeti kutatási programot. Egyik alprogram, amely az Ökológiai Kutatóközpont részvételével valósul meg, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program Fenntartható technológiák alprogramja (FFTNP FTA) . Az alprogram a víztudományoktól az agrártudományokon és az újgenerációs környezeti monitoring rendszerek fejlesztésén át az energetikáig meglehetősen széles multidiszciplináris mezőben működik majd. Az ökológia területén az ökoszisztémák fenntarthatósága és helyreállítása, az ökológiai szolgáltatások biztosíthatósága a program kiemelt kutatási iránya.

A kutatási program szakmai kidolgozásával és megvalósításának vezetésével az MTA elnöke Bozó László akadémikust bízta meg. A négy éves kutatási program megvalósítására konzorciumi keretek között kerül sor. Megvalósító konzorcium: Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) (konzorciumvezető), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), Agrártudományi Kutatóközpont (ATK), Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI), Miskolci Egyetem (ME), Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), Pannon Egyetem (PE), Szegedi Tudományegyetem (SZTE). Az FFTNP FTA működésének időtartama: 2022. december 1. – 2026. november 30. (48 hónap). A támogatás összesen (négy évre szólóan) 3 626 835 882 Ft

Elkészült az MTA Fenntartható Technológiák Alprogram honlapja, ahol folyamatosan követhetők a program eredményei és a kapcsolódó események: https://fenntarthatotechnologiak.hu/

Forrás: MTA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS TECHNOLÓGIÁK NEMZETI PROGRAM FENNTARTHATÓ TECHNOLÓGIÁK ALPROGRAM

Hírek

A közutakon bekövetkező állat-gépjármű ütközések emberi tényezőire fókuszálva vizsgáltuk a gázolások kivédésének lehetőségeit

A Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport tagjai a közúti állat-gépjármű ütközések hátterében álló emberi tényezőket vizsgálták egy kérdőíves felmérés segítségével. A gépjárművezetők válaszai alapján jelentős összefüggéseket mutattak ki az ütközések előfordulása, valamint a sofőrök attitűdje és vezetési szokásai között. Az eredményeket bemutató tanulmány a Journal of Environmental Management című tudományos folyóiratban jelent meg.

A dinamikusan fejlődő úthálózat jelentős terhet ró a szárazföldi ökoszisztémákra, növeli az ember és a vadon élő állatok közötti konfliktushelyzetek számát és súlyosságát, amelyek a legtöbb esetben állat-jármű ütközésekben nyilvánulnak meg. Ezek komoly problémákat vetnek fel mind természetvédelmi, mind közlekedésbiztonsági szempontból. Számokban kifejezve évente több százmillió gerinces állat esik gépjárművek okozta gázolások áldozatául világszerte, jelentős anyagi károkat és személyi sérüléseket okozva. A probléma természetesen nem új keletű, már évtizedek óta felfigyeltek rá a kutatók, és számos, főként terepi felmérésekre épülő vizsgálat is történt e téren. Segítségükkel sikerült listát készíteni az érintett fajokról, megbecsülni a természetvédelmi károkat, illetve beazonosítani úgynevezett forró pontként működő útszakaszokat, ahol az elütések gyakorisága nagyobb az átlagnál.

„Kutatásunk újdonságát az adja, hogy a közúti forgalomban részt vevő személyek szemszögéből vizsgálja a problémát. A gépjárművezetők tapasztalata és a témáról alkotott véleménye is sok, a balesetmegelőzés szempontjából hasznos információt tartalmaz, amelyeket így lehetőségünk van összegyűjteni és értékelni” – magyarázta Borza Sándor, a cikk egyik első szerzője, aki egyben a Kooperatív Doktori Program ösztöndíjas PhD-hallgatója.

Nagyon fontos figyelembe venni továbbá, hogy az érintett gépjárművezetői társadalmi réteg mennyire érdekelt a témában, milyen hatással van rá az okozott természetvédelmi vagy anyagi kár, és milyen megoldásokat tart jónak vagy egyáltalán elfogadhatónak annak mérséklésére.

„A felmérés iránt rengetegen érdeklődtek, összesen 2123 ember töltötte ki a kérdőívünket, ami világviszonylatban is kiemelkedőnek számít” ‒ emelte ki Borza Sándor. „Arra voltunk kíváncsiak, hogy a sofőrök milyen állatokat gázoltak el életük során, keletkezett-e anyagi káruk, és legfőképp, hogy a vezetési szokásaik és attitűdjük befolyásolta-e az elütés valószínűségét.”

Az eredmények azt mutatják, hogy a sofőrök majdnem felének volt legalább egy ütközése valamilyen állattal élete során, és minden negyedik szenvedett anyagi kárt. Nagyobb eséllyel történt ilyen esemény férfiakkal, elsősorban azokkal, akik éves szinten nagy távolságot tesznek meg, főként másodrendű utakat használnak és nagy méretű gépjárművet vezetnek. A lassabb vagy dinamikusabb vezetési stílus nem befolyásolta az ütközés valószínűségét. „Ez nem jelenti azt, hogy ez a két dolog egyáltalán nem függ össze, hiszen a kutatások alátámasztják, hogy bizonyos sebesség felett nem lehet eléggé lassítani ahhoz, hogy elkerüljük az ütközést” – tette hozzá Borza Sándor. A sofőröknek a természetvédelemhez és a közlekedésbiztonsághoz való hozzáállását az állat-gépjármű ütközések kapcsán jelentősen befolyásolta, hogy korábban ütöttek-e el már valamit. A válaszadók több mint harmada osztotta meg a közlekedésbiztonság javításának lehetőségeivel kapcsolatos véleményét. A legnépszerűbb intézkedési forma a védelmi berendezések – vadvédelmi kerítés, vadátjáró – telepítése volt, emellett sokan jelölték meg a figyelemfelkeltő és közúti táblák hasznosságát, valamint a vadásztársaságok kiemelt szerepét, beleértve a vadászható nagyvadak egyedszámának kontrollját is.

Forrás: ScienceDirect-Better safe than sorry – Understanding the attitude and habits of drivers can help mitigating animal-vehicle collisions - 14 April 2023 https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0301479723007053

További megjelenések a témában:

origo.hu - Az ÖK kutatócsoportja a közutakon bekövetkező állat-gépjármű ütközések emberi tényezőire fókuszálva vizsgálta a gázolások kivédésének lehetőségeit - 2023-07-06

greendex.hu - Az állat-gépjármű ütközéseket vizsgálták - 2023-07-06

ng.24.hu - A gépjármű-állat ütközéseket vizsgálták - 2023-07-15

Hírek

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Pályázatot nyert Halassy Melinda

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma június 8-ai ülésén döntött az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj elnyerésére idén benyújtott pályázatokról. A szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján 155 fiatal kutató részesül a támogatásban.

A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése.

A Bolyai-ösztöndíj akadémiai támogatásként hidat képez a Magyar Tudományos Akadémia, az MTA doktorai és a fiatal kutatói generáció tagjai között. Fontos, hogy az utóbbiak számára a PhD-fokozat megszerzése után kiszámíthatóságot, tervezhetőséget biztosítson az önálló kutatói pálya megkezdéséig terjedő időszakban.

Idén 834 érvényes pályázat érkezett be. A pályázók közül 155-en részesülnek a támogatásban, az Ökológiai Kutatóközpontból Halassy Melinda, tudományos főmunkatárs, a Restaurációs Ökológiai kutatócsoport vezetője.

A 2023-ban nyertes pályázatot benyújtó fiatal kutatóknak a Bolyai-ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket a szeptemberi Bolyai-napon adják majd át.

Forrás: mta.hu - Százötvenöt fiatal kutató nyerte el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját

Hírek

FENNTARTHATÓ-E MÉG A FENNTARTHATÓSÁG?

Tudós-beszélgetés, interaktív kutatói-, és gyermekprogramok

A 2023. június 24-ei esemény témája a fenntarthatóság eszméje és ennek ütközése a valósággal, a beszélgetésen három szakavatott akadémikus professzor egy ökológia iránt nyitott humorista moderálásával járja körül a kérdést. A nyárestét a fantasztikus magyar zongoravirtuóz és zenei kuriózum Szentpéteri Csilla & Band koncertje zárja.

A fenntarthatóság eszméje, miszerint a jelen jólléte ne veszélyeztesse a jövő generációkét, már több évtizedre tekint vissza. Ennek ellenére, a most ránk jutó természeti erőforrások többszörösét használjuk fel. Ennek következménye, hogy a rendelkezésünkre álló „készleteket” kimerítjük. Egykor gyakori fajok állományai kihalnak, a globálisan növekvő fogyasztás miatt a javak előállítására felhasznált nyersanyagok kifogyhatnak, romlik a környezet általános állapota, felborulhat a gazdaság, a társadalom és a természet egyensúlya. A helyzet drámai voltát, illetve a megoldások lehetőségeit három hozzáértő segítségével vitatjuk meg egy kötetlen beszélgetés során.

Program

Tudományos interaktív és gyermekprogramok: 15.00-18.00

1) Kutatások a fenntartható erdőgazdálkodás és az erdők védelme érdekében
Az erdőkben megtalálható mohák-zuzmók, mikroklíma mérő műszerek bemutatása, és betekintés a fák méretének, a rajtuk megjelenő mikroélőhelyek mérési módszereibe.

2) A kis tavak élővilága: az algáktól a kétéltűekig
A kis tavak, mint például a kertekben megbúvó apró kerti tavak nagyon változatos élővilágot rejtenek. Titkaik feltárására és az őket érő emberi behatások megértéséhez hasonlóan változatos eszközökre van szükségünk. Bemutatjuk a környezeti DNS és mikroszkópos technikákon alapuló vizsgálatokat, a vízi ökológusok tradicionális eszköztárát és a kutatásunk középpontjából álló különféle élőlényeket.

3) Természetbarát kert: őshonos növényfajok a kertben
Mi magunk is hozzájárulhatunk a biodiverzitás megőrzéséhez akár a kertünkben, balkonunkon. A természetbarát kertek kialakításához szeretnénk gyakorlati segítséget adni az érdeklődőknek és az őshonos növényeink magjaival kapcsolatos érdekességekkel, játékokkal is készülünk.

4) Szúnyogmonitor: Szúnyogmonitor mikroszkópos program
Ismerkedjünk meg a szúnyogmonitor programmal, amely hazánk csípőszúnyog állományának folyamatos felmérését és monitorozását végzi. Kiemelten fontos az inváziós csípőszúnyogok monitorozása, mert e jövevényfajok potenciálisan számos, emberre és háziállatokra egyaránt veszélyes kórokozót terjeszthetik, így folyamatos járványügyi fenyegetettséget jelentenek. A monitoring során lakossági bejelentések és terepi csapdázásos mintavételezés révén gyűjtünk adatokat a fajok elterjedéséről és aktivitásáról egész évben. A begyűjtött mintákat folyamatosan szűrjük különböző kórokozókra genetikai módszerekkel, és az eredményekről mindenki számára hozzáférhető elterjedési térképeket készítünk.

5) Hogyan boldogulnak a városainkban fészkelő madarak?
Miért éheznek a városi madarak? Mit árulnak el a városi parkjainkban költő madarak életének nehézségeiről a fészekkamerás videófelvételek, a rádiótelemetriás nyomkövetés, a madárgyűrűzés és a madarak környezetében élő ízeltlábúak vizsgálata? A Pannon Egyetem Viselkedésökológia Kutatócsoportjánál mindebbe betekinthetsz!

6) Talaj = ÉLET! – A Talajtani Intézet bemutatója
A Talajtani Intézet tudományos kutatási eredményeivel segíti és támogatja a fenntartható, környezetkímélő talajhasználatot, illetve a talajok védelmét, lévén az egyik – ha nem a – legfontosabb természeti erőforrásunk. Az interaktív bemutató célja, hogy szemléltesse a talaj-növényzet-víz kapcsolatát, a talajok vízgazdálkodásának, szűrő-tisztító és tápanyag-szolgáltató funkciójának életünkben betöltött szerepét. Színes, interaktív programunk keretében lehetőség nyílik az érdeklődők számára egy ismeretlen világ, a parányi talajlakók felfedezésére is, melyek sok esetben szemmel nem is láthatóak, de annál érdekesebbek és izgalmasabbak.

7) Vízi makrogerinctelen élővilág, vizek felmérése – A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet bemutatója

8) Kertünk, a növények egyik „Noé bárkája” – bemutatjuk a sokféleséget – A Nemzeti Botanikus Kert ismeretterjesztő játékai
Varietas delectat – mi sem érzékeltetné jobban a sokféleséget, mint az öt kontinensről származó több mint 12 000 féle növény a Kert 22 hektárján a vizes élőhelyektől a trópusok őserdők fajain keresztül a sivatagok specialistáiig, s mindehhez gazdag állatvilág is társul. Ez az élő múzeum, mint ahogy más növénykertek is, egyben menedék: az élőhelyek gyors ütemű pusztulása rávilágít arra, milyen fontos az élőhelyen kívüli megőrzés.

Tudós-beszélgetés 18.00 – 19.00

A beszélgetést Garamszegi László, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója és Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az est fővédnöke nyitja meg.

Bozó László – akadémikus
Gelencsér András – a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Báldi András – a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Moderátor: Litkai Gergely – újságíró

Piknikezés

Szentpéteri Csilla & Band koncert 20:30

 

Hírek

Kiss Réka az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj nyertesei között

A Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat 2010-ben hozták létre a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók környezetvédelmi kutatási eredményeinek elismerésére. A Pályadíjakat Szathmáry Eörs, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke adta át 2023 június 12-én az MTA Székházában. A 2023-ban díjazottak egyike Kiss Réka, az Ökológiai Kutatóközpont ’Lendület’ Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport tudományos munkatársa.

Kiss Réka az elismerést a gyeprekonstrukciós módszerek fejlesztésével, tesztelésével és a gyepi növényzet biodiverzitásának növelésével kapcsolatos kutatásaiért kapta. Kutatásaiban Réka és kutatótársai fajgazdag gyepek létrehozását tűzték ki célul a lehető legkisebb energia- és költség ráfordítással. A gyepek létrehozásához fűmagot és kétszikű fajok alkotta diverz magkeveréket használtak. Arra keresték a választ, hogy a kétféle keverék vetésében mekkora az az időablak, amikor a legfajgazdagabb gyepek kialakulhatnak a legkisebb energia- és költségbefektetéssel. A kutatás eredményei kihangsúlyozzák, hogy a gyeprekonstrukció korai szakaszában befektetett nagyobb munkamennyiség megtérül: az egyidejű vetés eredményezi a legnagyobb fajgazdagságot, az ilyen vetésekben a legsikeresebb a vetett kétszikűfajok megtelepedése, és itt a legkisebb a gyomosodás mértéke. A vizsgált lehetőségek közül ez tehát a leginkább költséghatékony módszer, míg a későbbi, nem összehangolt vetések kevésbé eredményesek, és további beavatkozásokat tesznek szükségessé.

A pályázat alapjául szolgáló cikkek listája

Kiss, R., Deák, B., Tóth, K., Lukács, K., Rádai, Z., Kelemen, A., Miglécz, T., Tóth, Á., Godó, L., Valkó, O. (2022): Co-seeding grasses and forbs supports restoration of species-rich grasslands and improves weed control in ex-arable land. Scientific Reports 12: 21239. https://doi-org/10.1038/s41598-022-25837-4

Kiss, R., Deák, B., Tóthmérész, B., Miglécz, T., Tóth, K., Török, P., Lukács, K., Godó, L., Körmöczi, Zs., Radócz, Sz., Kelemen, A., Sonkoly, J., Kirmer, A., Tischew, S., Švamberková, E., Valkó, O. (2021): Establishment gaps: biodiversity hotspots to support the colonization of target species in species-poor grasslands. Restoration Ecology 29(S1): e13135. doi: 10.1111/rec.13135

Kiss, R., Deák, B., Tóthmérész, B., Miglécz, T., Tóth, K., Török, P., Lukács, K., Godó, L., Körmöczi, Z., Radócz, S., Borza, S., Kelemen, A., Sonkoly, J., Kirmer, A., Tischew, S., Valkó, O. (2021): Zoochory on and off: A field experiment for trait-based analysis of establishment success of grassland species. Journal of Vegetation Science 32: e13051. doi: 10.1111/JVS.13051

Fotó: MTA Kommunikáció – Szigeti Tamás

Hírek

Abonyi András a Vizi Ökológiai Intézet tudományos főmunkatársa Lendület pályázatot nyert

Az MTA nagy presztízsű, Lendület Programjának idei pályázati felhívására több mint 100 pályázat érkezett. A szakértői értékelések, a Lendület Zsűri és a Lendület Bizottság javaslata alapján az Akadémia elnöke döntött a támogatandó kutatócsoportok kiválósági rangsoráról és a támogatási összegekről. Az eredményeket az MTA 2023. június 7-én tette közzé. A nyertesek között, egyetlen ökológuskent szerepel Abonyi András, aki a „Folyóvízi plankton ökoszisztéma működése: egy folyó-holtág gradiens megközelítés a közösségszerveződés-működés kapcsolatának megértéséhez” c. pályázatával nyert jelentős támogatást kutatócsoport alakítására.

A Lendület Folyóvízi Plankton-ökológiai Kutatócsoport Abonyi András vezetésével a plankton biológiai sokféleségének szerepét vizsgálja majd az emberi tevékenységekre adott válaszban, beleértve a globális felmelegedés hatásait, nagy folyókban és holtágaikban. A globális felmelegedés fajvesztéshez vezet, ami a biodiverzitás-ökoszisztéma-működés (BEF) kapcsolatnak megfelelően gyengíti az ökoszisztémák működési hatékonyságát és stabilitását. A plankton biológiai sokfélesége kulcsfontosságú a folyóvízi ökoszisztémák stabil működéséhez, ugyanakkor a BEF összefüggés folyóvízi planktonra alulkutatott. A Duna planktonjának példáján a Lendület csoport tagjai a BEF kapcsolatot több trofikus szinten kutatják majd, valamint a lebegő algák és fogyasztóik közötti trofikus kapcsolat mentén a BEF hosszú távú trendjeit globális nagy folyó adatsorokon. A csoport további vállalása, hogy hazai holtmedrek példáján kutatják az emberi hatások következményeit a plankton közösség-szerveződésére és működésére a vertikális környezeti heterogenitás (hőmérsékleti rétegződés), mint mechanizmuson keresztül, valamint kísérletesen a plankton biológiai sokféleségének szerepét a megváltozott környezeti viszonyokra adott közösségi válaszban. A Lendület csoport várható eredményei növelik majd a folyóvízi kutatás láthatóságát a Duna középső szakaszáról, és evidenciát szolgáltatnak a biológiai sokféleség ökoszisztéma-működésben és szolgáltatások fenntartásában betöltött szerepére, így a köz javát szolgálva.

Fotó: Extrém alacsony Duna vízállás, Szentendrei-sziget, Kisoroszi, 2018. augusztus, készítette: Abonyi András

Hírek

Batáry Pétert az Academia Europea tagjává választották

Batáry Péter tájökológust, az MTA doktorát, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadóját, a Lendület Táj és Természetvédelmi Ökológiai kutatócsoport vezetőjét, az Academia Europaea tagjává választották.

Az Academia Europaea pán-európai, akadémiaként működő nem kormányzati szervezet. Célja a kiválóság előmozdítása a bölcsészettudományok, a jogtudomány, a gazdaság-, társadalom- és politikatudományok, a matematika, az orvostudomány, valamint a természet- és technológiatudományok területén. A szervezet 1988-ban alakult, jelenleg több mint 5100 tagja van, köztük számos Nobel-díjas.

Forrás: Academia Europaea tagság

Hírek

A „Poláros Világ” című film III. díjat nyert a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztiválon

A „Poláros Világ” című film elnyerte a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztivál III. díját. A film írója és rendezője: Dr. Kriska György az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos tanácsadója.

2016-ban magyar tudósok kapták az év legmulatságosabb kutatásáért járó rangos fizikai Ig Nobel -díjat. Díjazott publikációjuk címe igencsak meglepő volt: Miért vonzzák a szitakötőket a fekete sírkövek? Viccesnek hangzik, de nagyon komoly problémára világít rá. A magyar tudósok természetesen nem a „temető ökoszisztémáira” voltak kíváncsiak. Azt próbálták kideríteni, hogy egyes felületek miért vonzzák a rovarokat. Évekig tartó intenzív kutatásuk során kiderült, hogy a megoldás kulcsa a visszavert fény polarizációs mintázatában rejlik, mely az emberi szem számára alig észlelhető, de különböző rovarok számára látható. A polarizációs jelet használják például vizes élőhelyeik felismerésére.

Ezek a vizuális információk több millió évig segítették a rovarok túlélését, de mi, emberek, elkezdtük az optikai környezetük átalakítását, így az állatok egyre több hamis és gyakran halálos jelzést kapnak. A mesterséges felületekről, például napelemekről, aszfaltutakról, ablakokról, autókról, alapvetően minden fényes tárgyról származó fénytükröződések, napi szinten több milliárd állat ökológiai csapdáit jelentik.  A „Poláros világ” című egyórás film betekintést nyújt a fent leírt jelenségekbe. A filmes kalandozások nyomán egyértelművé válik, hogyan válhatott rendkívül fontossá egy látszólag nevetséges és marginális felfedezés. A film végére kiderül, hogyan lehet megmenteni a veszélyeztetett vízirovarokat, megváltoztatni a városképet, biztonságosabb hidakat és kikötőket építeni, haszonállatainkat megvédeni a vérszívóktól – és még azt is megérthetjük, miért vannak csíkok a zebrán.

A film elérhetősége

A filmhez kapcsolódó tudományos blog elérhetősége: https://polarosvilag.blog.hu/2022/12/21/bemutatkozas_966

 

A „Poláros világ” című film az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_N_21 pályázati program finanszírozásában készült el.

A film alkotói: narrátor: Sztarenki Pál, operatőr: Kriska Ferenc, Lerner Balázs, Balázs Gergely, zene: Ruskó Péter, Székely Márton, vágó: Lerner Balázs, írta és rendezte: Kriska György, producer: Babinszki Edit

 

 

 

Hírek

Mennyire képesek ellenállni a hőhullámoknak az állóvízi ökoszisztémák?

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének (ÖK VÖI) munkatársai Vad Csaba vezetésével egy nemzetközi együttműködésben végzett kutatásban arra keresték a választ, hogy mennyire ellenállóak az állóvízi ökoszisztémák egy hőhullám negatív hatásaival szemben. Szintén vizsgálták, hogy a környező élőhelyekről történő diszperzió, azaz más fajok érkezése képes-e gyorsítani az ökoszisztémák helyreállását. A mezokozmoszokban planktonközösségekkel végzett kísérletük során a kutatók megállapították, hogy a hőhullám drasztikusan csökkentette a plankton mennyiségét, az elsődleges fogyasztó zooplanktonra – például a vízibolhákra – gyakorolt negatív hatása miatt. A környező élőhelyekről történő diszperzió e kutatásban csak limitált hatásúnak bizonyult, és kizárólag a lebegő algák fitoplankton növekedését befolyásolta némileg pozitívan. A hőhullám következtében mind a közösségek összetétele, mind trofikus szerkezete megváltozott, ami hosszú távon is hatással lehet az ökoszisztémák működésére. Az eredményeket bemutató tanulmány az egyik vezető nemzetközi ökológiai szakfolyóiratban, a Global Change Biologyban jelent meg.

A globális éghajlatváltozás során egyre gyakoribbá váló és egyre intenzívebb hőhullámok komoly veszélyt jelentenek a biológiai sokféleségre, az ökoszisztémák működésére és az emberiségnek biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokra. Mindezek miatt fontos megérteni, hogy milyen mechanizmusok befolyásolják az élőlény közösségek szélsőséges hőmérsékleti eseményekkel szembeni ellenállását és az azokból való felépülést. Ez a tudás szükséges ahhoz, hogy pontosabban tudjuk előre jelezni, illetve ellensúlyozni a biodiverzitás-csökkenést és annak következményeit, valamint minél hatékonyabb stratégiákkal támogathassuk a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.

Az ÖK VÖI munkatársa, Vad Csaba vezetésével végzett kutatásban a nemzetközi kutatócsoport arra kereste a választ, hogy a diszperzió általi összeköttetések a környező tavakkal elősegítik-e az ökoszisztémák alkalmazkodását a hőhullám okozta stresszhez („térbeli biztosítás hipotézis”). A másfél hónapig tartó vizsgálatot a kutatók mesterséges tavakban, úgynevezett mezokozmoszokban végezték. Ezekben a kísérletes rendszerekben a laboratóriumi körülményekhez képest sokkal realisztikusabban modellezhetők a természetes ökoszisztémákban zajló folyamatok, ugyanakkor egymástól elkülönítve vizsgálhatók az egyes stresszorok és hatásmechanizmusaik és, ami a természetes élőhelyeken azok komplexitása miatt nem lehetséges.

Az osztrák WasserCluster Lunz kutatóintézet mezokozmosz-rendszere, amelyben a kutatás zajlott

Az eredmények szerint a hőhullám következtében lecsökkent a plankton mennyisége, elsősorban a zooplanktonra, például a vízibolhákra gyakorolt negatív hatás miatt. Ez egy természetes tó esetében például azt jelentheti, hogy időlegesen kevesebb táplálék jut a halak számára, vagy akár algavirágzás is kialakulhat, hiszen e kis mikroszkopikus állatok fontos szerepet töltenek be az algák mennyiségének szabályozásában. A környező élőhelyekről diszperzió útján történő betelepülés hatása ebben a kísérletben viszonylag csekélynek bizonyult, és csak a fitoplankton hőhullám utáni gyorsabb növekedésében nyilvánult meg. Az eredmények szerint a közösség biomasszája a diszperziótól függetlenül is visszaállt a nem zavart szintre. Ugyanakkor a közösség összetétele és trofikus szerkezete megváltozott, ami az ökoszisztéma működésének akár hosszú távú változását is maga után vonhatja.

A vizsgálat alapján elmondható, hogy már egy rövid, mintegy egyhetes hőhullám is megváltoztathatja a vízi ökoszisztémák fajösszetételét és a köztük lévő interakciókat, ami potenciálisan hosszú távú következményekkel jár. Ezeket a hatásokat tovább súlyosbíthatja az ökoszisztémák élőhely-vesztésből eredő fragmentációja, ami a megmaradó élőhelyek térbeli elszigetelődését növeli, ezáltal az élőlények diszperzió általi visszatelepülését csökkenti. Az ökológusok további, hosszabb távú kutatásokat sürgetnek a hőhullámok hatásainak megértése és az esetleges alkalmazkodási stratégiák kifejlesztése érdekében.

A kutatás a H2020 AQUACOSM projekt keretében, valamint a H2020 AQUACOSM-plus és az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium támogatásával valósult meg.

Fotók: Horváth Zsófia

Publikáció:

Vad Cs. F., Hanny-Endrédi A., Kratina P., Abonyi A., Mironova E., Murray D. S., Samchyshyna L., Tsakalakis I., Smeti E., Spatharis S., Tan H., Preiler C., Petrusek A., Bengtsson M. M. & Ptacnik R. (2023). Spatial insurance against a heatwave differs between trophic levels in experimental aquatic communities. Global Change Biology 29: 3054–3071. (IF2021: 13.211 | SCimago2022: D1)

 

További megjelenések a témában:

origo.hu - tudomány - Már egy rövid hőhullám is megváltoztathatja a vízi ökoszisztémákat - 2023-06 -25

tudas.hu - Már egy rövid hőhullám is megváltoztathatja a vízi ökoszisztémát - 2023-06-22

mti.hu - ÖK-kutatás: már egy rövid hőhullám is megváltoztathatja a vízi ökoszisztémák fajösszetételét - 2023-06-22

webradio.hu - ÖK-kutatás: már egy rövid hőhullám is megváltoztathatja a vízi ökoszisztémák fajösszetételét - 2023-06-22

ng.24.hu - Az állóvízi ökoszisztémák mennyire képesek ellenállni a hőhullámoknak? - 2023-06-22

agrarszektor.hu - Döbbenetes felfedezést tettek a magyar kutatók a tavakkal kapcsolatban - 2023-06-24

greendex.hu - Sérülékenyebbek az állóvízi ökoszisztémák, mint korábban gondoltuk - Greendex - 2023-06-24

tisztajövő.hu - ÖK-kutatás: már egy rövid hőhullám is megváltoztathatja a vízi ökoszisztémák fajösszetételét - 2023-06-27

Alternatívenergia.hu - ÖK-kutatás: már egy rövid hőhullám is megváltoztathatja a vízi ökoszisztémák fajösszetételét 2023-06-28

blikk.hu - Valóban vízhiánnyal jár a kánikula? A szakértő elárulta - 2023-06-26

magro.hu - Veszély a vízre a rövid hőhullám is: borulhat az állóvízi ökoszisztémák fajösszetétele - 2023-07-25

Nyomtatott sajtó:
Blikk - Lukács Balázs: Takarékoskodni kell a vízkészletekkel - 2023-06-27

Hírek

A Svájci-Magyar Együttműködési Program delegációjának látogatása Vácrátóton

2023. május 22-én a Svájci-Magyar Együttműködési Program II. delegációját láttuk vendégül. A Miniszterelnökség kérésére mintaprojektként mutathattuk be az Intézet korábbi geotermikus fejlesztését.  A Norvég Finanszírozási Mechanizmusok és a Magyar Tudományos Akadémia közel egy milliárdos támogatásával 2012-ben zárult beruházás a kutatóintézet és Vácrátót település energetikai fejlesztését célozta. A projekt eredményeként a Nemzeti Botanikus Kert üvegházaiban, a kutatóközpont épületeiben, valamint egyes helyi önkormányzati fenntartású létesítményeben a gázalapú fűtést egy új, innovatív geotermikus és biomasszán alapuló fűtési rendszerre cserélték. A találkozón megvitatták a rendszer kialakítása és 10 éves működése során összegyűlt tapasztalatokat, melyeket a Svájci Alap II. koordinálása során hasznosíthatnak.

Hírek

A biológiai invázió hazai kutatásának új központjaként az ÖK vezetésével megalakult az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Invázióbiológiai Divíziója

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) vezetésével a közelmúltban alakult meg az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium (EBNL) Invázióbiológiai Divíziója. A részt vevő szakemberek fő küldetése, hogy felmérjék az inváziós fajok általi fenyegetettség mértékét, a probléma kezelésére egy egységes ökológiai keretrendszert dolgozzanak ki, és a tudományos eredményekre támaszkodva hatékony gyakorlati javaslatokat fogalmazzanak meg a döntéshozók számára az invázió elleni védekezési stratégiák kidolgozásához. A projekt további konzorciumi tagjai a Pécsi Tudományegyetem (PTE), az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) és az ELKH Állatorvostudományi Kutatóintézet (ÁTKI).

A Föld növény- és állatvilága évmilliók alatt fejlődött ki. A populációkat óceánok, hegyláncok, tengerek és folyók választották el egymástól, így minden kontinensnek, és ezen belül az egyes különböző léptékű földrajzi egységeknek sajátos, az adott területre jellemző biodiverzitása alakulhatott ki. Történelme során az emberiség – különösen a nagy földrajzi felfedezések korától kezdve – tömegesen telepített át szándékosan vagy hurcolt be véletlenül növény- és állatfajokat olyan területekre, ahol azok eredetileg nem voltak őshonosak. Az elmúlt évtizedekben a globalizációval vált különösen nagymértékűvé az idegenhonos fajok valamilyen gazdasági célú betelepítése, illetve a szállítással, közlekedéssel vagy a turizmus során történő véletlen behurcolása. Ezeknek a fajoknak egy része – kiszabadulva az emberi ellenőrzés alól – új élőhelyén spontán terjedésbe kezd az őshonos flóra és fauna kárára. Az új fajok megjelenésével az eredeti közösségek tagjainak ökológiai kapcsolatrendszere átrendeződik, és e változások következtében a természetes ökoszisztémák összetétele és működése megsérül, számos őshonos faj visszaszorul vagy kipusztul.

Már a 19. században megjelentek szakcikkek például a behurcolt növények kivadulásáról, a probléma a 20-21. századra azonban olyan mértékűvé vált, hogy egy új tudományterület – az invázióbiológia, inváziós ökológia – foglalkozik ezekkel a kérdésekkel.

Napjainkban a földi ökoszisztémákat a klímaváltozás és a biodiverzitás rohamos csökkenésének kettős krízise fenyegeti. A biodiverzitás-csökkenés egyik legfőbb oka – az élőhelyek módszeres pusztítása és feldarabolása mellett – az inváziós fajok térnyerése. Az inváziós jelenségek alapesete, amikor a gazdasági vagy esztétikai megfontolásból betelepített növény- vagy állatfaj kikerülve a tenyésztés vagy termesztés körzetéből „özönfajjá” válik, eluralja a korábban változatos őshonos ökoszisztémát. Erre példa a méhlegelőként telepített selyemkóró (Asclepias syriaca) vagy a magas aranyvessző (Solidago gigantea), amelyek mára a védett és természetközeli gyepterületeink súlyos leromlását, pusztulását okozzák.

Az inváziós jelenségek köre azonban ennél sokkal szélesebb. Ma már sok példát ismerünk arra, hogy a betelepített vagy spontán betelepült fajok vektorként (hordozóként) olyan új kórokozókat hoznak magukkal, amelyek az adott területen korábban nem létező új betegségeket, potenciálisan járványokat okozhatnak. A közelmúltban például több inváziós csípőszúnyog- és kullancsfaj is megjelent Európában, amelyek számos, emberre és háziállatokra egyaránt veszélyes kórokozót – többek között vírusokat és fonálférgeket – terjeszthetnek, amelyek többféle emberi betegséget és például a kutyák szívférgességét okozzák. A mezőgazdaság számára új kihívást jelent az inváziós növények hatása a beporzóközösségekre vagy az inváziós szipókás kártevők, atkák, poloskák megjelenése és kártétele például szőlőkben, gyümölcsösökben, ami jelentősen csökkenti a mezőgazdasági termelés hatékonyságát.

A biológiai invázió tehát egy olyan komplex problémakör, amely a biodiverzitás csökkenésén túl közvetlenül hat a gazdaság és a társadalom számos szegmensére, a természetes élőhelyek csökkenésére, az őshonos fajok visszaszorulására és eltűnésére, a mező- és erdőgazdálkodás hatékonyságára, továbbá nem utolsósorban az emberi egészségre egyrészt a természetközeli, egészséges környezet elvesztése, másrészt közvetlenül az újonnan megjelenő kórokozók vagy allergének révén.

A több szinten jelentkező hatások súlyát jelzi, hogy az Európai Unió évente több mint 12 milliárd eurót költ az inváziós fajok elleni védekezésre, valamint az általuk okozott károk kiküszöbölésére, és ez az összeg évről évre nő. Az IPBES (Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services) legújabb globális értékelése alapján az inváziós fajok országonkénti száma 70 százalékkal emelkedett 1970 óta, és a jelenleg számontartott inváziós fajok több mint egyharmada az utóbbi négy évtizedben jelent meg először egy az őshazáján kívüli biogeográfiai régióban. Világviszonylatban Európa és Észak-Amerika területén fordul elő a legtöbb inváziós faj, Magyarország is inváziós forrópontnak számít. Hazánkban az elmúlt évszázadban több száz új faj jelent meg, jónéhány közülük jelentős ökológiai változásokat idézett elő.

A biológiai invázióhoz kapcsolódó jelenségeket különböző szakterületek képviselői is intenzíven kutatják, köztük ökológusok, virológusok, növényvédelmi szakemberek, orvosok, azonban az egyes részterületeken még számos megválaszolatlan kérdés van. Ma még nem lehetséges az inváziós folyamatok olyan jellegű előrejelzése, mint ahogy például a különböző klímaszcenáriók eltérő feltételek esetén mutatják a várhatóan bekövetkező állapotokat.

A Széchenyi Terv Plusz program keretében az RRF-2.3.1-21-2022-00006 számú projekt támogatásával a közelmúltban alakult meg az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Invázióbiológiai Divíziója. Az ÖK vezetésével, a PTE, az ATK, a MATE, az ÁTE és az ÁTKI konzorciumi tagokkal működő Invázióbiológiai Divízió fő küldetése, hogy a jövevényfajok általi tényleges fenyegetettség felmérésére és kezelésére egy egységes ökológiai keretrendszert dolgozzon ki, és a tudományos eredményekre támaszkodva hatékony gyakorlati megoldásokra tegyen javaslatokat. A kutatás során a szakemberek feltérképezik és dokumentálják az egyes, társadalmi hatásuk szempontjából kulcsfontosságú hazai inváziós fajok megjelenését és terjedését, ideértve az inváziós növényeket, csípőszúnyogokat, növényi kártevőket, vadfajokat. Az invázió folyamatának, hajtóerejének megértése nélkülözhetetlen a hatások megértéséhez, az invázió előrejelzéséhez és a védekezési stratégiák kidolgozásához. Kísérletes rendszerekben integráltan vizsgálják az inváziós fajok terjedési sikerét meghatározó tulajdonságokat és többek között azt, hogy az emberi mobilitás hogyan járul hozzá az inváziós fajok terjedéséhez. Szintén tanulmányozzák az inváziós fajoknak az őshonos fajokra, az ökoszisztémák működésére és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatását. Az invázió társadalmi és gazdasági következményeinek megértéséhez az érintett szakmai szereplőkkel közösen vizsgálják az invázió mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási hatásait, továbbá növény-, állat- és humán egészségügyi vonatkozásait. A feltárt eredmények alapján prediktív modelleken, mesterséges intelligencián és molekuláris módszereken alapuló olyan új technológiákat fejlesztenek, amelyek azonosítják és előrejelzik a kritikus inváziós eseményeket, emellett az inváziós fajok elleni védekezéshez is új módszereket fejlesztenek és tesztelnek.

Az EBNL Invázióbiológiai Divízió tagjai kiemelt feladatuknak tartják az inváziós problémakörről és a veszélyek aktuális mértékéről való folyamatos, széles körű tájékoztatást, valamint javaslatok megfogalmazását a döntéshozók számára az invázió elleni védekezési stratégiák kidolgozásához.

Csatolt dokumentum(ok):

mti.hu - AM: az inváziós fajok behurcolása és terjedése világszerte a biodiverzitás csökkenésének egyik legfőbb okozója - 2023-09-11

További megjelenések a témában:

agrotrend.hu - Az inváziós fajok behurcolása és terjedése világszerte a biodiverzitás csökkenésének egyik legfőbb okozója - 2023-09-12

erdo-mezo.hu - Az inváziós fajok okolhatók a vadon élő fajok 60%-ának kipusztulásában - 2023-09-12

berek.hu - Egyre nagyobb károkat okoznak az invazív fajok - 2023-09-12

magyarhirlap.hu - az inváziós fajok behurcolása és terjedése világszerte a biodiverzitás csökkenésének egyik legfőbb okozója - 203-09-11

hirado.hu - AM: Az inváziós fajok behurcolása és terjedése világszerte a biodiverzitás csökkenésének egyik legfőbb okozója - 2023-09-11

tudas.hu - az inváziós fajok behurcolása és terjedése világszerte a biodiverzitás csökkenésének egyik legfőbb okozója - 2023-09-11

forestpress.hu - AM: az inváziós fajok behurcolása és terjedése világszerte a biodiverzitás csökkenésének egyik legfőbb okozója (MTI)

origo.hu - Egyre súlyosabb fenyegetést jelentenek az invazív fajok - 2023-09-11

hir.ma - AM: az inváziós fajok behurcolása és terjedése világszerte a biodiverzitás csökkenésének egyik legfőbb okozója - 2023-09-11

webradio.hu - AM: az inváziós fajok behurcolása és terjedése világszerte a biodiverzitás csökkenésének egyik legfőbb okozója - 2023-09-11

alon.hu - Az inváziós fajok behurcolása és terjedése egyre komolyabb gondot okoz - 2023-09-11

dehir.hu - Az inváziós fajok behurcolása és terjedése világszerte a biodiverzitás csökkenésének egyik legfőbb oka - 2023-09-11

Nyomtatott sajtó:
Kertészet és Szőlészet - Invázióbiológiai részleg alakult - 2023.06.28. (4. oldal)

Hírek

A kutatók nem javasolják a kokárdavirág ültetését, mert inváziós fajjá válhat

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projekt keretében az idegenhonos sárga kokárdavirág magyarországi elterjedését vizsgálták. A kutatók célja a faj helyi növényközösségre gyakorolt hatásának felmérése mellett inváziós potenciáljának meghatározása volt funkcionális tulajdonságain keresztül. Az eredmények szerint a sárga kokárdavirág egyelőre nem tűnik erős ökoszisztéma-átalakító fajnak, de fennáll a veszélye, hogy a klímaváltozás miatt a jövőben egyre megfelelőbb lesz számára a hazai környezet, így erősen terjedhet és invázióssá válhat. A kutatók ezért nem ajánlják a kokárdavirág fajok ültetését a kertekben, továbbá az idegenhonos dísznövényállományok felmérését, hosszú távú monitoring-ját és a terjedésüket befolyásoló tulajdonságaik részletesebb kiértékelését javasolják. Az eredményeket bemutató publikáció a NeoBiota tudományos folyóiratban jelent meg.

A dísznövények az invázióssá váló fajok egyik fő forrásai. Ültetésük során ugyanis új élőhelyre kerülnek, ahol az ember öntözéssel és gondozással számukra kedvező életkörülményeket teremt. Később a természetes élőhelyeken az emberi zavarások és az éghajlatváltozás okozta melegedés hatására létrejövő nyílt élettereket a kertekből kiszökve könnyen elfoglalják. Ilyen utat járt be a kokárdavirág is, amelynek ökológiai hatásaival az ÖK kutatói több más új, potenciálisan veszélyes faj vizsgálata mellett a nemrég elindult Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projekt keretében foglalkoztak.

A sárga kokárdavirág és rokona, a kétszínű kokárdavirág, valamint hibridjük világszerte ültetett dísznövényfaj. A sárga kokárdavirág kertekből való kiszökéséről és meghonosodásáról különböző új élőhelyeken már több országban beszámoltak, ám inváziós viselkedése eddig viszonylag ismeretlen volt. Azonban úgy tűnik, hogy az elmúlt pár évtizedben ez a faj Magyarországon megtalálta a számára szükséges élőhelyfoltokat, és a meghonosodott fajból jó néhány helyszínen invázióssá vált. „Munkánk során célunk volt, hogy feltérképezzük a sárga kokárdavirág magyarországi elterjedését, felmérjük betelepedésének hatását a helyi növényközösségre, és funkcionális tulajdonságain keresztül meghatározzuk a faj inváziós potenciálját” – összegezte Dr. Süle Gabriella, az ÖK tudományos segédmunkatársa.

Az itt gyűjtött elterjedési adatok alapján a sárga kokárdavirág szerencsére egyelőre főként alkalmi kivadulásokként fordul elő Magyarországon. Az egész évben hosszan virágzó, rendkívül mutatós virágú faj kevés vagy sok esetben semmi gondozást sem igényel, ezért a tulajdonosok hagyják terjedni, sokszor láthatjuk kertek előtt egyre több teret elfoglalva. Az utóbbi években azonban már meghonosodott, és invazív populációk is jelentős számban találhatók szerte az országban. A faj elsősorban kertek és zavart élőhelyek közelében figyelhető meg, de természetközeli és őshonos gyepekben is megjelent, valamint a zavart, fajszegény, homoktalajú, nyílt élőhelyeken terjed sikeresen. Megtelepedése befolyásolja a helyi növényközösség összetételét, csökkentetve például a növények fajgazdagságát. Funkcionális tulajdonságai alapján inváziós terjedését a jó csírázási képessége, a rendkívül hosszú virágzási időszaka, a gyökerei által biztosított nagy felszívó- és tapadási felülete, valamint a legelő állatállomány – főként juhok – szőrén történő terjedése segítheti. A sárga kokárdavirág egyelőre nem tűnik erős ökoszisztéma-átalakító fajnak, de több figyelmet kell fordítani rá, mert fennáll a veszélye, hogy a klímaváltozás okozta szárazabb időjárás miatt a jövőben egyre megfelelőbb lesz számára a hazai környezet, így erősen terjedhet és invázióssá válhat, elsősorban a homoktalajokon.

„Mindezek miatt nem ajánljuk a kokárdavirág fajok ültetését a kertekben, mert könnyen kiszökhetnek onnan, és megtelepedhetnek természetes növényközösségekben, továbbá megfontolásra javasoljuk a magkeverékekben történő forgalmazásuk beszüntetését. A természetes területen lévő, inváziós viselkedést mutató állományok megfékezéséhez szükség lenne egy hatékony visszaszorítási módszer kidolgozására” – hangsúlyozta Dr. Süle Gabriella.

A sárga kokárdavirág és a hozzá hasonló idegenhonos dísznövényállományok felmérése, hosszú távú monitoringja és a terjedésüket befolyásoló tulajdonságaik részletesebb kiértékelése fontos lenne annak érdekében, hogy a kertekben ültetett növényfajok kiszökése a természetbe idejében megállítható legyen.
A sárga kokárdavirághoz hasonló inváziós fajok által okozott ökológiai, gazdasági vagy társadalmi fenyegetettség felmérésével és kezelésével többek között az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projekt Invázióbiológiai Divíziója is foglalkozik. A kutatás a Széchenyi Terv Plusz program keretében az RRF-2.3.1-21-2022-00006 számú projekt támogatásával valósul meg.

Publikáció:
Süle G, Miholcsa Z, Molnár C, Kovács-Hostyánszki A, Fenesi A, Bauer N, Szigeti V (2023) Escape from the garden: spreading, effects and traits of a new risky invasive ornamental plant (Gaillardia aristata Pursh). NeoBiota 83: 43-69. https://doi.org/10.3897/neobiota.83.97325

Csatolt dokumentum(ok):
Magyar Nemzet_2023_06_01
Kapcsolódó link(ek):

elkh.org

További megjelenések a témában:

telex.hu - Szép ez a virág, de azért jobb lenne, ha nem szabadulna el 2023.05.07.

origo.hu - Agresszív élőlény szabadulhat ki a kertekből 2023.05.25.

vasarnap.hu - Figyelmeztetés érkezett: ne ültesse a kertjébe ezt a virágot! 2023.05.25.

agrarszektor.hu - Végzetes hiba a kertben: ezt a növényt ne ültesd el, komoly kárt okozhat 2023.05.29.

ng.24.hu - Megszökhet kertjeinkből a kokárdavirág és inváziós fajjá válhat 2023.05.31.

magyarnemzet.hu - Szökik a sárga kokárdavirág a kertekből 2023.06.01.

cultura.hu - Invázióssá válhat a sárga kokárdavirág - 2023-06-11

Nyomtatott sajtó:
Magyar Nemzet - Szökik a sárga kokárdavirág a kertekből - 2023-06-01

Hírek

Sikeres OTDK eredmények

2023 tavaszán került sor a 36. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (36. OTDK), ahol a két évente megrendezett versenyen több ezer jól felkészült hallgató mérte össze tudását 16 tudományterületi szekcióban. A tudományos diákköri (TDK) mozgalom a magyar felsőoktatás legszélesebb bázisú, legátfogóbb tehetséggondozási formája, az önképzés, az elitképzés és a tudóssá nevelés színtere. A mesterek, témavezető tanárok, kutatók körül kialakuló TDK műhelyek ösztönző légkörében születik meg a legtöbb tehetséges diák első tudományos élménye.
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói több szakterületen is témavezetőként segítik elő a fiatal kutatói nemzedék szakmai kibontakozását. A 36. OTDK-n több tanítványuk ért el sikeres helyezést.

I. helyezést értek el:

Bioinformatika és evolúcióbiológia tagozat I. helyezett és a Turbine Kft. jutalmában részesült:  Károlyi Adél Biológia BSc, (Állatorvostudományi Egyetem)

Téma: Nemlineáris kooperációs dilemma stohasztikus környezetben

Témavezető: Dr. Scheuring István tudományos tanácsadó, Ökológiai Kutatóközpont – Evolúciótudományi Intézet

Természetvédelmi biológia tagozat I. helyezett és MÖTE jutalomban részesült: Szabó Márton Zoltán Biológus MSc, (Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar)

Téma: Egy új inváziós növényfaj (Sporobolus cryptandrus) hatása ízeltlábú-együttesekre

Témavezető: Dr. Torma Attila Gyula tudományos munkatárs, Ökológiai Kutatóközpont

 

II. helyezést értek el:

Hidrobiológia tagozat: Váczy-Földi Máté Biológia MSc, (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar)

Téma: A fragmentáció planktonikus pro- és eukarióta egysejtű közösségekre gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata

Témavezetők: Dr. Horváth Zsófia tudományos főmunkatárs, Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet és Dr. Szabó Attila tudományos munkatárs, Svéd Agrártudományi Egyetem (SLU)

Műszaki Tudományi Szekció Víztudomány 3 Tagozat: Bódizs Dalma Környezetmérnöki BSc, (Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar)

Téma: Az eurázsiai hód (Castor fiber) térhódításának és gátépítő tevékenységének környezetanalitikai paraméterekre és vízminőségre gyakorolt hatásinak komplex elemzése és értékelése

Témavezetők: Bedő Anett egyetemi tanársegéd, Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar. Külső konzulensek: Juhász Erika tudományos segédmunkatárs, Ökológiai Kutatóközpont és Vass István minőségügyi megbízott, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

III. helyezés ért el:

Hidrobiológia tagozat: Békési Csaba Hidrobiológus MSc, (Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar)

Téma: A kiszáradás hosszának hatása a kisvízfolyások makroszkopikus vízi gerinctelen közösségeire

III. helyezése mellett elnyerte a hazai ökológusokat tömörítő MÖTE különdíját, így eredményeit bemutathatja a következő Magyar Ökológus Kongresszuson is. Békési Csaba témája szorosan kapcsolódik az ÖK-ban végzett kutatásokhoz, melyek során feltárják, hogy a klímaváltozás hatására bekövetkezett kiszáradások hogyan befolyásolják a közösségszerkezetet, ami segít megérteni a kiszáradó vízfolyások makrogerinctelen közösségét formáló alapvető mechanizmusokat. A kutatás során megszerzett tudásuk a közeljövőben gazdasági nyereséget és társadalmi hasznot teremt a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terven keresztül. Vizsgálataik eredményei rávilágítanak az időszakos vízfolyások élőlény közösségeinek fontos szerepére a biodiverzitás fenntartásában és ökoszisztéma egészséges működésében.

Témavezetők: Dr. Nagy Sándor Alex tudományos tanácsadó, Debreceni Egyetem TTK és Dr. Boda Pál tudományos főmunkatárs, Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet, Tisza-kutató Osztály

 

Gratulálunk a hallgatóknak és a témavezetőknek az elért eredményekhez!