A vácrátóti „Tízhold” területen az Ökológiai és Botanikai Intézet és a Vízi Ökológiai Intézet közös munkája nyomán a növényházi kísérleti rendszerrel párhuzamosan két mezokozmosz infrastruktúrát is kiépítenek a kutatók, amelyek rövid- és hosszú távú kísérletek végzésére lesznek alkalmasak. Ezek közül az ÖK Mezokozmoszok kísérleti infrastruktúra készült el elsőként, és már zajlik benne az első kísérlet, amelynek során a Vízi Ökológiai Intézet kutatói a klímaváltozás (hőhullámok) és a fragmentáció együttes hatását vizsgálják egy OTKA projekt keretein belül.

A H2020 AQUACOSM-plus projekt Transnational Access programja lehetőséget biztosított arra, hogy számos külföldi kutató és gyakornok is részt vehessen a kísérletben. A program kiemelt célja a kutatók közti kapcsolatépítés mellett, hogy minél több hallgató és fiatal kutató megismerkedhessen a kísérletes vízi ökológia eszköztárával és gyakorlatot szerezzen a projekt partnereinél zajló mezokozmosz kísérletekben való aktív részvételen keresztül. Az Ökológiai Kutatóközpont így összesen 10 nemzetközi vendéget fogad a következő két hónap során a program keretein belül Görögországból, Szerbiából, Spanyolországból, az Egyesült Királyságból, Chiléből és Uruguay-ból, akikhez csatlakozik egy törökországi Erasmus+ hallgató és több magyar egyetemista gyakornok is.

Az ÖK Mezokozmoszok (a jelenleg még kialakítás alatt álló Magyar Kísérletes Tóhálózattal közösen) elnyerték az NKFIH „Ígéretesen fejlődő kutatási infrastruktúra” elismerését.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 195. közgyűlésének Díszünnepségét követő sajtótájékoztatón jelentette be Freund Tamás, az MTA elnöke, a nyilvánosság számára, hogy a tudós testület négy témában indít nemzeti kutatási programot. Egyik alprogram, amely az Ökológiai Kutatóközpont részvételével valósul meg, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program Fenntartható technológiák alprogramja (FFTNP FTA) . Az alprogram a víztudományoktól az agrártudományokon és az újgenerációs környezeti monitoring rendszerek fejlesztésén át az energetikáig meglehetősen széles multidiszciplináris mezőben működik majd. Az ökológia területén az ökoszisztémák fenntarthatósága és helyreállítása, az ökológiai szolgáltatások biztosíthatósága a program kiemelt kutatási iránya.

A kutatási program szakmai kidolgozásával és megvalósításának vezetésével az MTA elnöke Bozó László akadémikust bízta meg. A négy éves kutatási program megvalósítására konzorciumi keretek között kerül sor. Megvalósító konzorcium: Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) (konzorciumvezető), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), Agrártudományi Kutatóközpont (ATK), Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI), Miskolci Egyetem (ME), Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), Pannon Egyetem (PE), Szegedi Tudományegyetem (SZTE). Az FFTNP FTA működésének időtartama: 2022. december 1. – 2026. november 30. (48 hónap). A támogatás összesen (négy évre szólóan) 3 626 835 882 Ft

Elkészült az MTA Fenntartható Technológiák Alprogram honlapja, ahol folyamatosan követhetők a program eredményei és a kapcsolódó események: https://fenntarthatotechnologiak.hu/

Forrás: MTA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS TECHNOLÓGIÁK NEMZETI PROGRAM FENNTARTHATÓ TECHNOLÓGIÁK ALPROGRAM

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma június 8-ai ülésén döntött az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj elnyerésére idén benyújtott pályázatokról. A szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján 155 fiatal kutató részesül a támogatásban.

A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése.

A Bolyai-ösztöndíj akadémiai támogatásként hidat képez a Magyar Tudományos Akadémia, az MTA doktorai és a fiatal kutatói generáció tagjai között. Fontos, hogy az utóbbiak számára a PhD-fokozat megszerzése után kiszámíthatóságot, tervezhetőséget biztosítson az önálló kutatói pálya megkezdéséig terjedő időszakban.

Idén 834 érvényes pályázat érkezett be. A pályázók közül 155-en részesülnek a támogatásban, az Ökológiai Kutatóközpontból Halassy Melinda, tudományos főmunkatárs, a Restaurációs Ökológiai kutatócsoport vezetője.

A 2023-ban nyertes pályázatot benyújtó fiatal kutatóknak a Bolyai-ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket a szeptemberi Bolyai-napon adják majd át.

Forrás: mta.hu - Százötvenöt fiatal kutató nyerte el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját

Tudós-beszélgetés, interaktív kutatói-, és gyermekprogramok

A 2023. június 24-ei esemény témája a fenntarthatóság eszméje és ennek ütközése a valósággal, a beszélgetésen három szakavatott akadémikus professzor egy ökológia iránt nyitott humorista moderálásával járja körül a kérdést. A nyárestét a fantasztikus magyar zongoravirtuóz és zenei kuriózum Szentpéteri Csilla & Band koncertje zárja.

A fenntarthatóság eszméje, miszerint a jelen jólléte ne veszélyeztesse a jövő generációkét, már több évtizedre tekint vissza. Ennek ellenére, a most ránk jutó természeti erőforrások többszörösét használjuk fel. Ennek következménye, hogy a rendelkezésünkre álló „készleteket” kimerítjük. Egykor gyakori fajok állományai kihalnak, a globálisan növekvő fogyasztás miatt a javak előállítására felhasznált nyersanyagok kifogyhatnak, romlik a környezet általános állapota, felborulhat a gazdaság, a társadalom és a természet egyensúlya. A helyzet drámai voltát, illetve a megoldások lehetőségeit három hozzáértő segítségével vitatjuk meg egy kötetlen beszélgetés során.

Program

Tudományos interaktív és gyermekprogramok: 15.00-18.00

1) Kutatások a fenntartható erdőgazdálkodás és az erdők védelme érdekében
Az erdőkben megtalálható mohák-zuzmók, mikroklíma mérő műszerek bemutatása, és betekintés a fák méretének, a rajtuk megjelenő mikroélőhelyek mérési módszereibe.

2) A kis tavak élővilága: az algáktól a kétéltűekig
A kis tavak, mint például a kertekben megbúvó apró kerti tavak nagyon változatos élővilágot rejtenek. Titkaik feltárására és az őket érő emberi behatások megértéséhez hasonlóan változatos eszközökre van szükségünk. Bemutatjuk a környezeti DNS és mikroszkópos technikákon alapuló vizsgálatokat, a vízi ökológusok tradicionális eszköztárát és a kutatásunk középpontjából álló különféle élőlényeket.

3) Természetbarát kert: őshonos növényfajok a kertben
Mi magunk is hozzájárulhatunk a biodiverzitás megőrzéséhez akár a kertünkben, balkonunkon. A természetbarát kertek kialakításához szeretnénk gyakorlati segítséget adni az érdeklődőknek és az őshonos növényeink magjaival kapcsolatos érdekességekkel, játékokkal is készülünk.

4) Szúnyogmonitor: Szúnyogmonitor mikroszkópos program
Ismerkedjünk meg a szúnyogmonitor programmal, amely hazánk csípőszúnyog állományának folyamatos felmérését és monitorozását végzi. Kiemelten fontos az inváziós csípőszúnyogok monitorozása, mert e jövevényfajok potenciálisan számos, emberre és háziállatokra egyaránt veszélyes kórokozót terjeszthetik, így folyamatos járványügyi fenyegetettséget jelentenek. A monitoring során lakossági bejelentések és terepi csapdázásos mintavételezés révén gyűjtünk adatokat a fajok elterjedéséről és aktivitásáról egész évben. A begyűjtött mintákat folyamatosan szűrjük különböző kórokozókra genetikai módszerekkel, és az eredményekről mindenki számára hozzáférhető elterjedési térképeket készítünk.

5) Hogyan boldogulnak a városainkban fészkelő madarak?
Miért éheznek a városi madarak? Mit árulnak el a városi parkjainkban költő madarak életének nehézségeiről a fészekkamerás videófelvételek, a rádiótelemetriás nyomkövetés, a madárgyűrűzés és a madarak környezetében élő ízeltlábúak vizsgálata? A Pannon Egyetem Viselkedésökológia Kutatócsoportjánál mindebbe betekinthetsz!

6) Talaj = ÉLET! – A Talajtani Intézet bemutatója
A Talajtani Intézet tudományos kutatási eredményeivel segíti és támogatja a fenntartható, környezetkímélő talajhasználatot, illetve a talajok védelmét, lévén az egyik – ha nem a – legfontosabb természeti erőforrásunk. Az interaktív bemutató célja, hogy szemléltesse a talaj-növényzet-víz kapcsolatát, a talajok vízgazdálkodásának, szűrő-tisztító és tápanyag-szolgáltató funkciójának életünkben betöltött szerepét. Színes, interaktív programunk keretében lehetőség nyílik az érdeklődők számára egy ismeretlen világ, a parányi talajlakók felfedezésére is, melyek sok esetben szemmel nem is láthatóak, de annál érdekesebbek és izgalmasabbak.

7) Vízi makrogerinctelen élővilág, vizek felmérése – A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet bemutatója

8) Kertünk, a növények egyik „Noé bárkája” – bemutatjuk a sokféleséget – A Nemzeti Botanikus Kert ismeretterjesztő játékai
Varietas delectat – mi sem érzékeltetné jobban a sokféleséget, mint az öt kontinensről származó több mint 12 000 féle növény a Kert 22 hektárján a vizes élőhelyektől a trópusok őserdők fajain keresztül a sivatagok specialistáiig, s mindehhez gazdag állatvilág is társul. Ez az élő múzeum, mint ahogy más növénykertek is, egyben menedék: az élőhelyek gyors ütemű pusztulása rávilágít arra, milyen fontos az élőhelyen kívüli megőrzés.

Tudós-beszélgetés 18.00 – 19.00

A beszélgetést Garamszegi László, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója és Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az est fővédnöke nyitja meg.

Bozó László – akadémikus
Gelencsér András – a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Báldi András – a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Moderátor: Litkai Gergely – újságíró

Piknikezés

Szentpéteri Csilla & Band koncert 20:30

A Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat 2010-ben hozták létre a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók környezetvédelmi kutatási eredményeinek elismerésére. A Pályadíjakat Szathmáry Eörs, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke adta át 2023 június 12-én az MTA Székházában. A 2023-ban díjazottak egyike Kiss Réka, az Ökológiai Kutatóközpont ’Lendület’ Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport tudományos munkatársa.

Kiss Réka az elismerést a gyeprekonstrukciós módszerek fejlesztésével, tesztelésével és a gyepi növényzet biodiverzitásának növelésével kapcsolatos kutatásaiért kapta. Kutatásaiban Réka és kutatótársai fajgazdag gyepek létrehozását tűzték ki célul a lehető legkisebb energia- és költség ráfordítással. A gyepek létrehozásához fűmagot és kétszikű fajok alkotta diverz magkeveréket használtak. Arra keresték a választ, hogy a kétféle keverék vetésében mekkora az az időablak, amikor a legfajgazdagabb gyepek kialakulhatnak a legkisebb energia- és költségbefektetéssel. A kutatás eredményei kihangsúlyozzák, hogy a gyeprekonstrukció korai szakaszában befektetett nagyobb munkamennyiség megtérül: az egyidejű vetés eredményezi a legnagyobb fajgazdagságot, az ilyen vetésekben a legsikeresebb a vetett kétszikűfajok megtelepedése, és itt a legkisebb a gyomosodás mértéke. A vizsgált lehetőségek közül ez tehát a leginkább költséghatékony módszer, míg a későbbi, nem összehangolt vetések kevésbé eredményesek, és további beavatkozásokat tesznek szükségessé.

A pályázat alapjául szolgáló cikkek listája

Kiss, R., Deák, B., Tóth, K., Lukács, K., Rádai, Z., Kelemen, A., Miglécz, T., Tóth, Á., Godó, L., Valkó, O. (2022): Co-seeding grasses and forbs supports restoration of species-rich grasslands and improves weed control in ex-arable land. Scientific Reports 12: 21239. https://doi-org/10.1038/s41598-022-25837-4

Kiss, R., Deák, B., Tóthmérész, B., Miglécz, T., Tóth, K., Török, P., Lukács, K., Godó, L., Körmöczi, Zs., Radócz, Sz., Kelemen, A., Sonkoly, J., Kirmer, A., Tischew, S., Švamberková, E., Valkó, O. (2021): Establishment gaps: biodiversity hotspots to support the colonization of target species in species-poor grasslands. Restoration Ecology 29(S1): e13135. doi: 10.1111/rec.13135

Kiss, R., Deák, B., Tóthmérész, B., Miglécz, T., Tóth, K., Török, P., Lukács, K., Godó, L., Körmöczi, Z., Radócz, S., Borza, S., Kelemen, A., Sonkoly, J., Kirmer, A., Tischew, S., Valkó, O. (2021): Zoochory on and off: A field experiment for trait-based analysis of establishment success of grassland species. Journal of Vegetation Science 32: e13051. doi: 10.1111/JVS.13051

Fotó: MTA Kommunikáció – Szigeti Tamás

Az MTA nagy presztízsű, Lendület Programjának idei pályázati felhívására több mint 100 pályázat érkezett. A szakértői értékelések, a Lendület Zsűri és a Lendület Bizottság javaslata alapján az Akadémia elnöke döntött a támogatandó kutatócsoportok kiválósági rangsoráról és a támogatási összegekről. Az eredményeket az MTA 2023. június 7-én tette közzé. A nyertesek között, egyetlen ökológuskent szerepel Abonyi András, aki a „Folyóvízi plankton ökoszisztéma működése: egy folyó-holtág gradiens megközelítés a közösségszerveződés-működés kapcsolatának megértéséhez” c. pályázatával nyert jelentős támogatást kutatócsoport alakítására.

A Lendület Folyóvízi Plankton-ökológiai Kutatócsoport Abonyi András vezetésével a plankton biológiai sokféleségének szerepét vizsgálja majd az emberi tevékenységekre adott válaszban, beleértve a globális felmelegedés hatásait, nagy folyókban és holtágaikban. A globális felmelegedés fajvesztéshez vezet, ami a biodiverzitás-ökoszisztéma-működés (BEF) kapcsolatnak megfelelően gyengíti az ökoszisztémák működési hatékonyságát és stabilitását. A plankton biológiai sokfélesége kulcsfontosságú a folyóvízi ökoszisztémák stabil működéséhez, ugyanakkor a BEF összefüggés folyóvízi planktonra alulkutatott. A Duna planktonjának példáján a Lendület csoport tagjai a BEF kapcsolatot több trofikus szinten kutatják majd, valamint a lebegő algák és fogyasztóik közötti trofikus kapcsolat mentén a BEF hosszú távú trendjeit globális nagy folyó adatsorokon. A csoport további vállalása, hogy hazai holtmedrek példáján kutatják az emberi hatások következményeit a plankton közösség-szerveződésére és működésére a vertikális környezeti heterogenitás (hőmérsékleti rétegződés), mint mechanizmuson keresztül, valamint kísérletesen a plankton biológiai sokféleségének szerepét a megváltozott környezeti viszonyokra adott közösségi válaszban. A Lendület csoport várható eredményei növelik majd a folyóvízi kutatás láthatóságát a Duna középső szakaszáról, és evidenciát szolgáltatnak a biológiai sokféleség ökoszisztéma-működésben és szolgáltatások fenntartásában betöltött szerepére, így a köz javát szolgálva.

Fotó: Extrém alacsony Duna vízállás, Szentendrei-sziget, Kisoroszi, 2018. augusztus, készítette: Abonyi András

Batáry Péter tájökológust, az MTA doktorát, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadóját, a Lendület Táj és Természetvédelmi Ökológiai kutatócsoport vezetőjét, az Academia Europaea tagjává választották.

Az Academia Europaea pán-európai, akadémiaként működő nem kormányzati szervezet. Célja a kiválóság előmozdítása a bölcsészettudományok, a jogtudomány, a gazdaság-, társadalom- és politikatudományok, a matematika, az orvostudomány, valamint a természet- és technológiatudományok területén. A szervezet 1988-ban alakult, jelenleg több mint 5100 tagja van, köztük számos Nobel-díjas.

Forrás: Academia Europaea tagság

A „Poláros Világ” című film elnyerte a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztivál III. díját. A film írója és rendezője: Dr. Kriska György az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos tanácsadója.

2016-ban magyar tudósok kapták az év legmulatságosabb kutatásáért járó rangos fizikai Ig Nobel -díjat. Díjazott publikációjuk címe igencsak meglepő volt: Miért vonzzák a szitakötőket a fekete sírkövek? Viccesnek hangzik, de nagyon komoly problémára világít rá. A magyar tudósok természetesen nem a „temető ökoszisztémáira” voltak kíváncsiak. Azt próbálták kideríteni, hogy egyes felületek miért vonzzák a rovarokat. Évekig tartó intenzív kutatásuk során kiderült, hogy a megoldás kulcsa a visszavert fény polarizációs mintázatában rejlik, mely az emberi szem számára alig észlelhető, de különböző rovarok számára látható. A polarizációs jelet használják például vizes élőhelyeik felismerésére.

Ezek a vizuális információk több millió évig segítették a rovarok túlélését, de mi, emberek, elkezdtük az optikai környezetük átalakítását, így az állatok egyre több hamis és gyakran halálos jelzést kapnak. A mesterséges felületekről, például napelemekről, aszfaltutakról, ablakokról, autókról, alapvetően minden fényes tárgyról származó fénytükröződések, napi szinten több milliárd állat ökológiai csapdáit jelentik.  A „Poláros világ” című egyórás film betekintést nyújt a fent leírt jelenségekbe. A filmes kalandozások nyomán egyértelművé válik, hogyan válhatott rendkívül fontossá egy látszólag nevetséges és marginális felfedezés. A film végére kiderül, hogyan lehet megmenteni a veszélyeztetett vízirovarokat, megváltoztatni a városképet, biztonságosabb hidakat és kikötőket építeni, haszonállatainkat megvédeni a vérszívóktól – és még azt is megérthetjük, miért vannak csíkok a zebrán.

A film elérhetősége

A filmhez kapcsolódó tudományos blog elérhetősége: https://polarosvilag.blog.hu/2022/12/21/bemutatkozas_966

A „Poláros világ” című film az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_N_21 pályázati program finanszírozásában készült el.

A film alkotói: narrátor: Sztarenki Pál, operatőr: Kriska Ferenc, Lerner Balázs, Balázs Gergely, zene: Ruskó Péter, Székely Márton, vágó: Lerner Balázs, írta és rendezte: Kriska György, producer: Babinszki Edit

2023. május 22-én a Svájci-Magyar Együttműködési Program II. delegációját láttuk vendégül. A Miniszterelnökség kérésére mintaprojektként mutathattuk be az Intézet korábbi geotermikus fejlesztését.  A Norvég Finanszírozási Mechanizmusok és a Magyar Tudományos Akadémia közel egy milliárdos támogatásával 2012-ben zárult beruházás a kutatóintézet és Vácrátót település energetikai fejlesztését célozta. A projekt eredményeként a Nemzeti Botanikus Kert üvegházaiban, a kutatóközpont épületeiben, valamint egyes helyi önkormányzati fenntartású létesítményeben a gázalapú fűtést egy új, innovatív geotermikus és biomasszán alapuló fűtési rendszerre cserélték. A találkozón megvitatták a rendszer kialakítása és 10 éves működése során összegyűlt tapasztalatokat, melyeket a Svájci Alap II. koordinálása során hasznosíthatnak.

2023 tavaszán került sor a 36. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (36. OTDK), ahol a két évente megrendezett versenyen több ezer jól felkészült hallgató mérte össze tudását 16 tudományterületi szekcióban. A tudományos diákköri (TDK) mozgalom a magyar felsőoktatás legszélesebb bázisú, legátfogóbb tehetséggondozási formája, az önképzés, az elitképzés és a tudóssá nevelés színtere. A mesterek, témavezető tanárok, kutatók körül kialakuló TDK műhelyek ösztönző légkörében születik meg a legtöbb tehetséges diák első tudományos élménye.
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói több szakterületen is témavezetőként segítik elő a fiatal kutatói nemzedék szakmai kibontakozását. A 36. OTDK-n több tanítványuk ért el sikeres helyezést.

I. helyezést értek el:

Bioinformatika és evolúcióbiológia tagozat I. helyezett és a Turbine Kft. jutalmában részesült:  Károlyi Adél Biológia BSc, (Állatorvostudományi Egyetem)

Téma: Nemlineáris kooperációs dilemma stohasztikus környezetben

Témavezető: Dr. Scheuring István tudományos tanácsadó, Ökológiai Kutatóközpont – Evolúciótudományi Intézet

Természetvédelmi biológia tagozat I. helyezett és MÖTE jutalomban részesült: Szabó Márton Zoltán Biológus MSc, (Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar)

Téma: Egy új inváziós növényfaj (Sporobolus cryptandrus) hatása ízeltlábú-együttesekre

Témavezető: Dr. Torma Attila Gyula tudományos munkatárs, Ökológiai Kutatóközpont

II. helyezést értek el:

Hidrobiológia tagozat: Váczy-Földi Máté Biológia MSc, (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar)

Téma: A fragmentáció planktonikus pro- és eukarióta egysejtű közösségekre gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata

Témavezetők: Dr. Horváth Zsófia tudományos főmunkatárs, Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet és Dr. Szabó Attila tudományos munkatárs, Svéd Agrártudományi Egyetem (SLU)

Műszaki Tudományi Szekció Víztudomány 3 Tagozat: Bódizs Dalma Környezetmérnöki BSc, (Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar)

Téma: Az eurázsiai hód (Castor fiber) térhódításának és gátépítő tevékenységének környezetanalitikai paraméterekre és vízminőségre gyakorolt hatásinak komplex elemzése és értékelése

Témavezetők: Bedő Anett egyetemi tanársegéd, Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar. Külső konzulensek: Juhász Erika tudományos segédmunkatárs, Ökológiai Kutatóközpont és Vass István minőségügyi megbízott, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

III. helyezés ért el:

Hidrobiológia tagozat: Békési Csaba Hidrobiológus MSc, (Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar)

Téma: A kiszáradás hosszának hatása a kisvízfolyások makroszkopikus vízi gerinctelen közösségeire

III. helyezése mellett elnyerte a hazai ökológusokat tömörítő MÖTE különdíját, így eredményeit bemutathatja a következő Magyar Ökológus Kongresszuson is. Békési Csaba témája szorosan kapcsolódik az ÖK-ban végzett kutatásokhoz, melyek során feltárják, hogy a klímaváltozás hatására bekövetkezett kiszáradások hogyan befolyásolják a közösségszerkezetet, ami segít megérteni a kiszáradó vízfolyások makrogerinctelen közösségét formáló alapvető mechanizmusokat. A kutatás során megszerzett tudásuk a közeljövőben gazdasági nyereséget és társadalmi hasznot teremt a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terven keresztül. Vizsgálataik eredményei rávilágítanak az időszakos vízfolyások élőlény közösségeinek fontos szerepére a biodiverzitás fenntartásában és ökoszisztéma egészséges működésében.

Témavezetők: Dr. Nagy Sándor Alex tudományos tanácsadó, Debreceni Egyetem TTK és Dr. Boda Pál tudományos főmunkatárs, Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet, Tisza-kutató Osztály

Gratulálunk a hallgatóknak és a témavezetőknek az elért eredményekhez!