Kutatási infrastruktúra

KISKUN LTER, hosszú-távú ökológiai kutatóhálózat

Kiegészítés

Alábbiakban bemutatjuk a monitorozásban szereplő eddigi adatsorokat (kiemelve a kezdő dátumot), azok hosszú-távú mintavételi tervét (kiemelve az ismétlés rendszerességét), az idei évre vonatkozó mintavételi tervet, valamint a téma felelősét:

1) Meteorológiai alapadatok. A KisKun LTER számára 2001 óta egy automatizált meteorológiai állomás biztosítja a háttéradatokat, melyet az OMSZ üzemeltet Fülöpházán, a Fejes-tanyán. (Kröel-Dulay György)

2) Finomléptékű gyepdinamika monitorozása, különös tekintettel az állományalkotó fűfajokra. A fülöpházi homokbuckásban 1998 óta, évenkénti mintavételezéssel vizsgáljuk a nyílt évelő homokpusztagyepek 16 állományát, ebből nyolcban a Festuca vaginata, másik nyolcban a Stipa borysthenica volt az uralkodó fűfaj a monitorozás kezdetekor. Állományonként három, 1m*1m-es négyzetben (összesen 48 négyzet) évente kétszer készítünk cönológiai felvételeket (nyáron és ősszel), valamint a két uralkodó faj egyedszámát is nyomon követjük. A vizsgálat kiemelt célja a vegetációs változások mögötti demográfiai változások (megtelepedés, pusztulás) feltárása. (Kröel-Dulay György)

3) Homoki gyepek términtázati szerveződése. A vizsgálataink célja, hogy adatokat nyerjünk a nyílt homokpusztagyep términtázati szerveződésének időbeli változatosságáról, a fajok, vegetációfoltok átalakulásairól és a térbeli és időbeli szomszédsági viszonyok hatásáról a társulás-állomány egészének diverzitására és dinamikájára. Háromféle mintavételt alkalmazunk: (1) 40m x 100m –es területen szabályosan (4 x 10) elrendezett (40 db,) 2m*2m-es állandó kvadrátban rögzítjük a fajok borításait (2006 óta, évente egy mintavétel, folyamatosan); (2) Ugyanerről a területről 5m*5m-es felbontásban vegetációtérképet készítünk a növényzet dominancia-típusait rögzítve (évente egy alkalommal június közepén, 2006, évente egy mintavétel, folyamatosan); és (3) Mikrocönológiai mintavétellel a fajok jelenlétét rögzítjük 52 m hosszú 5cm*5cm-es mikrokvadrátokból álló transzszektek mentén (2 állandó transzszektben). A vizsgálatok évente egyszer (május közepén) 2004 óta folyamatosan zajlanak. (Bartha Sándor, Zimmermann Zita)

4) Homoki gyepek durva-léptékű állomány-változásának monitorozása. A fülöpházi homoki gyep hosszú-távú változását monitorozzuk a nemzeti parki kezelés (legeltetés felhagyása) és a klímaváltozás tükrében. Ennek során 200 db 4m*4m-es közel állandó mintavételi négyzetben követjük a növényzet változását. A vizsgálat 2000-ben indult, 2010-ig kétévenként, majd ötévenként végeztük el a monitoringot (2000, 2002, 2004, 2006, 2008, 2010, 2015, 2021, 2023). (Rédei Tamás, Csecserits Anikó)

5) Gyepek monitorozása nyáras-borókásokban. A tűz az egyik legfontosabb ember okozta, és a klímaváltozás miatt egyre erősebb hatású zavarás a Homokhátságon. A nyáras-borókások gyepjeinek leégés utáni regenerációját hosszú távon monitorozzuk a KNP két területén. 1) a bugaci Ősborókásban és 2) az orgoványi buckásban 4-4 állományban, állományonként 10-10 gyepfoltban, és gyepfoltonként 5-5 db 1 m2-es négyzetben folyik a felvételezés, évente kétszer, Bugacon 1997 óta, Orgoványban 2002 óta. Az adatok a KISKUN LTER leghosszabb, évente felvett biodiverzitás adatsorai. Eddig 5 szakcikkben jelentek meg az adatelemzés eredményei, és további szakcikkek vannak készülőben illetve tervezés alatt. (Kertész Miklós, Ónodi Gábor)

6) Gyepregeneráció leégett homoki fenyves és nyáras-borókás területén. Kunfehértó-Kéleshalom térségében 2007-ben nagy kiterjedésű tűz pusztított, ami védett nyáras-borókást és tájidegen (telepített) homoki fenyveseket is érintett A tüzet követően 2008-ban indított, és azóta évente ismételt monitorozás keretében vizsgáljuk a homoki gyepek regenerációját (1) leégett borókák helyén és (2) leégett telepített fenyvesek helyén. A borókás területén 18 darab égett és 18 nem égett boróka körüli gyepet (és szomszédos referencia gyepet) vizsgálunk, 1m*1m-es és 5m*5m –es négyzetekben. A leégett fenyves területén 20 buckatetői és 20 buckaközi pozícióban lévő égett fenyvest, és azonos számú referencia gyepet követünk nyomon, 4m*4m-es négyzetekben. (Kröel-Dulay György, Ónodi Gábor, Szitár Katalin)

7) Parlagok helyi monitoringja. A fülöpházi felhagyott szántók és szőlők helyén a homoki növényzet spontán regenerációját 2000 óta követjük 40 db 4m*4m-es állandó mintavételi négyzettel. Ez a vizsgálat referenciaként is szolgál a restaurációs kezelések és az elsődleges homoki gyepek monitoringjához. Az eddigi felvételek időpontja: 2000, 2008, 2010, 2015, 2017, 2020, 2023. Továbbiakban öt évenkénti monitoring tervezünk. (Csecserits Anikó)

8) Restaurációs beavatkozások. A KisKun LTER Restaurációs Kísérletek külön LTER területként is üzemel, melyek több mint 20 évre visszamenő adatsoraival egyedülálló információt szolgáltatnak a restaurációs beavatkozások hosszú-távú hatásairól. Így a jövőbeni beavatkozások is jobban tervezhetők. A kísérletek 1995-től kezdve indultak, monitorozásuk 1 m*1m vagy 2 m*2 m állandó mintavételi négyzetekben 1995-2020-ig eltérő években történt. Továbbiakban előnyös lenne az öt évenkénti monitoringot tervezünk, esetlegesen új, nemzeti parki restaurációs beavatkozásokkal is kiegészítve. (Halassy Melinda, Török Katalin)

9) Táji szintű monitoring. A legfontosabb Homokhátsági száraz élőhelyek növényzete és a környező táj összetétele közti kapcsolatot 16 db 5×5 km-es táji ablakban vizsgáltuk 2007-2009 között. A vizsgálat megismétlése a táj szintű változások nyomon követésére alkalmas. Jelenleg a parlag és az elsődleges gyepek ismételt mintavételezés folyik egy FK-OTKA pályázat keretében, 2019 és 2021 közt. Ennek során rögzítjük a jelenlegi használatot, a művelés típusát, és amennyiben az most is gyep, akkor megismételjük a növényzeti mintavételt (20m*20 m és 5m*5m-es mintavételi négyzetekben). Továbbiakban 5 évente a használat változását, 10 évente a növényzet változását tervezzük monitorozni, valamint a korábban vizsgált erdők és faültetvények monitorozását is tervezzük. (Csecserits Anikó, Rédei Tamás, Kröel-Dulay György)