A globális környezeti változások – mint például az éghajlatváltozás, az inváziós fajok terjedése, a környezetszennyezés és az újonnan megjelenő fertőző betegségek – jelentős veszélyt jelentenek a természetes ökoszisztémákra. Ezek a tényezők tovább súlyosbítják a tájátalakítás és a tájhasználat intenzívebbé válásának hatásait; ezért az emberek és a természet fenntartható együttélésének megvalósítása érdekében a megelőzési, kezelési és enyhítési intézkedések tervezése során figyelembe kell venni e tényezők hatásait is.
Klímaváltozás
Az éghajlatváltozás világszerte összetett kihívást jelent az ökológiai rendszerek számára, a helyi környezeti paraméterekre gyakorolt közvetlen hatásoktól kezdve az abiotikus stressz-tényezők jelentőségének növelésén át a tájak egészét érintő változó éghajlati viszonyokig, amelyek számos faj eloszlásában és életmenetében idéznek elő változást elő, ami közösségi és ökoszisztéma-szintű következményekkel jár. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói aktívan részt vesznek mind az alap-, mind az alkalmazott kutatásban, amelyek e hatások, valamint a biológiai sokféleségben és az ökoszisztémákban bekövetkező változások nyomon követését és azok lehetséges mérséklését célozzák. Az Éghajlatváltozás Nemzeti Laboratórium részeként végzett munkánk az állóvizekben végzett ilyen jellegű vizsgálatokra terjed ki, kezdve e változások in silico és kis mesterséges rendszerekben (mikro- és mezokozmoszokban) történő modellezésétől a természetes állóvizekben tapasztalható mintázatok követéséig és azok fő mozgatórugóinak azonosításáig.
A témakörrel foglalkozó kutatócsoportok:
- VÖI Biodiverzitás és Metaközösség-ökológia Kutatócsoport
- VÖI Plankton-ökológiai Kutatócsoport
- ÖBI Kísérletes Vegetációökológiai Kutatócsoport
Inváziós fajok terjedése
A más biogeográfiai régiókból származó idegenhonos fajok megtelepedése és elterjedése korunk egyik nagy kihívása. Az újonnan behurcolt fajok jelentős ökológiai változásokat okozhatnak, amelyek gyakran súlyos társadalmi, gazdasági és természetvédelmi problémákhoz vezetnek. A biológiai inváziók az elmúlt évszázadban felgyorsultak, mivel a globális kereskedelem, a turizmus és a változó éghajlat kedvez az új növény- és állatfajok megjelenésének és megtelepedésének. Az inváziós fajok jelentős természetvédelmi, társadalmi és gazdasági problémákat okoznak Magyarországon, ezért a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont egyik fontos ernyőtémája az inváziós folyamatok megértése és a problémára bizonyítékokon alapuló megoldások kidolgozása. Az Egészségbiztonsági Nemzeti Laboratóriumhoz tartozó Invázióbiológiai Divízió küldetése, hogy az inváziós fajokkal kapcsolatos kihívásokhoz egységes, tudományágakon átívelő megközelítést nyújtson. Fő célkitűzései közé tartozik az inváziós folyamatok megértése, ökológiai, társadalmi és gazdasági következményeinek feltárása, valamint az előrejelzési és ellenőrzési módszerek kidolgozása. Az egyes inváziós fajok potenciális ökológiai szerepének megértését számos az NKFIH által finanszírozott OTKA-projektünk célozza.
A témakörrel foglalkozó kutatócsoportok:
- ÖBI Evolúciós Ökológia Kutatócsoport
- ÖBI Durva-léptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport
- ÖBI Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport
- ÖBI Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport
Felbukkanó kórokozók
Az újonnan felbukkanó kórokozók és a hozzájuk kötődő új betegségek minden ország számára nemzetbiztonsági problémát jelentenek. Az éghajlat és a környezet változásával az emberek, a növények és az állatok egyre inkább vándorolnak, lehetővé téve a betegségeket okozó szervezetek számára, hogy új területeket és új gazdatesteket találjanak maguknak. Ez új betegségek gyakori megjelenéséhez vezet, amelyek egzisztenciális fenyegetést jelentenek az emberiségre és azokra a növény- és állatfajokra, amelyektől függünk. A válságkezelés hagyományos megközelítése miatt a helyünkön maradva, szorongva várjuk a következő járványkitörést, remélve, hogy túléljük azt. Pedig nem kell örökös áldozatokká válnunk – felvehetjük a harcot az ellenséggel szemben. Megelőzhetjük a betegséget okozó organizmusok érkezését és viselkedését, ha már megérkeztek, így enyhíthetjük a társadalomra gyakorolt hatásukat. Ehhez „meg kell találnunk őket, mielőtt ők találnak meg minket”. A DAMA (Document, Assess, Monitor, Act) protokoll szolgál e cél elérésének ernyő keretéül, kiterjesztve az újonnan megjelenő betegségek most kezdődő hullámával való megbirkózásra fordított emberi és anyagi erőforrásokat, és időt nyerve az új védőoltások, gyógyszerek és védekezési intézkedések kifejlesztésére. Bár a fenyegetések globálisak, a felkészültséget helyben kell megvalósítani. A DAMA-program számos tevékenységeket integrál: a közösségi tudományos programokban az ökológusokkal együttműködő lakosság hozzájárulásától kezdve a bioinformatika, a molekuláris biológia és a műholdas adatok térinformatikai elemzéséhez használt legfejlettebb technológiáinak alkalmazásáig.
A témakörrel foglalkozó kutatócsoportok:
Környezetszennyezés
A nagy népsűrűség miatt számos vízminőségi és vízkezelési probléma merül fel a megnövekedett vízhasználat kapcsán. Ezek mind az ivóvízforrásokkal, mind a szennyvízkezeléssel kapcsolatosak, beleértve többek között a mikroszennyező anyagokat és a szennyvízszaggal kapcsolatos problémákat. Az elmúlt évtizedek megfelelő érzékenységű és felbontású módszertani fejlesztései, mint például a nagyméretű analitikai mérési technikák és az e-DNS-alapú mikrobiális közösségek elemzése jó kiegészítést nyújtanak a rutinszerűen alkalmazott módszerekhez. Mivel a Duna nemcsak a magyar főváros, Budapest fontos látványossága, hanem a folyó menti szűrés révén a fő ivóvízforrás és a tisztított szennyvíz befogadó víztestje is, az ilyen nagy áteresztőképességű technikák integrálása a hosszú távú ökológiai monitoringba és az alapkutatásba elengedhetetlen. A HUN-REN ÖK kutatói többek között a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium keretében kutatják a témakört.
A témakörrel foglalkozó kutatócsoportok:
