Hónap: 2022 október

Média

Katalin Mázsa

Fűszernövények a Duna TV Almárium műsorán

Halász Krisztiánnal, a Nemzeti Botanikus Kert tudományos gyűjteményvezetőjével készült riport a Duna TV október 27-i Almárium című műsorában. Halász Krisztián a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben vezetett tematikus sétákat, élménysétákat mutatta be, ezek egyike a fűszernövényekről szóló séta, melynek során megtapogathatjuk, megszagolhatjuk, megkóstolhatjuk ezeket a növényeket.
Bazsalikomokat az ókor óta termesztik szerte a világban. Ebben a kis ültetvényben jelenleg 27 féle bazsalikomot tudnak bemutatni. Például olyanokat, amik nem is emlékezhetnek bazsalikomra. Itt van ez az afrikai bazsalikom. Szinte bors illata van. Aztán vannak sötét lila bazsalikomok, melyeknek egy nagyon mély, gyümölcsös aromáját találunk. Aztán a tájtípusú bazsalikomok inkább ánizsra, édesgyökérre, fahéjra emlékeztetnek. A görög típusú bazsalikomok inkább apró levelűek. A rendszertani gyűjtemény illatágyásában menta, különböző kakukkfüvek, citromfüvet, zsályák láthatók. Ez a növény a perilla. Ezt a nevét Magyarországon nem igazán ismeri a konyha, inkább a Távol-Keleten használatos. Nagyon sok változata létezik, levesnek, leves alapnak is felhasználják, de a levelében töltenek szusit, valamint párolva köretnek is lehet használni.

Az élményséta alkalmával három óra alatt mintegy 80 különböző fűszernövénnyel ismerkedhet meg a kedves résztvevők.

Duna TV Almárium

Hírek

Katalin Mázsa

Fiatalok az akadémiai pályán

A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) az MTA Könyvtár és Információs Központ, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársaival együttműködve 2021 őszén széles körű és minden korábbinál részletesebb felmérést végzett a 45 éves vagy fiatalabb kutatók és egyetemi oktatók körében. A kapcsolódó részletes kutatási jelentés az FKA és a Magyar Tudományos Akadémia közös kiadásában az MTA Könyvtár és Információs Központ közreműködésével látott napvilágot.

A felmérés segítségével elsőként sikerült számszerűsíteni a fiatal kutatók és oktatók jövedelmét a korai életpálya minden szakaszában. A kutatás eredményei szerint nemcsak alacsonyak a kutatói és oktatói jövedelmek, de jelentős különbségek is találhatók köztük. A nők jövedelme szignifikánsan alacsonyabb a férfiakénál. Ez a hátrány az életkor előrehaladtával növekszik, ami a tanulmány szerint egyértelműen a gyermekvállalással hozható összefüggésbe. A vidéki munkahelyű kutatók jövedelme akkor is alacsonyabb a Budapesten dolgozókénál, ha az összehasonlításban egyéb jellemzők mellett a válaszadók nemét, beosztását és tudományos teljesítményét is figyelembe vesszük. A válaszadók jövedelmében nagyon magas a másodállások és az ösztöndíjak aránya, ami nagy leterheltséget és bizonytalanságot von maga után, valamint megnehezítheti többek között a fiatal kutatók családtervezését is.

A fentiek mellett a kutatás készítői részletesen rákérdeztek a válaszadók munkával való elégedettségére, arra, milyen tevékenységekre mennyi időt fordítanak a munkaidejükből, valamint a COVID-19-járvány miatti lezárások hatásaira is. A kérdőív úttörő módon azt is lehetővé tette, hogy a válaszadók – adatvédelmi garanciák mellett – a Magyar Tudományos Művek Tárában található publikációs profiljukat csatolják a válaszaikhoz, aminek köszönhetően a tudományos teljesítményük összehasonlítására is lehetőség nyílt. Mindezen információk alapján a kutatás számszerű képet nyújt a fiatal kutatók és egyetemi oktatók nehézségeiről és sikerességük tényezőiről is.

A felmérés részletes adatai (és pontos idézhetősége):
Németh Brigitta, Munkácsy Balázs, Vida Zsófia Viktória, Fröhlich Georgina, Hatvani István Gábor, Tóth György, Solymosi Katalin, Máté Ágnes, Lőrincz László és Lengyel Balázs: A fiatalok helyzete az akadémiai pályán. Kutatási jelentés. 2022. ISBN: 978-615-6448-18-7, DOI: https://doi.org/10.36820/fka.2022
A jelentés online elérhető EZEN A LINKEN.

Forrás: mta.hu

Hírek

Katalin Mázsa

Édesvízi gerinctelenek Közép-Európában

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghirdetett Tudományos Mecenatúra Pályázat „Nyitott Könyv Program”-ja támogatásával megjelent Kriska György, a Vízi Ökológiai Intézet tudományos tanácsadójának az „Édesvízi gerinctelenek Közép-Európában” című könyve.
A Flaccus Kiadó gondozásában megjelent 560 oldalas mű teljes anyaga elérhető három mobiltelefon kompatibilis interaktív honlapon, az Ökológiai Kutatóközpont honlapján és az alábbi helyeken: http://bszm.elte.hu/vizi-gerinctelenek/ http://bszm.elte.hu/hatarozo/

Az „Édesvízi gerinctelenek Közép-Európában” című kötet az édesvizekben élő gerinctelen állatokról nyújt teljeskörű áttekintést, ezért jelentősen túllép a hagyományos határozói kereteken. Segítségével nem csupán azonosíthatjuk az édesvizek anyagforgalmában, a biológiai vízminősítésben és a vizek természetes öntisztulásában létfontosságú gerinctelen szervezeteket, hanem részletes ismertetést kapunk életmódjukról és az ökológiai rendszerekben betöltött szerepükről is.

A könyv azzal együtt, hogy a közép-európai faunát tárgyalja, különös hangsúlyt ad a magyarországi vonatkozások ismertetésének is, ezért a hazai környezettudatos szemléletformálásnak is hasznos eszköze lehet. A biológiai vízminősítési projektekben (pl. BISEL) résztvevő középiskolások és tanáraik, valamint az édesvizek élete és ökológiája iránt érdeklődő olvasók egyaránt haszonnal forgathatják. Közérthető nyelvezete miatt a laikus érdeklődők, a természetjárók, a horgászok és mindazok érdeklődésére is számot tarthat, akik szeretnének közelebbről megismerkedni az édesvizek varázslatos élőlényeivel, a „vízipók-csodapókkal” és társaival.

A könyv illusztrációs anyagát színes vektorgrafikus rajzok és fotók együttesen adják (közel 400 képtábla), ami a szakmai tartalom mellett nemzetközi viszonylatban is egyedülállóvá és hiánypótlóvá teszi a kötetet. Ezzel magyarázható, hogy a jelenlegi kézirat előzményének tekinthető 2008-ban megjelent „Az édesvízi gerinctelen állatok – határozó” című könyv 2009-ben német nyelven is megjelent a Weisdorn – Verlag Jena kiadó gondozásában. Az alapmű jelentősen továbbfejlesztett kiadását pedig „Freshwater Invertebrates in Central Europe” címen 2013-ban jelentette meg a Springer – Verlag angol nyelven. Ez utóbbi mű második, bővített kiadása 2022-ben jelenik meg a Springer – Verlag gondozásában. A magyar nyelvű alapmű már nem elérhető, így a korszerűsített és jelentős mértékben bővített kézirat hiánypótló műnek számít.

A könyv egy általános határozókulccsal kezdődik, amelynek használatával a vizsgált élőlényt egy nagyobb csoportba, taxonba (mohaállatok, kova-szaruszivacsok, csigák stb.) tudjuk besorolni. A könyv ezután az egyes élőlénycsoportok bemutatásával folytatódik. Ebben a részben a taxonspecifikus határozórészek előtt képekkel illusztrált szöveges leírások szerepelnek.
A határozókulcsokban a rövid szöveges jellemzéseket színes grafikák egészítik ki, amelyek fényképekkel együtt segítik a gerinctelenek azonosítását. A rajzok részletesen feliratozottak, a határozóbélyegek nevei mellett az általános tájékozódást segítő szervek (pl. fej, ízelt láb, összetett szem) neveit is megjelenítik. A grafikák színezése az élőlényekről készült fotók eredeti színein alapul. A határozókulcsokban a sorok végén szereplő vastagított számok jelzik azt, hogy egy adott meghatározástól a határozókulcs hányadik sorához kell továbblépnünk. Végül több lépés után eljutunk a végállomáshoz, egy adott taxonhoz.

A könyv egyes fejezeteihez online filmgyűjtemények is tartoznak, melyek az állatcsoportokhoz tartozó QR kódok leolvasásával tölthetők be mobiltelefonra, vagy tabletre. A QR kódok nem csak az egyes fejezetek után, hanem összesítve a könyv végén is megtalálhatók. Mobiltelefonos használat esetén kattintással is továbbléphetünk a filmgyűjteményekhez.
Szintén a könyv végén található az „Oktatás és ismeretterjesztés” című fejezet, amely képekkel illusztrálva mutatja be azokat a digitális mellékleteket és filmeket, amelyek az egyéni használat mellett a közoktatási és felsőoktatási alkalmazást támogatják.

Bemutatásra kerülnek itt kép- és filmvetítő programok, valamint olyan interaktív feladatsorok, amelyek állatcsoportonként és összességében ellenőrzik és gyakoroltatják a gerinctelen állatok ismeretét. A melléklet különleges részét képezi egy térhatású vetítőprogram (3D), amely háromdimenziós (anaglif) képek megjelenítését teszi lehetővé számítógép-monitoron vagy projektorral kivetítve, ez utóbbi megoldás csoportos vetítésekre is lehetőséget ad. Az anaglif képek megtekintéséhez piros-kékeszöld (red-cyan) szemüvegre van szükség. A fentiekben ismertetett digitális anyagok magyar, angol és német nyelven is hozzáférhetők.
A digitális melléklet részeként az édesvízi makrogerinctelenek egyszerűsített PC-s és mobiltelefonos határozója is letölthető a erről és a következő honlapról.

A könyv angol nyelvű változatához tartozó teljes digitális melléklet itt érhető el. A mellékletet a könyv ISBN száma (978-3-7091-1546-6) alapján lehet kiválasztani és letölteni.

Csatolt dokumentum(ok):
A mobiltelefonos határozó működése

Forrás: Édesvízi gerinctelenek Közép-Európában

Média

Katalin Mázsa

Trópusi fűszernövények a Nemzeti Botanikus Kertben

A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert négy üvegházzal rendelkezik, összesen több mint kétezer négyzetméter alapterülettel. Ezek különböző klímájúak, és az itt élő növények között bizony jó néhány van, amire fűszernövényként is tekinthetünk. Halász Krisztián, tudományos gyűjteményvezetővel készített riportot a Duna TV Almárium.
Itt van mindjárt például a vanília, ami tulajdonképpen egy orchidea faj, melynek a beérett és másfél évig erjesztett termését használjuk vaníliarúdként. Jól látható a növény szerkezete. Ez egy kúszó típusú növény, tehát magasan felkúszik a fákra, és ezekkel a léggyökerekkel tud kapaszkodni is, és ezeken keresztül veszi fel a tápanyagot és a vizet.
A kakaó egy törzsön virágzó növény, a virágok is a törzsén vagy vastagabb ágakon fejlődnek, és ha szerencsénk van, akkor megtörténik a beporzás és a virágból termés fejlődik.
Ez a szép nagy kúszónövény, ez a bors. Mondhatnánk azt, hogy fekete bors, de ez valójában nem teljesen igaz, ugyanis ugyanez a növény termi a fekete borsot, a fehér borsot, a zöld borsot és a vörös borsot is. A borsszemeket különböző érési fázisba szokás aratni, amikor elég zsenge a bors, még zöld, leszüretelik, megszárítják, ez a zöld bors. Egy kicsit előrehaladottabb érési fázisban, ha leszüretelik a borsot és fermentálják, szép fekete színűvé válik, ebből lesz a fekete bors. Ha teljes biológiai érettségben szüretelik le a borsszemeket, és úgy szárítják, ebből lesz a vörös bors, és ha ezt meghántolják, abból lesz a fehér bors.
Itt olyan növények élnek, melyek az igazi egyenlítő környéki trópusi dzsungelekben őshonosak. Például ez a kardamom is egy ilyen növény. Egy tipikus karácsonyi fűszer. Kicsit a gyömbérre emlékeztető aromájú növény, a gyömbérnek egy közeli rokona. A kurkuma szintén a gyömbérfélék családjába tartozó növény. A gyökerét, a rizómáját, vagyis gyöktörzsét fogyasztjuk ugyanúgy, mint a gyömbérnek. Onnan különböztethetjük meg, hogy nagyon élénk narancssárga színű és nagyon magas antioxidáns tartalmú gyökere van. Ezt a narancssárga, sokszor porrá őrölt tűszert használhatjuk ételek színezésére és festésére is.

Duna TV - Almárium

Média

Katalin Mázsa

Daruvonulás a Hortobágyon

A vonuló nagy testű madárcsapatok az ősz egyik nagy látványossága a Hortobágyon. Az Ökológiai Kutatóközpont, a Debreceni Egyetem és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság közös kutatása feltárta, miként rendezik át a darvak az értékes szikes pusztai élőhelyeket, vagyis tájrendezőként is működnek a darvak. Végvári Zsolttal, az ÖK Vízi Ökológiai Intézet igazgatójával és Borza Sándor PhD hallgatóval (Debreceni Egyetem) készített riportot az M1 Kék Bolygó című műsora.
Az 1980-as évekig csak néhány ezer darut regisztráltak, ez a szám az ezredfordulóra meghaladta a százezres mennyiséget és napjainkra elérte a 150-160 ezret a vonuló madarak száma. A daru több országban is kultikus madár, a hortobágyi pásztorok ma is darutollat tűznek a kalapjuk mellé. Régen létezett a darvász mesterség, a megfogott darvakat pl. a várakban, várfokokon használták őrségként, mert éberebben jelezte az idegeneket, mint a kutya.
A kunmadarasi puszta a darvak kedvelt pihenő helye. A szikes gyepben úgynevezett daruszántásokat hoznak létre, vagyis a fűcsomókat kifordítják, ezekben a foltokban tavasszal sokkal több kétszikű növény hajt ki, ami kedvez a beporzó szervezeteknek, nyárra pedig ezek nyílt élőhely foltokká válnak.

M1 - Kék Bolygó

Hírek

Katalin Mázsa

Fiatal agrárkutatókat díjaztak

A Magyar Tudományos Akadémián (MTA) ünnepélyes keretek között adták át immáron 17. alkalommal a Janelly agrárkutatási díjat, amelynek célja fiatal magyar szakemberek támogatása az agrártudományok és az élelmiszer-tudományok terén. Az idei évi díjra „A gazdaság-, társadalom- és környezettudományok agrárszempontból releváns területei” szakterületről lehetett pályázni.
PhD kategóriában Dr. Kovács Bence, „Az erdei mikroklíma vizsgálata gazdasági erdőkben” c. munkájával nyerte el a Janelly díjat. Az ELTE Biológiai Doktori Iskola hallgatójaként szerezte PhD fokozatát Summa cum laude minősítéssel, jelenleg az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében dolgozik tudományos munkatársként.

Dr. Kovács Bence előadásában elhangzott, hogy az erdei mikroklíma kutatása a klímaváltozással összefüggésben került előtérbe. A munkájának célja annak azonosítása volt, hogy mely táji, faállomány-szerkezeti és termőhelyi jellemzők fontosak a zárt erdők kiegyenlített, hűvös és humid mikroklímája szempontjából. Modelleredményei alapján a szintezett, faji összetétel és korosztályszerkezet tekintetében heterogén állományok alakíthatók ki jelentős többletköltség nélkül. A változatos erdőszerkezet következtében létrejövő stabil erdei mikroklíma képes csillapítani a klímaváltozás hatásait, így ezek refúgium-területként is működhetnek. Igazolták azt is, hogy a fahasználati módok számos élőlénycsoportra jelentős hatással vannak. Amennyiben a nagy területeken, egyenlő korú erdőket eredményező vágásos üzemmód elkerülhetetlen, hagyásfacsoportok kialakítása rendkívül fontos a biológiai sokféleség fenntartása érdekében. A nemzetközi publikációs eredményesség által is igazolt, elsősorban alapkutatási szempontból fontos ökológiai eredmények a gyakorlati környezettudomány szempontjából is közvetlenül hasznosíthatók, és a klímaváltozás kedvezőtlen következményeinek mérsékléséhez adnak hasznos útmutatót.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

magyarmezogazdasag.hu
Nyomtatott sajtó:
Kertészet és szőlészet - 2022.10.19. (28. oldal) Díjazták a fiatal agrárkutatókat

Média

Katalin Mázsa

Őszi szépségében tündököl a vácrátóti arborétum

A vácrátóti botanikus kert az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be.
A területen fák, cserjék, rétek, tavak, kanyargós utak, hidak váltják egymást, melyeket hatalmas üvegházi gyűjtemények egészítenek ki. A dendrológiai gyűjtemény 3300 cserjét, fát foglal magába, kiemelkedő a kelet-ázsiai fajok mellett a juhar-, bangita-, madárbirs-, hárs- és kőrisfajok nagy száma és évszázados famatuzsálemekkel is találkozhatunk. Az évelő- és sziklakerti gyűjtemény közel 3000 fajt és fajtát mutat be. Sziklai, erdei, havasi és hagymás virágokat is láthatunk. A rendszertani gyűjtemény rokonsági és evolúciós szempontok alapján mutatja be a növényeket, a kertrészben gyógy- és fűszernövény bemutató, valamint parasztkerti virágok ágyása is megtekinthető. Az üvegházi gyűjtemény trópusi haszon- és dísznövényekben, kaktuszokban, broméliákban, orchideákban, pozsgásokban gazdag.
Most ősszel a fák között megcsillanó lágy délutáni fények, a sárga, a piros és zöld levelek kavalkádja a leginkább lenyűgöző. A legkülönlegesebb látványt a lótuszokkal teli tó nyújtotta, sajnos, most főként csukva voltak az egyébként emberfej nagyságú virágaik, de az óriási leveleik beterítették nagyjából az egész vízfelületet.
Virágzó növények sem hiányoztak, az Udvarház körül olyan virágkavalkád fogadott, mintha tavasz lett volna. Az üvegházaknál pedig „a lila 50 árnyalata” tárul szemünk elé a virágágyásban. Érdekes látvány fogad a virginiai mocsárciprusnál, melynek közelében sorakoznak a „ciprusbabák”, vagyis a fák föld alól előtörő légzőgyökerei.

sokszinuvidek.24.hu

Média

Katalin Mázsa

Ezeket a helyeket ősszel sem hagyhatod ki: íme az ország 5 csodaszép arborétuma

A hazai 34 arborétum növényállománya rendkívül heterogén, kis területen is számtalan különleges fajban gyönyörködhetünk. Ilyenkor, ősszel ezer színben pompáznak a botanikus kertjeink, így érdemes felkeresni őket még a tél beköszönte előtt, hogy megcsodáljuk, milyen gyönyörűre festi a fák leveleit, a növényzetet ez színtelennek gondolt évszak. Mutatjuk a legnagyobb és legnépszerűbb kerteket.

A vácrátóti botanikus kert az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be. A kert nagy részét elfoglaló 3300 cserjét, fafajt valamint fajtát mutatja be a dendrológiai gyűjtemény. Kiemelkedő értéke a kelet-ázsiai fajok mellett a juhar-, bangita-, madárbirs-, hárs- és kőrisfajok nagy száma. Az évelő- és sziklakerti gyűjtemény közel 3000 fajt és fajtát ölel fel. A sziklai növényeken kívül számos pusztai, erdei, ritka havasi növény és kistermetű hagymás virág is megtalálható benne.

hellovidek.hu

További megjelenések a témában:

funzine.hu - 2022.10.23. 5 őszi színekben tündöklő arborétum romantikus erdei sétákhoz

Hírek

Katalin Mázsa

Milyen sors vár a magyar erdőkre? – interjú Aszalós Rékával

Az idei aszály tanulsága, hogy nem csak a termőföldek és a kiskertek száradhatnak ki, de bizony az erdők is komoly veszélybe kerülhetnek. Ráadásul a begyűrűző energiaválság is nehéz helyzetbe hozhatja a fákat, melyek itthon is a figyelem középpontjába kerültek idén. Ezen problémák és kihívások kapcsán beszélgettünk a Holnapután aktuális adásában Aszalós Réka erdőökológussal, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársával.

A vasárnap 11-től a Manna FM-en, utána pedig a Holnapután podcast-csatornáján hallgatható adásban azt próbálják kideríteni, milyen sors vár a magyar erdőkre. Aszalós Réka szerint az idei aszályhoz hasonlóra emberemlékezet óta nem volt példa, viszont egy-egy ilyen stresszt a fák át tudnak vészelni. De hogy mi történik akkor, ha egymás után több ilyen aszályos év jön, azt még nehéz megmondani. A kilátások mindenesetre nem túl fényesek. Megoldási lehetőségeink azért vannak. És azontúl, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk a klímaváltozás ellen, számos egyéb módszerrel is tehetünk erdeink túléléséért.
A hazai erdők mellett a beszélgetés kitekint a globális helyzetre is. Beszélnek a Föld tüdejeként emlegetett amazonasi esőerdő állapotáról, ami sajnos egyre válságosabb. Ez nagy probléma, hiszen nem elképzelhetetlen, hogy hamarosan egy úgynevezett átfordulási pont következik be, ami után az erdő már több szenet szabadít fel, mint amennyit elraktároz. A szakértő szerint ezen a ponton nem az lesz a kérdés, hogy 1,5 vagy 2 Celsius-fokos lesz a melegedés, hanem az, hogy túlélhet-e az emberiség.

Végül beszélnek biztató dolgokról is. A kutató elmondja, hogyan látja a környezetvédelem ügyét, milyen előrelépéseket tapasztal itthon és a világban egyaránt.

Kapcsolódó link(ek):

fataj.hu - 2022.10.22. Milyen sors vár a magyar erdőkre?

Forrás: greendex.hu

Média

Katalin Mázsa

Beszélgetés „A lombhullásról egy júliusi tölggyel” című kötetről

Hogy érdemes közelíteni egy verseskötethez, ami „a fák titkos életét” firtatja? Hogy lehet beszélni arról, amiről a legadekvátabb körülírás a hallgatás lenne? Mit kezdjünk a főként Peter Wohlleben neve által fémjelzett mainstream ökotudatosság és a biopoétika egyre többet emlegetett problémaköre idején egy könyvvel, ami megpróbál ehhez az emberen túli világhoz intézni kérdéseket? Korpa Tamás költővel Herczeg Ákos beszélget.
Zerge Vivien Lenke, a Magyar Képzőművészeti Egyetem végzős hallgatója az I. Természetművészeti Nyitott Műhely keretében az egyik Havrania skala (770 m) című versemből merített, amikor is „a lombhullás testbeszédének” és „a felejtés testhelyzetének” a megragadhatóságán gondolkodott. Három darab különböző testhelyzetű, monumentális méretű tölgylevelet installált egy fához: az egyik levél azt az érzést kelti, hogy másodpercekkel ezelőtt engedte el az ágat, a második az ág és a talaj között, ezen a levélszinkronúszásra oly kedves senkiföldjén lebeg, a harmadik pedig már részben beleolvadt a talajba. A szerző fontosnak tartotta, hogy olyan anyagot használjon fel a plasztikához, amit a helyszínül szolgáló vácrátóti botanikus kerttől kapott, vagyis amit a kert termelt ki magából. Így esett a választása a bambuszra.

alfoldonline.hu

Média

Katalin Mázsa

Öleljünk bölcs fákat!

Történelmünk néma tanúi a famatuzsálemek, amelyek csak arra várnak, hogy felfedezzük őket, és „elmesélhessék” történeteiket. Összegyűjtöttünk néhány különleges példányt, amelyek egy kirándulás célpontjai is lehetnek.
A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert legmagasabb fája az Észak-Afrikában honos, 40 méter magas numídiai jegenyefenyő, amelynek 180 éves kora is tekintélyt parancsol, a kert másik nagy öregje – a 150 éves virginiai mocsárciprus – mintha csak Florida mocsaraiban élne, olyan jól érzi magát az őt körbevevő „ciprusbabákkal”, vagyis a felszínre törő légzőgyökerekkel.

turizmus.com

További megjelenések a témában:

vendeglatasmagazin.hu - 2022.10.21. Magyarország vár: Öleljünk bölcs fákat!

Hírek

Katalin Mázsa

A szalamandrák utódgondozásának evolúcióját vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport

Az ELKH-DE Reproduktív Stratégiák Kutatócsoport és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóinak közreműködésével közel 200 szalamandrafaj szaporodását tanulmányozta egy nemzetközi kutatócsoport. A projekt keretében azt vizsgálták, hogy az egyes fajok milyen feltételek esetén őrzik a petéiket, és melyik szülő teszi ezt. A rejtetten élő, ritkán látható szalamandrák viselkedése kevéssé ismert, ennek ellenére ökológiai és evolúciós szempontból jelentős csoportról van szó, amelynek megőrzése fontos a biológiai sokféleség védelme szempontjából. A kutatás eredményeiről szóló tanulmány a Scientific Reports című rangos szakmai folyóiratban jelent meg.

A kétéltűek közül valószínűleg a békák a legismertebbek, pedig a farkos kétéltűek – a gőték és a szalamandrák – is ehhez a gerinces állatcsoporthoz tartoznak. Mivel a gőte és a szalamandra elnevezés nem rendszertani, hanem csak életmódbeli különbséget takar, e cikkben szalamandraként hivatkozunk az összes farkos kétéltűre. Bár ezek fajszáma csak mintegy tizede a békákénak, és viselkedésük kevésbé változatos, pont ez az egyszerűség teszi őket jó modellcsoporttá az utódgondozás eredetének tanulmányozásához.

Az elevenszülés csak két fajszegény evolúciós ág esetében alakult ki, ezek egyikébe tartozik a hazánkban is élő foltos szalamandra. Ezt leszámítva a farkos kétéltűeknél a gondozás a peték őrzésében nyilvánul meg. A kutatócsoport munkatársai, Dr. Vági Balázs tudományos munkatárs, a tanulmány vezető szerzője és Prof. Székely Tamás kutatócsoport-vezető (ELKH-DE Reproduktív Stratégiák Kutatócsoport), továbbá Dr. Végvári Zsolt, az ÖK Vízi Ökológiai Intézetének igazgatója azt vizsgálták, hogy az egyes fajok milyen feltételek esetén őrzik a petéiket, és melyik szülő teszi ezt.

A szalamandrák törzsfejlődése során a fajok nagyobb hányadánál a halakéhoz hasonló külső megtermékenyítés belsővé alakult, vagyis a hímek egy spermatokot raknak a talajra vagy a vízfenékre, amelyet a nőstény a kloákájával felszippant. A mostani kutatás megállapítása szerint e fajokra jellemző, hogy az anya őrzi a petéket. Ez valószínűleg azért alakult így, mert az őrző egyed biztosabb abban, hogy az utódok szülője. A ma is élő ősibb, külső megtermékenyítésű utódgondozó fajok esetében az apa őrzi a petéket. Az új kutatás kimutatta, hogy az őrző apák nagy testméretűek, aminek abban lehet szerepe, hogy sokszor védik vetélytársaikkal szemben a területüket, ahová több nőstény is lerakhatja petéit. Így biztosítják, hogy minél több petét termékenyítsenek meg. Ezzel szemben a belső megtermékenyítésű fajok esetében az apák, amint megszabadultak ivarsejtjeiktől, máris továbbállhatnak, és új párt kereshetnek.

A belső megtermékenyülés az utódok biztonságos fejlődésén kívül egy további lényeges előnnyel járt: a nőstény a párzás helyétől távol, akár szárazföldi környezetben is lerakhatja a petéket. Sok fajnál az utódok kihagyják a lárvaállapotot, így az egész szaporodási ciklus függetlenedhet a vízi élőhelyektől. Ez a szaporodásmód-váltás a gerinces állatok fejlődése során kulcsjelentőségű volt, ugyanis így alakulhattak ki a vízi környezettől teljesen független csoportok: hüllők, madarak és emlősök. Tehát itt egy evolúciós „innovációról” van szó, amelynek köszönhetően a gerinces állatok a föld legtöbb alkalmas élőhelyeit képesek voltak meghódítani.

Azonban a szárazföldön különösen nagy szükség van a gondozásra, a nőstények ugyanis csak így tudják megóvni a petéket a ragadozóktól és a fertőzésektől. Az új kutatás másik fő megállapítása szerint a szárazföldön petéző szalamandrák többnyire őrzik a fészekaljat, sőt maga a gondozás tette lehetővé a szárazföldre való petézést. A peték gondozása azonban nem védi meg teljesen az utódokat a mostoha éghajlattól. Mivel az anyaállat maga is érzékeny a túlhevülésre és a kiszáradásra, a szárazföldi szaporodás és az utódgondozás csak hűvös és csapadékos helyeken alakult ki, ahol viszont a szalamandrák evolúciósan igen sikeresek. A jelenleg élő fajok több mint kétharmadát a nagyrészt szárazföldön szaporodó tüdőtlenszalamandra-félék (Plethodontidae) teszik ki, amelyek Szardínia mészkőbarlangjait éppúgy meghódították, mint az amazóniai esőerdő lombkoronáját.

A farkos kétéltűek azonban sajnos nagy veszélyben vannak. Az élőhelyek elvesztése, a kétéltűeket világszerte pusztító szélsőséges aszályok és a rajzóspórás (kitrid) gomba mellett a szalamandrákat egy rájuk specializálódott gombás betegség is támadja. A szalamandrák védelme érdekében az Európai Unió és az Egyesült Államok területén a legtöbb faj kereskedelmét betiltották, az őshonos fajokat pedig célzott konzervációbiológiai programokkal védik az élőhelyükön. Ezen a téren örvendetes hazai eredmény a közelmúltból a foltos szalamandra egyetlen ismert budapesti élőhelyének védetté nyilvánítása 2022. január 1-jei hatállyal. Összességében tehát a rejtetten élő, ritkán látható farkos kétéltűek viselkedése kevéssé ismert, ennek ellenére ökológiai és evolúciós szempontból jelentős csoportról van szó, melynek megőrzése fontos a biológiai sokféleség védelme szempontjából.

Kapcsolódó link(ek):

elkh.org

További megjelenések a témában:

elkh.org

dehir.hu - A szalamandrák utódgondozását tanulmányozták a Debreceni Egyetemen - 2022-10-11

magyarmezogazdasag.hu - 2022.10.16.

origo.hu - 2022.10.14.

qubit.hu - 2022. 10. 13.

24.hu - 2022.10.23. A nagy kérdés: vajon miért gondozzuk a gyerekeinket?

greenfo.hu - 2022.10.22. A szalamandrák utódgondozásának evolúcióját vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport

Nyomtatott sajtó:
mti.hu - Magyar kutatók vezetésével a szalamandrák utódgondozásának evolúcióját vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport - 2022-10-13
demedia.hu - 2022.10.11. 12:11:05 Az utódgondozás evolúciója a szalamandráknál
haon.hu - Rangos tudományos folyóiratban publikáltak a debreceni szakemberek - 2022-10-11
hir.ma - Magyar kutatók vezetésével a szalamandrák utódgondozásának evolúcióját vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport - 2022-10-13
webradio.hu - 2022.10.13. - Magyar kutatók vezetésével a szalamandrák utódgondozásának evolúcióját vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport

Hírek

Katalin Mázsa

LXIII. Hidrobiológus Napok Tihanyban

A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya, az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetével, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel és az MTA Veszprémi Területi Bizottságával közösen rendezi meg Tihanyban a LXIII. Hidrobiológus Napokat 2022. október 5 és 7. között. A nagy múltú rendezvény témája ebben az évben „Felszíni vizeink monitorozása és védelme” lesz.

A Hidrobiológus Napok egyre erősebb szakmai programokkal várja a hazai limnológiával vagyis tó kutatással, illetve társtudományaival (hidrobiológia, vízi ökológia, stb.) foglalkozó kutatókat, a természetvédelemben és más gyakorlati területeken dolgozó szakembereket. A konferencián összesen 54 előadást terveznek. A plenáris előadásokon szó lesz arról, hogy a múlt megértése hogyan segíti a jelen kezelési terveinek megalkotását, milyen volt az Árpád-kori vízügyi vízgazdálkodási rendszer a Rábaközben, a vizes élőhelyek rekonstrukciója hogyan segíthet a klímaváltozás kihívásaival szemben.

A Hidrobiológus Napokon külön figyelmet fordítanak a fiatal kutatókra és szakemberekre, díjazzák majd a legtartalmasabb előadást, és a legjobb fiatal előadót is.
A konferencia támogatói: Ökológiai Kutatóközpont, MTA Nemzeti Víztudományi Program, Tihanyi Önkormányzat, Aranyponty Zrt., és a Velinor Kft.

Csatolt dokumentum(ok):
Hidrobiológus Napok 2022 program
Hidrobiológus Napok 2022 konferencia kötet

Hírek

Katalin Mázsa

Nemzetközi botanikus PhD találkozó az Ökológiai és Botanikai Intézet szervezésében

Nagy örömünkre szolgált, hogy az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatói, egyben a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének tagjai, rendezhették meg idén a közép-európai botanikus PhD hallgatók nemzetközi találkozóját, 2022. szeptember 22-25 között Poroszlón. Ez a találkozó nagy hagyományokra tekint vissza: Milan Chytrý és Botta-Dukát Zoltán indították el ezt az ikonikus eseményt nagyjából húsz éve. Azóta kétévente a botanikával foglalkozó PhD hallgatók és szenior kutatók találkoznak valahol Közép-Európában, a doktoranduszok bemutatják a kutatási terveiket és előzetes eredményeiket, és alkalom nyílott a szakmai vitákra is a barátságos hangulatú konferencián. Több fiatal kutató számára ez a rendezvény az első nemzetközi konferencia, az első angol nyelvű előadás színtere – amire évekkel később is jó szívvel emlékeznek vissza.

A járványhelyzet miatt sajnos néhány éves szünet következett a konferenciasorozatban, ám idén végre lehetőség nyílt a hagyomány újraélesztésére. Az idei évben legnagyobb örömünkre Magyarországon, az ÖK ÖBI kutatók – Botta-Dukát Zoltán, Deák Balázs és Valkó Orsolya –szervezésében rendeztük meg az eseményt.

Nagy volt az érdeklődés, hozzávetőleg 70 résztvevő érkezett összesen 16 országból. Emiatt a tudományos program nagyon feszes volt, hiszen minden résztvevő PhD hallgató előadást is tartott; ezek mind nagyon színvonalas bemutatók voltak, öröm volt őket hallgatni. A konferencia helyszíne a Poroszlón található Tisza-tavi Ökocentrum volt, ami tökéletes helyszín egy ilyen rendezvényhez. A kávészünetek alatt a résztvevők meg tudták nézni a kültéri és beltéri kiállításokat, és az akváriumokat, így még inkább fel tudtunk frissülni. Az előadások után esténként még további tudományos témákról folytattunk kötetlen beszélgetést. A két téma ez volt: ‘Mennyire hasznosulnak a kutatásaink eredményei a gyakorlatban?’ illetve ‘A minőség vagy mennyiség számít jobban a tudományban?’. Vasárnap Deák Balázs vezetésével egy félnapos kiránduláson bemutattuk a résztvevőknek a Hortobágyi Nemzeti Park természeti szépségeit, a szikes gyepeket és mocsarakat, löszgyepeket és kurgánokat.

A konferenciát az Ökológiai Kutatóközpont és a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete szervezte, a rendezvény a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával valósult meg, amit ezúton is nagyon köszönünk. Köszönjük a résztvevők kifogyhatatlan lelkesedését, és aktív részvételét a konferencia minden programján. Köszönjük az ÖBI-s kollégáknak, különösen Nagy Józsefnek, Lengyel Attilának és Kertész Miklósnak a szervezésben nyújtott segítséget. Köszönjük a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnak a kirándulás támogatását.

Botta-Dukát Zoltán, Deák Valkó Orsolya és Deák Balázs szervezők

Média

Katalin Mázsa

Ez az evolúció kétmilliárd éves rejtélye

Az evolúció egyik legmeghatározóbb mérföldköve, amikor egyszerű „zsákocskákból” létrejöttek a minden mai, magasabb rendű szervezetet alkotó eukarióta sejtek. Látjuk a kiindulópontot és a végeredményt, a folyamatot azonban nem ismerjük: olyan, mintha egy egyszerű léggömb hirtelen bonyolult, soktornyos ugrálóvárrá válna. Magyar kutatók világszinten is jelentős, elismert munkát végeznek a „nagy ugrás” felderítése érdekében, ami úgy is történhetett, hogy az egyik sejt bekapott egy másikat, csak nem emésztette meg.
…A prokariótából eukariótába való átmenethez két külön prokarióta sejt egyesülésére, összeolvadására volt szükség. Hogyan történt ez az ősi, még külön élő sejtek esetében? Milyenek voltak ezek az ősök? Milyen átmeneti formák léteztek, és hol vannak a nyomaik? Mi ugyanis csak a végeredményt ismerjük, vagyis a teljesen kész, összetett eukarióta sejtet, amely számtalan hasznos evolúciós újítással bír egy baktériumhoz képest.
Az evolúció eme mérföldkövének vizsgálatában magyar kutatók világszinten is elismert, jelentős munkát végeznek, a lehetséges „forgatókönyvekről” Dr. Zachar István evolúcióbiológussal, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

24.hu

További megjelenések a témában:

innoteka.hu - 2022.10.05. _ Az eukarióta sejtek kialakulásának okai

Média

Katalin Mázsa

Induljunk kora őszi sétákra legszebb arborétumainkban

Az első helyszínünk nem is lehetne más, mint a minden évszakban gyönyörű Vácrátóti Arborétum, ahol pont egy éve ilyenkor októberben jártunk, és felfedeztük minden zegét-zugát, amikor már váltották a színüket a levelek.
Az ország egyik leghíresebb és legnagyobb botanikus kertjében 13 ezer fajta növényt találunk, melyeket Vigyázó Sándor gróf kezdett összegyűjteni a hatalmas park területén, miután 1871-ben megvásárolta azt a Géczy családtól. A kert kialakításával a legjobb hazai kerttervezőt, Jámbor Vilmost bízta meg. Ha ma sétára indulunk a védett természeti helyszínen, kicsivel több mint 3100 fát számolhatunk meg, és pihenhetünk a sziklakertekben is.

travelo.hu
Nyomtatott sajtó:
Tolnai Népújság - Kora őszi arborétumi séták - 2022-10-05
Fejér Megyei Hírlap - Kora őszi séták az arborétumban - 2022-10-05
Új Néplap - Kora őszi arborétumi séták - 2022-10-05
Petőfi Népe - Kora őszi arborétumi séták - 2022-10-05
Heves Megyei Hírlap - Kora őszi arborétumi séták - 2022-10-05
Dunaújvárosi Hírlap - Kora őszi arborétumi séták - 2022-10-05
24 óra - Kora őszi arborétumi séták - 2022-10-05
Somogyi Hírlap - Kora őszi arborétumi séták - 2022-10-05
Délmagyarország - Kora őszi séták az arborétumokban - 2022-10-05
Kelet-Magyarország - Kora őszi séták az arborétumokban - 2022-10-05
Vas Népe - Kora őszi séták az arborétumban - 2022-10-05
Zalai Hírlap - Kora őszi séták az arborétumban - 2022-10-05
Napló - Kora őszi séták az arborétumban - 2022-10-05
Kisalföld - Kora őszi séták az arborétumokban - 2022-10-05
Nógrád Megyei Hírlap - Varázslatos arborétumok - 2022-10-05
Békés Megyei Hírlap - Gyönyörű botanikus kertek vannak Magyarországon a kikapcsolódásra - 2022-10-05

Média

Katalin Mázsa

Miként változhat meg a jövőben a világ klímája és környezete?

1 fok ide vagy oda, nem teljesen mindegy. Csak nézzük meg azokat a videókat, amelyeket a napokban Floridában készítettek az elképesztő hurrikánról, és tegyük fel még egyszer a kérdést, hogy vajon az az 1 Celsius fokkal melegebb óceán vajon mennyit számít ilyenkor. Most következő riportunk szakértői rendkívül egyszerű és érthető módon vázolják fel, hogy mi miért történik most, és hová fajulhat ez el majd a gyermekeink, unokáink, vagy akár már a mi életünkben.
Hamarosan elbúcsúzhatunk a természet jelenleg ismert formájától. A világ egyik legrangosabb folyóiratában, a Science-ben jelent meg vészjósló tanulmány, amelyet az rtl.hu szemlézett. Eszerint a Föld éghajlati rendszere 5, úgynevezett átbillenési pont küszöbén áll. Ez azt jelenti, hogy nagyon közel vagyunk egy olyan állapothoz, amelyet már nem lehet visszafordítani.
(Báldi András): Ezek az átbillenési pontok is arra vezethetők vissza, hogy mintha nem történne semmi, nem változik az életünk, de egyszer csak brutálisan felfordul. Ilyen régóta használt példa a repülő, ülünk benn a repülőben, kinézünk ott a repülő szárnya, látni lehet a csavarokat és az egész év stabilan repül. És akkor kiesik egy csavar, repülünk tovább. Kiesik két csavar, repülünk tovább. Kiesik 5000 csavar, repülünk tovább, 5001. kiesik, leesik a szárny, a repülőgép szétesik, lezuhanunk.
A tanulmány szerint a jövőben öt kritikus esemény következhet be. A grönlandi jégsapka a nyugat-antarktiszi jégmező és a Barents tenger jegének összeomlása, a trópusi korallok tömeges pusztulása és az északi félteke tartósan fagyott területeinek felolvadása.
…Egyes tanulmányok szerint Magyarország a klímaváltozás szempontjából Európa egyik legsérülékenyebb országa. A jövőben gyakoribbak lehetnek a villámárvizek, az aszálykárok és az erdőtüzek is. De ennél még brutálisabb következményekkel számolhatunk. (Juhász Erika) Mint láthatjuk, ezek a fűzfák eléggé erőteljesen haldokolnak itt az egész parton végig. Ez a szélsőséges száraz időszak mindenképpen az inváziós fás szárú fajok térnyerésének kedvez. Nemcsak az őshonos növények, de akár erdőségek tűnhetnek el, az ország egy száraz sztyeppévé válhat.

Nyomtatott sajtó:
Miként változhat meg a jövőben a világ klímája és környezete? RTL Klub RTV 2022-10-01 19:44:41