2023. május 22-én a Svájci-Magyar Együttműködési Program II. delegációját láttuk vendégül. A Miniszterelnökség kérésére mintaprojektként mutathattuk be az Intézet korábbi geotermikus fejlesztését.  A Norvég Finanszírozási Mechanizmusok és a Magyar Tudományos Akadémia közel egy milliárdos támogatásával 2012-ben zárult beruházás a kutatóintézet és Vácrátót település energetikai fejlesztését célozta. A projekt eredményeként a Nemzeti Botanikus Kert üvegházaiban, a kutatóközpont épületeiben, valamint egyes helyi önkormányzati fenntartású létesítményeben a gázalapú fűtést egy új, innovatív geotermikus és biomasszán alapuló fűtési rendszerre cserélték. A találkozón megvitatták a rendszer kialakítása és 10 éves működése során összegyűlt tapasztalatokat, melyeket a Svájci Alap II. koordinálása során hasznosíthatnak.

2023 tavaszán került sor a 36. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (36. OTDK), ahol a két évente megrendezett versenyen több ezer jól felkészült hallgató mérte össze tudását 16 tudományterületi szekcióban. A tudományos diákköri (TDK) mozgalom a magyar felsőoktatás legszélesebb bázisú, legátfogóbb tehetséggondozási formája, az önképzés, az elitképzés és a tudóssá nevelés színtere. A mesterek, témavezető tanárok, kutatók körül kialakuló TDK műhelyek ösztönző légkörében születik meg a legtöbb tehetséges diák első tudományos élménye.
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói több szakterületen is témavezetőként segítik elő a fiatal kutatói nemzedék szakmai kibontakozását. A 36. OTDK-n több tanítványuk ért el sikeres helyezést.

I. helyezést értek el:

Bioinformatika és evolúcióbiológia tagozat I. helyezett és a Turbine Kft. jutalmában részesült:  Károlyi Adél Biológia BSc, (Állatorvostudományi Egyetem)

Téma: Nemlineáris kooperációs dilemma stohasztikus környezetben

Témavezető: Dr. Scheuring István tudományos tanácsadó, Ökológiai Kutatóközpont – Evolúciótudományi Intézet

Természetvédelmi biológia tagozat I. helyezett és MÖTE jutalomban részesült: Szabó Márton Zoltán Biológus MSc, (Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar)

Téma: Egy új inváziós növényfaj (Sporobolus cryptandrus) hatása ízeltlábú-együttesekre

Témavezető: Dr. Torma Attila Gyula tudományos munkatárs, Ökológiai Kutatóközpont

II. helyezést értek el:

Hidrobiológia tagozat: Váczy-Földi Máté Biológia MSc, (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar)

Téma: A fragmentáció planktonikus pro- és eukarióta egysejtű közösségekre gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata

Témavezetők: Dr. Horváth Zsófia tudományos főmunkatárs, Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet és Dr. Szabó Attila tudományos munkatárs, Svéd Agrártudományi Egyetem (SLU)

Műszaki Tudományi Szekció Víztudomány 3 Tagozat: Bódizs Dalma Környezetmérnöki BSc, (Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar)

Téma: Az eurázsiai hód (Castor fiber) térhódításának és gátépítő tevékenységének környezetanalitikai paraméterekre és vízminőségre gyakorolt hatásinak komplex elemzése és értékelése

Témavezetők: Bedő Anett egyetemi tanársegéd, Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar. Külső konzulensek: Juhász Erika tudományos segédmunkatárs, Ökológiai Kutatóközpont és Vass István minőségügyi megbízott, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

III. helyezés ért el:

Hidrobiológia tagozat: Békési Csaba Hidrobiológus MSc, (Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar)

Téma: A kiszáradás hosszának hatása a kisvízfolyások makroszkopikus vízi gerinctelen közösségeire

III. helyezése mellett elnyerte a hazai ökológusokat tömörítő MÖTE különdíját, így eredményeit bemutathatja a következő Magyar Ökológus Kongresszuson is. Békési Csaba témája szorosan kapcsolódik az ÖK-ban végzett kutatásokhoz, melyek során feltárják, hogy a klímaváltozás hatására bekövetkezett kiszáradások hogyan befolyásolják a közösségszerkezetet, ami segít megérteni a kiszáradó vízfolyások makrogerinctelen közösségét formáló alapvető mechanizmusokat. A kutatás során megszerzett tudásuk a közeljövőben gazdasági nyereséget és társadalmi hasznot teremt a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terven keresztül. Vizsgálataik eredményei rávilágítanak az időszakos vízfolyások élőlény közösségeinek fontos szerepére a biodiverzitás fenntartásában és ökoszisztéma egészséges működésében.

Témavezetők: Dr. Nagy Sándor Alex tudományos tanácsadó, Debreceni Egyetem TTK és Dr. Boda Pál tudományos főmunkatárs, Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet, Tisza-kutató Osztály

Gratulálunk a hallgatóknak és a témavezetőknek az elért eredményekhez!

Elindult az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium részeként működő Invázióbiológiai Divízió honlapja, az https://invaziobiologia.hu/.
A Divízió fő küldetése, hogy egységes koncepció mentén vizsgálja az inváziós fajok megtelepedésének és térhódításának ökológiai okait és következményeit, ehhez pedig nélkülözhetetlen a folyamatok rendszerszintű és távoli szakterületeket is átfogó feltárása. A munkában hat intézmény összesen 16 kutatócsoportja vesz rész, a honlappal egyik fontos célunk, hogy bemutassuk a csoportokat és az általuk vizsgált kutatási témákat, továbbá hogy rendszeresen beszámolunk az Invázióbiológiai Divízió keretében megjelent legújabb tudományos publikációkról és szakmai eseményekről. Fontosnak tartjuk, hogy az invázióbiológia témaköréhez tartozó legújabb tudományos eredményeink egy helyen, a szakmai és a laikus közönség számára is megfelelő formában könnyen hozzáférhetővé váljanak, így biztosítva azok további hasznosulását.

Az Ökológiai Kutatóközpont idén tavasszal indította el a Tudós túra nevezetű programsorozatát és először szervezték meg a kert madarainak viselkedését megfigyelő túrát, Krenhardt Katalinnak és Nagy Gergelynek, az ÖK fiatal ökológus kutatóinak vezetésével. A Tudós túrák célja, hogy a látogatók a szakember által vezetett séta során egy-egy élőlénycsoport, ebben az esetben a kertben élő énekesmadarak viselkedését, tulajdonságait, az ökoszisztémában betöltött szerepét részletesen és az „élő példán” bemutatva ismerhessék meg. A séta kezdetén a látogatók a Berkenyeház előtt kiállított madárodúkat tekintették meg, megtudták milyen típusú odúban milyen madár fészkel. A botanikus kertben 99 odúban fészkelnek széncinegék.

A továbbiakban a széncinegék költésének különböző fázisait sikerült megtekinteni a kerti séta során: olyan odút, amelyben a fészket építik, a tojásrakás, a még nagyon fiatal és a tollas cinege fiókákkal teli odúkat. A szakvezetők segítségével lehetőség volt a fiókákat közelről megnézni és azt is, hogy a kutatók milyen eszközökkel (tolómérő, Pesola) mérik a madarak különböző morfológiai bélyegeit. Parabola és fejhallgató segítségével a látogatók azt is megtapasztalhatták, hogyan gyűjtik és vizsgálják a kutatók az énekes madarak énekét és ennek milyen szerepe van a madarak társas viselkedésében.

A túra interaktív, a szakvezetőkkel folytatott beszélgetésekben kitértek arra, hogy ki milyen madarat ismer a környezetében, etetik-e a madarakat, van-e madárodú a kertjükben. A látogatók részéről főként arról érdeklődtek, hogy az emberek hogyan tudnak segíteni a madaraknak.

„A téli madáretetés fontos, de kevésbé ismert annak a fontossága, hogy a madáretetést tavasszal, március elején be kell fejezni, mert ha a madár a fiókákat eteti az etetőről származó maggal, akkor a fiókák elpusztulnak. Legalább ennyire fontos, ha törődni akarunk a környezetünkben élő madarakkal, a nyári itatás, hogy egy megfelelő itatóban folyamatosan legyen víz számukra végig a meleg időszakban. Az emlősállatokkal szemben a madaraknál nem jelent problémát, ha a fiókát megfogja az ember, emiatt nem hagyják el a szülők, ellentétben az emlősökkel pl. őzgidák. Ezért lehetséges az odúból kivett fiókákat megmérni majd visszatenni. Tavasszal gyakran találkozhatunk a fészket éppen elhagyó, gyámoltalannak tűnő fiókákkal, főleg rigókkal. A rigóknál a fészek sokkal kevésbé biztonságos, mint pl. egy odú, ezért a fiókák korán elhagyják a fészket, de a szülők továbbra is etetik. A legjobb, ha semmit nem teszünk az ilyen fiókákkal, legfeljebb egy bokorba lehet feltenni, ha veszélyes helyen van. Az ember nem tudja átvenni a madárszülő szerepét” – mondta el Krenhardt Katalin.

Az első madaras Tudós túra teltházas volt, mintegy 30 fő résztvevővel, családokkal, idősebbekkel. A kellemes hangulatú interaktív sétán a látogatók közvetlen ismereteket kaphattak környezetünk madarairól és hiteles válaszokat a hétköznapokban is felmerülő kérdésekre.

Az Ökológiai Kutatóközpont Kert a köbön tudomány-kommunikációs eseménysorozata májusban folytatódik, ezúttal a beszélgetés az inváziós fajok által okozott problémák kialakulásának folyamatát és kezelési lehetőségeit járja körül. Az est hangulatát a Budapest Gipsy Swing kellemes francia jazz manouche zenéje emeli tetőfokára.

Az idegenhonos fajok megjelenése, megtelepedése Magyarországon is számtalan ökológiai, gazdasági és társadalmi konfliktus forrása. A betelepülő fajok sok esetben invázióra és az őshonos rendszerek gyors megváltoztatására is képesek lehetnek. A beszélgetés az inváziós fajok által okozott problémák kialakulásának folyamatát, kezelési lehetőségeit járja körül, bemutatva azok széles tárházát többek között a gerinctelen, a vadászható madár- és emlős-, valamint a különböző növényfajok példáin keresztül.

Program

Gyerekfoglalkozások és kutatói programok: 15.00-18.00

– Hódos sátor
– Magbemutató sátor
– Vadbiológia sátor
– Virológia sátor
– Szúnyogos sátor
– Kullancsos sátor
– Vízipók és barátai sátor – vízi makrogerinctelen bemutató program
– Viráginvázió beporzó szemmel (beporzós játék)
– Méz-ízbogozó sátor (Kislépték Egyesület és Szabó Adrienn méhész)
– Gyermekeknek GYIK Műhely és Mesetérkép foglalkozás
– Kötéltechnikai bemutató és játék a Dzsindzsa Nindzsa alpinistáival (korhatár: 8-18 év)
– Betekintés a kulisszák mögé: vezetett túra a szabadföldes kísérleti rendszerbe. A túra indulási időpontjai május 13-án: 12:30; 14:30; 16:30. A részvételhez előzetes regisztráció szükséges erre a linkre kattintva.

Tudós beszélgetés 18.00-19.00

Katona Krisztián, PhD – habilitált egyetemi docens
Samu Ferenc – az MTA doktora
Molnár Zsolt – az MTA doktora
Moderátor: Élő Anita – újságíró

Gasztro-piknik

Budapest Gipsy Swing koncert
Ízelítő a koncert hangulatából

Gulyás Balázs orvost, neurobiológust nevezte ki a miniszterelnök az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökének 2023. május 1-jei hatállyal.

Gulyás Balázs 42 év után tér vissza Magyarországra, hogy ezentúl ő irányítsa az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot. Kutatóként és tudományszervezőként óriás teljesítmény áll mögötte – hangsúlyozta Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a kinevezési okirat átadásakor a Karmelita kolostorban.

Gulyás Balázs 2012 óta a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) Lee Kong Chian Orvostudományi Karán (LKCMedicine) a transzlációs idegtudományok egyetemi tanára, valamint az NTU Kognitív Neuroképalkotó Központjának (CoNiC) igazgatója.

Megbízása kapcsán az új elnök elmondta: „Nagy örömömre szolgál, hogy a jövőben az ELKH kutatóhelyek vezetőivel, tehetséges és elkötelezett kutatóival és az őket segítő munkatársakkal dolgozhatok együtt. Hiszem, hogy közös munkával, ötleteink megosztásával és együttes szakértelmünk kihasználásával kiemelkedő eredményeket érhetünk el, amivel közvetlen hatást gyakorolhatunk hazánk jövőjére, honfitársaink jólétére, egészségére, kultúrájára, és teljesítményünk hozzájárul az egyetemes tudomány további fejlődéséhez.”

Azelőtt, hogy az LKCMedicine egyik alapító professzoraként és az orvoskaron indított neurológiai és mentális egészség-program első vezetőjeként dolgozott, tudományos pályafutása nagy részét a svédországi Karolinska Intézetben, Stockholmban töltötte, ahol a Klinikai Idegtudományi Intézet Pszichiátriai Részlegén jelenleg is professzor.

Orvosi tanulmányait a Semmelweis Egyetemen végezte szülővárosában, Budapesten, ahol 1981-ben szerezte orvosi diplomáját, miközben párhuzamosan vendéghallgatóként fizikát is tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A Leuveni Katolikus Egyetemen BA- és MA-diplomát szerzett filozófiából (1982, 1984), majd ugyanitt a neurobiológia terén PhD-fokozatot szerzett 1988-ban. Ezt követően posztdoktori tanulmányokat végzett a Karolinska Intézet Klinikai Neurofiziológia Tanszékén és az Oxfordi Egyetem Kísérleti Pszichológia Tanszékén. Karrierje során több vezetői és vezetőfejlesztési képzési programban is részt vett a Londoni Egyetemen, az Oxfordi Egyetemen és a Harvard Business Schoolon. Emellett a Londoni Egyetem Heythrop College-ben BD címet (teológia, 2020), a Milton Keynes-i The Open Universityn CHEMS címet (matematika, 2022) szerzett, valamint a Leuveni Katolikus Egyetemen (1988), a Karolinska Intézetben (1997) és a Debreceni Egyetemen (1999) habilitált az orvostudomány terén.

Karrierje elején úttörő megfigyelésekkel járult hozzá a látásneurológia és az emberi agy funkcionális feltérképezése terén pozitronemissziós tomográfia (PET) alkalmazásával végzett kutatások fejlődéséhez. Később az érdeklődése a PET-alapú molekuláris neuro-képalkotás felé fordult, különös tekintettel a neurológiai és pszichiátriai betegségekre és ezek „humanizált” állati betegségmodelljeire. E tevékenység részét képezte a biomarkercélpontok azonosítása, valamint a gyógyszeres és diagnosztikai képalkotó eljárások fejlesztésére irányuló vizsgálatok. Az utóbbi időben többek között a neurológia, a pszichiátria, az alap- és kognitív idegtudományok és neuro-képalkotás területein végez kutatásokat, legújabban különös figyelmet fordít az emberi agy rendkívüli képességei neurobiológiai alapjainak vizsgálatára.

Gulyás Balázs szerzőként vagy szerkesztőként tizennégy könyvet, mintegy negyven könyvfejezetet és több mint 290 tanulmányt publikált tudományos folyóiratokban (forrás: Scopus és ORCID), továbbá hét szabadalom létrejöttéhez járult hozzá. Többek között az Academia Europaea (Európa Akadémiája, ahol az Élettani és Idegtudományi Szakosztály elnöke), a Magyar Tudományos Akadémia, a Belga Királyi Orvostudományi Akadémia és az Európai Kutatási Tanács „Advanced Grants Panel”-jének tagja és az Imperial College London Orvostudományi Kara Agytudományok Tanszékének tiszteletbeli professzora.

Tudományos munkásságát számos díjjal és címmel ismerték el, ezek közül a legjelentősebbek: Marie Curie-díj (2001, 2005, 2009, European Association for Nuclear Medicine), Arany János-érem (2005, Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság), Hevesi György-díj (2005, Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság), Guilleme Budé-emlékérem (2006, College de France), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2007), Dr. Szabó György-díj (2012), a Debreceni Egyetem díszdoktora.

Forrás: elkh.org

Új növényházi kísérleti rendszert építettek az Ökológiai Kutatóközpont kutatói Vácrátóton a botanikus kerthez tartozó kísérleti területen, az ún. Tízholdban. Az polikarbonát növényházak egy olyan újonnan kialakított kutatási infrastruktúra fejlesztés részei, mely alkalmas nagy ismétlésszámú magbank ökológiai, csírázásbiológiai és fitométeres vizsgálatok kontrollált körülmények közötti megvalósítására. A növényházi rendszer mellett pedig a Tízhold kísérleti terében vízi ökológiai rendszerekben (mezokozmoszokban) is folytathatók majd ökológiai kérdéseket célzó kísérletek.

Az ELKH Infrastruktúra fejlesztés pályázatának és az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Invázióbiológiai Divíziójának támogatásával összesen 5 új, 2,5 m X 10 m-es növényház készül el.

Az első kísérletek egyikében különböző élőhelyek talajainak magbank készletét hasonlítják össze, illetve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatóival közösen azt vizsgálják, hogy a vaddisznó túrásoknak milyen hatása van a talajokban található magkészletre. A vaddisznó, bár őshonos állat, de spontán terjeszkedése hasonlít az invazív fajokéhoz. Fontos kérdés, hogy túrásaival hogyan befolyásolja az őshonos és invazív növényfajok terjedését, tehát a megfelelő kísérletek tervezésével fontos invázióbiológiai kérdésekre adható válasz. Egy másik most induló kísérlet sorozatban különböző növényi jellegek változását fogják vizsgálni kísérletes körülmények között.

Az üvegházakat a kutatók saját erőből építették fel a mintegy 1,5 tonna össztömegű, dobozokban leszállított elemekből, hasonlóan az IKEA bútorok összeállításához. A nagy munkához 15-20 fő lelkes, összehangolt munkája kellett, amely egyúttal csapatépítő tréningnek is megfelelt.

Az új kísérletes infrastruktúrával mintegy 125 m2-nyi szabályozott kísérletekre alkalmas terület jött létre, amely lehetővé teszi több kutatócsoport szinkronizált munkáját.