Projektek

Mindenki jól tudja, hogy számos rovar vonzódik a fényhez és a lámpák körül keringő rovarok képe sem ismeretlen számunkra. Ez a jelenség sok esetben káros hatással van az odacsalogatott rovarokra. A leglátványosabb példával talán a védett […]

A vízben lebegő életmódot folytató mikroszkopikus növényi szervezetek (összefoglaló néven a fitoplankton) a nyílt vízi élettáj legfontosabb életközössége, mert ők kötik meg a napfény energiáját és alakítják át olyan szerves anyagokká, amelyek lehetővé teszik a vízi […]

A rendezvény egy nemzetközi konferencia a Nemzetközi Limnológiai Társaság (SIL) szervezésében, ami a társaság alapításának 100. évfordulóját ünnepli Berlinben, az alapítás helyszínén. Az eseményen az édesvizekkel foglalkozó kutatók bemutathatják a legújabb kutatási eredményeiket és új együttműködéseket […]

Az év legmulatságosabb kutatásáért járó rangos fizikai Ig Nobel -díjat 2016-ban magyar tudósok kapták. Díjazott publikációjuk címe igencsak meglepő: Miért vonzzák a szitakötőket a fekete sírkövek? Viccesnek hangzik, de nagyon komoly. A magyar tudósok természetesen nem […]

A könyv a közép-európai édesvízi gerinctelen faunát tárgyalja, de különös hangsúlyt ad a magyarországi vonatkozások ismertetésének is, ezért a hazai környezettudatos szemléletformálásnak is hasznos eszköze lehet. A biológiai vízminősítési projektekben (pl. BISEL) résztvevő középiskolások és tanáraik, […]

Földünk oxigéntermelésének több, mint fele a fitoplankton élőlényekhez (algák) köthető. Jelentős szerepet töltenek be a vizek anyagforgalmában, ill. ezzel párhuzamosan a táplálékhálózatban is. A felemás ostoros algákat, elsősorban tápanyag-raktárjaiknak köszönhetően, a planktonfogyasztó élőlények általában előnyben részesítik […]

A hagyományos ökológiai tudás (’traditional ecological knowledge’, TEK) és a helyi ökológiai tudás (’local ecological knowledge, LEK) az egyik legfiatalabb tudományág félúton az ökológiai és a néprajz között. A hagyományos ökológiai tudás gyakorlatilag a természettel szoros […]

A mikroszkopikus méretű szervezetek kulcsszerepet töltenek be a vizes környezetek életében, ide értve az anyagforgalmat, vízminőséget és a többi élőlénnyel való kapcsolatrendszert. A kutatás célja feltárni a mikrobiális ökológiai folyamatokat a globális környezeti problémák (klímaváltozás, környezetszennyezések) […]

A vízimadarak többféle szempontból is fontosak az emberek számára. Kedveltek például a vadászatban (értékes vadhús) és a turizmus is épít rájuk (madár megfigyelések, madarász táborok). Ezeken felül a vízimadarak fontosak még különböző vizes élőhelyek összekötésében is, […]

A klímaváltozással járó felmelegedés és az egyre gyakoribbá váló szélsőséges klimatikus viszonyok (pl. hőhullámok) világszerte veszélyeztetik a biodiverzitást, valamint gazdasági és egészségügyi szempontból is jelentős problémákat okoznak. Gyakran más stresszorokkal kölcsönhatásban fejtik ki hatásukat, ilyenek például […]

A világlakosság körülbelül 35%-a érintett jódhiányban, mely számos egészségügyi kockázatot von maga után. Ezen elem pótlására az egyik legegyszerűbb megoldás a különböző emberi fogyasztásra szánt növények jód tartalmának növelése a tápoldaton keresztül. Kutató munkánk célja a […]

Az életközösségek helyi és tájszintű folyamatok által irányított kialakulásának és szerveződésének megértése alapvetően fontos az ökológiában és a természetvédelemben. Az egymással térbeli összeköttetésben álló helyi életközösségek metaközösségeket alkotnak. A metaközösségek szerveződését magyarázó elméletek látványosan fejlődtek az […]

Projektünk alapkutatás, melynek célja, olyan tudományos hipotézisek vizsgálata, amivel hozzájárul az időszakos vízfolyások makrogerinctelen közösségek szerveződési mechanizmusainak megértéséhez. A globális felmelegedés növelni fogja a felszíni vizek kiszáradásának gyakoriságát a következő évtizedben. Hipotézisek tesztelésével, a kutatók nagy […]

A Kárpát-medence homoki erdőssztyepp élőhelyei természeti örökségünk értékes, unikális részét képezik. Az erdőssztyeppek jellemzője, hogy bennük erdő- és gyepfoltok váltakozva, mozaikos mintázatban fordulnak elő. Az élőhelyi változatosságot tovább növeli, hogy erdőkből és gyepekből is számos típus […]

A természetes ökoszisztémák stabilitása függ azok komplexitásától, valamint funkcionális és fajdiverzitásától is. Vízi ökoszisztémákban az alacsony diverzitás gyakran romló állapotot és nemkívánatos vízminőséget jelent, ami nagyban csökkenti a vízhasználatok lehetőségét. A tavak partközeli, vízi növényzet által […]

Korunk egyik legnagyobb ökológiai kihívása a globális klímaváltozás közösségformáló szerepének feltárása, a folyamatok rendszeres monitorozásának megszervezése, és szükség esetén költséghatékony beavatkozási akciótervek készítése. Napjainkban a klímaváltozás legszembetűnőbb megnyilvánulásai az extrém időjárási jelenségek úgy, mint szárazság, áradások. […]

A felszíni vizek a társadalom számára nemcsak ivóvizet, hanem nagyon sok fontos szolgáltatást is nyújtanak pl. horgászat, strand, vízisport, halászat, öntözés. Ezeket összefoglalóan ökoszisztéma szolgáltatásoknak hívjuk, és amit alapvetően két tényező veszélyeztet: a növényi tápanyagok felhalmozódása […]

Az elmúlt évszázadok tájhasználati változásai következtében a természetes gyepi élőhelyek kiterjedése jelentősen csökkent az intenzíven használt mezőgazdasági tájakban. A fennmaradt gyepek sok esetben kis kiterjedésű, egymástól elszigetelt állományokban vannak jelen, melyek azonban így is nagy természetvédelmi […]