Projektek

A hagyományos ökológiai tudás (’traditional ecological knowledge’, TEK) és a helyi ökológiai tudás (’local ecological knowledge, LEK) az egyik legfiatalabb tudományág félúton az ökológiai és a néprajz között. A hagyományos ökológiai tudás gyakorlatilag a természettel szoros […]

A mikroszkopikus méretű szervezetek kulcsszerepet töltenek be a vizes környezetek életében, ide értve az anyagforgalmat, vízminőséget és a többi élőlénnyel való kapcsolatrendszert. A kutatás célja feltárni a mikrobiális ökológiai folyamatokat a globális környezeti problémák (klímaváltozás, környezetszennyezések) […]

A vízimadarak többféle szempontból is fontosak az emberek számára. Kedveltek például a vadászatban (értékes vadhús) és a turizmus is épít rájuk (madár megfigyelések, madarász táborok). Ezeken felül a vízimadarak fontosak még különböző vizes élőhelyek összekötésében is, […]

A klímaváltozással járó felmelegedés és az egyre gyakoribbá váló szélsőséges klimatikus viszonyok (pl. hőhullámok) világszerte veszélyeztetik a biodiverzitást, valamint gazdasági és egészségügyi szempontból is jelentős problémákat okoznak. Gyakran más stresszorokkal kölcsönhatásban fejtik ki hatásukat, ilyenek például […]

A világlakosság körülbelül 35%-a érintett jódhiányban, mely számos egészségügyi kockázatot von maga után. Ezen elem pótlására az egyik legegyszerűbb megoldás a különböző emberi fogyasztásra szánt növények jód tartalmának növelése a tápoldaton keresztül. Kutató munkánk célja a […]

Az életközösségek helyi és tájszintű folyamatok által irányított kialakulásának és szerveződésének megértése alapvetően fontos az ökológiában és a természetvédelemben. Az egymással térbeli összeköttetésben álló helyi életközösségek metaközösségeket alkotnak. A metaközösségek szerveződését magyarázó elméletek látványosan fejlődtek az […]

Projektünk alapkutatás, melynek célja, olyan tudományos hipotézisek vizsgálata, amivel hozzájárul az időszakos vízfolyások makrogerinctelen közösségek szerveződési mechanizmusainak megértéséhez. A globális felmelegedés növelni fogja a felszíni vizek kiszáradásának gyakoriságát a következő évtizedben. Hipotézisek tesztelésével, a kutatók nagy […]

A Kárpát-medence homoki erdőssztyepp élőhelyei természeti örökségünk értékes, unikális részét képezik. Az erdőssztyeppek jellemzője, hogy bennük erdő- és gyepfoltok váltakozva, mozaikos mintázatban fordulnak elő. Az élőhelyi változatosságot tovább növeli, hogy erdőkből és gyepekből is számos típus […]

A természetes ökoszisztémák stabilitása függ azok komplexitásától, valamint funkcionális és fajdiverzitásától is. Vízi ökoszisztémákban az alacsony diverzitás gyakran romló állapotot és nemkívánatos vízminőséget jelent, ami nagyban csökkenti a vízhasználatok lehetőségét. A tavak partközeli, vízi növényzet által […]

Korunk egyik legnagyobb ökológiai kihívása a globális klímaváltozás közösségformáló szerepének feltárása, a folyamatok rendszeres monitorozásának megszervezése, és szükség esetén költséghatékony beavatkozási akciótervek készítése. Napjainkban a klímaváltozás legszembetűnőbb megnyilvánulásai az extrém időjárási jelenségek úgy, mint szárazság, áradások. […]

A felszíni vizek a társadalom számára nemcsak ivóvizet, hanem nagyon sok fontos szolgáltatást is nyújtanak pl. horgászat, strand, vízisport, halászat, öntözés. Ezeket összefoglalóan ökoszisztéma szolgáltatásoknak hívjuk, és amit alapvetően két tényező veszélyeztet: a növényi tápanyagok felhalmozódása […]

Az elmúlt évszázadok tájhasználati változásai következtében a természetes gyepi élőhelyek kiterjedése jelentősen csökkent az intenzíven használt mezőgazdasági tájakban. A fennmaradt gyepek sok esetben kis kiterjedésű, egymástól elszigetelt állományokban vannak jelen, melyek azonban így is nagy természetvédelmi […]

2022-ben Prágában (Csehországban) megrendezésre kerülő 6. Európai Konzervációbiológiai Kongresszus egy rendszeres európai szintű nemzetközi konferencia, melynek célja a konzerváció biológiában érdekelt felek számára lehetőséget biztosítani a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos kérdések megvitatására, új stratégiák kidolgozására. Mivel […]

Az utóbbi években a biológiai sokféleség riasztó mértékben csökken, főként az olyan emberi tevékenységek következtében, mint a földhasználat változásai (pl. erdőirtás, intenzív monokultúra, urbanizáció), közvetlen hasznosítás (például vadászat és túlhalászás), éghajlatváltozás, szennyezés és idegenhonos inváziós fajok. […]

Mindennapi életünk során gyakran tapasztaljuk, hogy ruházatunkra és cipőnkre számos növényfaj magja/termése képes rátapadni. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy ennek a hétköznapi jelenségnek milyen következménye van a globális biológiai sokféleségre. Több kutatás is beszámol arról, hogy Ausztráliában […]

„A kutatási projektem a darvak ökológiai hatását vizsgálja a szárazgyepi élőhelyeken. Mivel a természetes gyepek kiterjedése mára már nagyon összezsugorodott világszerte és kiemelkedő ökológiai szerepet töltenek be, ezért nagyon fontos a vizsgálatuk és megőrzésük. A hortobágyi […]

A pályamunka középpontjában két nemzetközi tudományos konferencián való részvétel áll. A „Microclimate Ecology & Biogeography” (MEB2022) egy szűk, szakterület-specifikus kezdeményezés, a tudományterület jelenleg legelismertebb és legnagyobb tudományos elismertségnek örvendő kutatóinak szervezésében és/vagy részvételével. A rendezvény során […]

Projektünk célja testközelbe hozni a természetet minél több ember számára, hiszen számos új kutatás bizonyítja, hogy a zöldebb környezet hozzájárul a testi- és lelki egészségünk megőrzéséhez. Egyre nagyobb divatja is van, hogy az otthonokat és az […]