Projektek

2022-ben Prágában (Csehországban) megrendezésre kerülő 6. Európai Konzervációbiológiai Kongresszus egy rendszeres európai szintű nemzetközi konferencia, melynek célja a konzerváció biológiában érdekelt felek számára lehetőséget biztosítani a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos kérdések megvitatására, új stratégiák kidolgozására. Mivel […]

Az utóbbi években a biológiai sokféleség riasztó mértékben csökken, főként az olyan emberi tevékenységek következtében, mint a földhasználat változásai (pl. erdőirtás, intenzív monokultúra, urbanizáció), közvetlen hasznosítás (például vadászat és túlhalászás), éghajlatváltozás, szennyezés és idegenhonos inváziós fajok. […]

Mindennapi életünk során gyakran tapasztaljuk, hogy ruházatunkra és cipőnkre számos növényfaj magja/termése képes rátapadni. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy ennek a hétköznapi jelenségnek milyen következménye van a globális biológiai sokféleségre. Több kutatás is beszámol arról, hogy Ausztráliában […]

„A kutatási projektem a darvak ökológiai hatását vizsgálja a szárazgyepi élőhelyeken. Mivel a természetes gyepek kiterjedése mára már nagyon összezsugorodott világszerte és kiemelkedő ökológiai szerepet töltenek be, ezért nagyon fontos a vizsgálatuk és megőrzésük. A hortobágyi […]

A pályamunka középpontjában két nemzetközi tudományos konferencián való részvétel áll. A „Microclimate Ecology & Biogeography” (MEB2022) egy szűk, szakterület-specifikus kezdeményezés, a tudományterület jelenleg legelismertebb és legnagyobb tudományos elismertségnek örvendő kutatóinak szervezésében és/vagy részvételével. A rendezvény során […]

Projektünk célja testközelbe hozni a természetet minél több ember számára, hiszen számos új kutatás bizonyítja, hogy a zöldebb környezet hozzájárul a testi- és lelki egészségünk megőrzéséhez. Egyre nagyobb divatja is van, hogy az otthonokat és az […]

A biológiai inváziók az egyik legnagyobb kihívást jelentik a korunkban az emberiség számára. A távoli utazások megszaporodása és az élőhelyek tönkretétele miatt egyre gyakrabban tapasztalható világszerte az eredetileg távoli vidékről behurcolt fajok megtelepedése olyan élőhelyeken, ahol […]

A klímaváltozás hatásait egyre gyakrabban érezzük saját bőrünkön: a hőmérséklet emelkedik, gyakoribbak az extrém időjárási jelenségek, rövidebbek és enyhébbek a hideg időszakok, a csapadék eloszlása térben és időben megváltozott. Ez jelentős hatással van az élővilágra is, […]

Az ökológiai kutatások egyik fő célja az élőlényközösségek szerveződését meghatározó folyamatok megértése. Ez az ismeret adja az elméleti hátterét a természetvédelmi tervezésnek és az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartható használatának. A közösségszerveződés szűrők sorozataként fogható fel, ahol a […]

Az idegenhonos özönfajok terjedése az őshonos fajok biodiverzitását és ebből adódóan a gazdaságot és az emberi jóllétet is jelentősen veszélyezteti. A problémát jól mutatja, hogy az Európai Unió évente több mint 12 milliárd eurót fordít az […]

A szójazsizsik (Callosobruchus maculatus) egy mezőgazdasági kártevő rovar, amely az Antarktiszon kívül az összes kontinenst meghódította. Hatékony terjedésében szerepe van az egyedek között lévő sajátos életmódbeli különbségeknek. Egy populáción belül az egyedek egy része jól fejlett […]

Világszerte jellemző folyamat a biodiverzitás csökkenése, amelyért erdeink esetében leginkább a hagyományos, faanyagtermelésre fókuszáló erdőgazdálkodás felelős. Szükség van olyan természetközeli gazdálkodási módok kidolgozására, melyek egyszerre képesek kielégíteni a társadalom faanyag- és rekreációs igényét (pl. tájképileg vonzó, […]

Napjainkban a biológiai sokféleség példátlan sebességgel omlik össze, és ez a folyamat veszélybe sodorja az összes alapvető javat és szolgáltatást, amelyet a természet nyújt az emberiség számára. Ilyenek például a levegő és a víz tisztítása, a […]

A beporzás során rovarok juttatják el a pollent a bibére. Ez szükséges ahhoz, hogy legyenek gyümölcsök és zöldségek, kávé és kakaó. Pénzben kifejezve évente 153 milliárd EUR-t jelent ez az érték, amellyel a rovarok „szolgálják” a […]

A mindennapi életben az élő környezetünket, állatainkat és növényeinket főként a külső megjelenésükre támaszkodva ismerjük fel és osztályozzuk. A morfológia vizsgálata tehát valóban az élő környezet feltárásának a legkézenfekvőbb és legköltséghatékonyabb módját jelenti egyben. A külső […]

Az emberiség generációról-generációra ismereteket halmozott fel, amely révén változatos nyelvek, sokszínű szocióökonómiai rendszerek alakultak ki. Az emberi társadalmak kollektív tudása (mint kultúra) nagyban elősegíthette az olykor igen szélsőséges környezeti kihívásokkal szembeni alkalmazkodást és tette egyúttal lehetővé […]

Az ökológiai kutatások ritkán hasznosítják a helyi emberek ökológiával kapcsolatos tudását a növényzeti változások megértéséhez és a társadalmi hajtóerők és a növényzeti változások közötti összefüggések feltárásához. Kutatásunk fő célkitűzése, hogy a helyi és hagyományos ökológiai tudásra […]