Projektek

Az életközösségek helyi és tájszintű folyamatok által irányított kialakulásának és szerveződésének megértése alapvetően fontos az ökológiában és a természetvédelemben. Az egymással térbeli összeköttetésben álló helyi életközösségek metaközösségeket alkotnak. A metaközösségek szerveződését magyarázó elméletek látványosan fejlődtek az […]

Projektünk alapkutatás, melynek célja, olyan tudományos hipotézisek vizsgálata, amivel hozzájárul az időszakos vízfolyások makrogerinctelen közösségek szerveződési mechanizmusainak megértéséhez. A globális felmelegedés növelni fogja a felszíni vizek kiszáradásának gyakoriságát a következő évtizedben. Hipotézisek tesztelésével, a kutatók nagy […]

A Kárpát-medence homoki erdőssztyepp élőhelyei természeti örökségünk értékes, unikális részét képezik. Az erdőssztyeppek jellemzője, hogy bennük erdő- és gyepfoltok váltakozva, mozaikos mintázatban fordulnak elő. Az élőhelyi változatosságot tovább növeli, hogy erdőkből és gyepekből is számos típus […]

A természetes ökoszisztémák stabilitása függ azok komplexitásától, valamint funkcionális és fajdiverzitásától is. Vízi ökoszisztémákban az alacsony diverzitás gyakran romló állapotot és nemkívánatos vízminőséget jelent, ami nagyban csökkenti a vízhasználatok lehetőségét. A tavak partközeli, vízi növényzet által […]

Korunk egyik legnagyobb ökológiai kihívása a globális klímaváltozás közösségformáló szerepének feltárása, a folyamatok rendszeres monitorozásának megszervezése, és szükség esetén költséghatékony beavatkozási akciótervek készítése. Napjainkban a klímaváltozás legszembetűnőbb megnyilvánulásai az extrém időjárási jelenségek úgy, mint szárazság, áradások. […]

A felszíni vizek a társadalom számára nemcsak ivóvizet, hanem nagyon sok fontos szolgáltatást is nyújtanak pl. horgászat, strand, vízisport, halászat, öntözés. Ezeket összefoglalóan ökoszisztéma szolgáltatásoknak hívjuk, és amit alapvetően két tényező veszélyeztet: a növényi tápanyagok felhalmozódása […]

Az elmúlt évszázadok tájhasználati változásai következtében a természetes gyepi élőhelyek kiterjedése jelentősen csökkent az intenzíven használt mezőgazdasági tájakban. A fennmaradt gyepek sok esetben kis kiterjedésű, egymástól elszigetelt állományokban vannak jelen, melyek azonban így is nagy természetvédelmi […]

2022-ben Prágában (Csehországban) megrendezésre kerülő 6. Európai Konzervációbiológiai Kongresszus egy rendszeres európai szintű nemzetközi konferencia, melynek célja a konzerváció biológiában érdekelt felek számára lehetőséget biztosítani a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos kérdések megvitatására, új stratégiák kidolgozására. Mivel […]

Az utóbbi években a biológiai sokféleség riasztó mértékben csökken, főként az olyan emberi tevékenységek következtében, mint a földhasználat változásai (pl. erdőirtás, intenzív monokultúra, urbanizáció), közvetlen hasznosítás (például vadászat és túlhalászás), éghajlatváltozás, szennyezés és idegenhonos inváziós fajok. […]

Mindennapi életünk során gyakran tapasztaljuk, hogy ruházatunkra és cipőnkre számos növényfaj magja/termése képes rátapadni. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy ennek a hétköznapi jelenségnek milyen következménye van a globális biológiai sokféleségre. Több kutatás is beszámol arról, hogy Ausztráliában […]

„A kutatási projektem a darvak ökológiai hatását vizsgálja a szárazgyepi élőhelyeken. Mivel a természetes gyepek kiterjedése mára már nagyon összezsugorodott világszerte és kiemelkedő ökológiai szerepet töltenek be, ezért nagyon fontos a vizsgálatuk és megőrzésük. A hortobágyi […]

A pályamunka középpontjában két nemzetközi tudományos konferencián való részvétel áll. A „Microclimate Ecology & Biogeography” (MEB2022) egy szűk, szakterület-specifikus kezdeményezés, a tudományterület jelenleg legelismertebb és legnagyobb tudományos elismertségnek örvendő kutatóinak szervezésében és/vagy részvételével. A rendezvény során […]

Projektünk célja testközelbe hozni a természetet minél több ember számára, hiszen számos új kutatás bizonyítja, hogy a zöldebb környezet hozzájárul a testi- és lelki egészségünk megőrzéséhez. Egyre nagyobb divatja is van, hogy az otthonokat és az […]

A biológiai inváziók az egyik legnagyobb kihívást jelentik a korunkban az emberiség számára. A távoli utazások megszaporodása és az élőhelyek tönkretétele miatt egyre gyakrabban tapasztalható világszerte az eredetileg távoli vidékről behurcolt fajok megtelepedése olyan élőhelyeken, ahol […]

A klímaváltozás hatásait egyre gyakrabban érezzük saját bőrünkön: a hőmérséklet emelkedik, gyakoribbak az extrém időjárási jelenségek, rövidebbek és enyhébbek a hideg időszakok, a csapadék eloszlása térben és időben megváltozott. Ez jelentős hatással van az élővilágra is, […]

Az ökológiai kutatások egyik fő célja az élőlényközösségek szerveződését meghatározó folyamatok megértése. Ez az ismeret adja az elméleti hátterét a természetvédelmi tervezésnek és az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartható használatának. A közösségszerveződés szűrők sorozataként fogható fel, ahol a […]

Az idegenhonos özönfajok terjedése az őshonos fajok biodiverzitását és ebből adódóan a gazdaságot és az emberi jóllétet is jelentősen veszélyezteti. A problémát jól mutatja, hogy az Európai Unió évente több mint 12 milliárd eurót fordít az […]

A szójazsizsik (Callosobruchus maculatus) egy mezőgazdasági kártevő rovar, amely az Antarktiszon kívül az összes kontinenst meghódította. Hatékony terjedésében szerepe van az egyedek között lévő sajátos életmódbeli különbségeknek. Egy populáción belül az egyedek egy része jól fejlett […]